Az áprilisi volt ennek az önkormányzati ciklusnak az utolsó hagyományos közgyűlése, a választások módosított dátuma miatt a következő, már új tagokból álló testület októberben ül össze. A közgyűlés elfogadta a bicskei ügyben felállított vizsgálóbizottság jelentését, döntött a diákönkormányzat és a klímaügynökség létrehozásáról, valamint megszavazta a Duna-parti Építési Szabályzatok módosítását is.
Az elmúlt 5 évet összegző, napirend előtti felszólalások után a testület elfogadta a Kiss László vezette, bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthonban történt visszaélések ügyét vizsgáló bizottság jelentését, aminek felállításáról még a februári közgyűlés döntött. A korabeli bizonytalan jogi környezet, és az időközben (2013-ban) a fővárostól az államhoz átkerülő intézmény struktúra is nehezítette a munkát. A vizsgálatok fényében javaslatot egy tettek több kerületben is működő rendszer mintájára egy monitoring és bejelentő rendszer létrehozására, ami a jövőben lehetetlenné teszi azt, hogy intézményi befolyásolás miatt vizsgálatok elmaradjanak, vagy szakszerűtlenül folyjanak le.
A 3. napirendi pontban a közgyűlés megszavazta a diákönkormányzattal kapcsolatos előterjesztést. Három diákszervezet – Fridays For Future, az Egységes Diákfront és az Adom Mozgalom – Mi Budapestünk címmel programot írtak, ennek részeként szerepelt a szándék, hogy létrejöjjön egy fővárosi diákparlament. Így a diákok az őket érintő ügyekben véleményezési-felszólalási joggal rendelkezhetnek. Ennek a megalakulása októberben lesz lehetséges, de az előkészítő munkák már most megindultak.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a javaslatot az otthonuk elvesztésével fenyegetett józsefvárosi lakosok védelméről. Arról a salátatörvény keretében benyújtott törvényjavaslatról van szó, ami alapján VIII. kerületi ingatlanokat sajátítana ki az állam, ezzel közel 500 ember lakhatását veszélyeztetve. A vitás területre a kerületnek kész fejlesztési koncepciója van, és a felújításokhoz szükséges anyagi háttérrel is rendelkezik, azonban arra nincsenek meg az erőforrásai, hogy ilyen sok embernek ilyen rövid idő alatt megnyugtató módon rendezhesse a lakhatását. A Főváros élve a felterjesztési jogával tájékoztatja az Országgyűlést és a Kormányt arról, hogy nem ért egyet az államosítással és annak módjával. Felszólalásában Pikó András, kerületi polgármester hangsúlyozta, hogy a kormánynak Józsefváros csak egy terepasztal, ahol bármit megtehetnek, és a törvénytervezet sárba tipor mindent, amit ma az önkormányzati autonómia jelent.
Az 5. napirendi pont kapcsán Kiss Ambrus kielemezte a Főváros zárszámadását, hivatkozva a márciusi közgyűlésen ismertetett Állami Számvevőszéki, 2022-ig terjedő jelentésre, amely kimondta, hogy Budapest az államkassza nettó befizetőjévé vált. A 2023-as zárszámadás friss adatai alapján a tavalyi évben is Budapest 18 milliárd forinttal többet fizetett be, mint amekkora összeget a kötelezően ellátandó közfeladataira kapott. Az úgynevezett szolidaritási hozzájárulás 45%-át a fővárosi önkormányzatok fizetik be, és a befolyt összeg bekerül a közös nagy állami kasszába – mondta el Kiss Ambrus.
A közgyűlés öt perc tárgyalási szünet közbeiktatásával döntött a Duna-parti Építési Szabályzatok módosításáról, ami a rakpartok használatáról szól. A Duna-part történeti, városképi és funkcionális szempontból Budapest egyik kiemelkedő jelentőségű része, amelynek megújítása várospolitikai prioritást élvez. Számos fejlesztési dokumentum figyelembevételével, továbbá reagálva az elmúlt időszakban jelentkező városfejlesztési kihívásokra megfogalmazódott a 2016-2018 között megalkotott Duna-parti Építési Szabályzatok felülvizsgálatának igénye – fogalmaz az előterjesztés. A módosított szabályzatok lehetővé teszik a jelenleg túlzottan a belvárosra fókuszáló – hajózási célú – turisztikai terhelés enyhítését és térbeli széthúzását azzal, hogy a turisztikai kínálatok biztosítására külsőbb városrészek bevonását ösztönzi.
A 13. napirendi pontban döntöttek a Budapesti Klímaügynökség indulásáról. Ennek legfontosabb feladata a budapesti panelek és társasházak energetikai korszerűsítésének támogatása lesz. A klímaügynökség Európai Uniós pályázat keretében, közvetlen finanszírozással valósul meg. Vezetője Ámon Ada energia- és klímapolitikai szakember lesz, akit a Forbes magazin az 50 legbefolyásosabb magyar nő közé sorol.