Mapping the solar transformation in Budapest - Eurocities – 2023. 07. 07-én megjelent cikkének magyar nyelvű fordítása. Szerző: Andrew Kennedy
A lenyűgöző tájjal és gazdag építészeti örökséggel rendelkező Budapestet régóta a nagyszerű történelmi és kulturális innováció központjaként tartják számon. Mára a város a helyi klímavédelmi akciók és energiaátmenet szempontjából is élen jár, köszönhetően a napenergiában rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázására irányuló úttörő terveinek.
A Fővárosi Önkormányzat létrehozott egy online szolár térképet, amely elsőként ad becslést a napelemes lehetőségekről minden budapesti háztetőre. A térkép megmutatja a helyi lakosoknak és vállalkozásoknak, hogy mennyi energiát és pénzt termelhetnének, ha élnének a napenergia potenciál adta lehetőségekkel.
A projekt a napenergia használatának növelését tűzte ki célként, amely a tiszta villamosenergia nagyobb arányú termeléséhez és a városi szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentéséhez vezet. Ehhez kezdeti lépésként alapinformációkat nyújt a szolár térkép, de számos más adminisztratív, finanszírozási és attitűd-béli akadály elgördítésére is szükség lesz.
"Egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események Budapesten" - figyelmeztet Ámon Ada, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatalának Klíma- és Környezetügyi Főosztályvezetője. " Nyáron az egész belváros egy nagy hősziget, és sok helyen akár a 40 fokot is elérheti a hőmérséklet. Ez kifejezetten rossz hatással van az idős és veszélyeztetett emberek egészségére, közérzetére. Ezen túlmenően az Ukrajnában zajló háború miatt az energiaköltségek hatalmas emelkedését tapasztaljuk, ami nagy nyomást helyezett a helyi lakosokra."
Ezekre a jelentős kihívásokra reagálva a szolár térkép célja, hogy a város lakosságát tájékoztassa a napelemek otthonukba történő telepítésének előnyeiről. De ezen túl a budapesti városháza arra is felhasználja a térképet, hogy meghatározza a város által a napenergiából nyerhető teljes elméleti villamosenergia-mennyiséget.
"A legújabb 3D-s technológia segítségével a térkép házról házra meg tudja mondani az embereknek, hogy a tetőfelületük mekkora része hasznos, mekkora méretűek lehetnek a tetőn lévő panelek, mekkora a teljes kapacitás és mennyi energiát tudnak éves szinten termelni" - mondja Ámon. "Az egyes házakon túl ez a térkép a város egészére vonatkozó információt is hordoz, amely támogatja Budapest gyors átállását a fosszilis energiahordozóktól a modern, klímabarát jövő irányába.
Ambiciózus klímasemleges tervek
A “100 klímasemleges város 2030-ig” elnevezésű uniós misszióba beválasztott városként Budapestnek ambiciózus tervei vannak arra, hogy az elkövetkező évtizedekben elérje klímasemlegességet. A megújuló technológiák számos lehetséges formáját megvizsgálva a város a napenergiát jelölte meg a tiszta és decentralizált energiarendszerhez való hozzáférés és a nettó nulla energiacélok elérésének legfontosabb eszközeként.
Ámon elmondja, hogy a város több ötletet is fontolóra vett a kibocsátáscsökkentés felgyorsítására, de elsőként a napenergia-program tűnik a legkecsegetetőbbnek, hiszen ehhez kell a legkevesebb támogatás, közpénz. Egy lakossági épületenergetikai felújítási program indítása nagyságrendekkel igényelne több erőforrást, amely meghaladná a lehetőségeiket. "A kormány nem engedi, hogy a város hozzáférjen az uniós forrásokhoz, és az adóbevételeink nagy részét is átirányítja az államkasszába" - mondja - "ezért a stratégiai gondolkodásunk a napelemes beruházások felé mozdult el, mert a nagy állami támogatások helyett a magánbefektetések is megoldanák a feladatot".
A Fővárosi Önkormányzat a helyi mérnökökkel, az energiaágazattal és a szélesebb nyilvánossággal együtt dolgozik a várostervezéssel kapcsolatos szabályozás javításán is, hogy több lehetőséget biztosítson a helyi lakosoknak és vállalkozások számára a napelemek elhelyezésére épületeiken. Ennek a folyamatnak kulcsfontosságú része, hogy a város építészeti szépsége és öröksége megmaradjon.
A cél az, hogy a város akár 1500 megawatt napos villamos energia kapacitással rendelkezzen, erősítve ezáltal a város ellátásbiztonságát is. Jelenleg Budapest az ország napi villamosenergia-igényének akár ötödét, néha negyedét is elfogyasztja.
"Ahhoz, hogy klímasemleges várossá váljunk, ennek a kapacitásnak a duplájára lenne szükségünk. Most viszont legalább megtettünk egy fontos lépést a helyes irányba. Ha valóban el akarjuk érni klím céljainkat, akkor köz- és magánforrásokkal együtt kell működnünk, hogy olyan megújuló energiakapacitást biztosítsunk, amely támogatni tudja városunk fűtését, hűtését és fenntartható közlekedését."
A napenergia-potenciál feltérképezése
A napenergia-térkép a város éghajlati célkitűzések elérésére irányuló intézkedéseinek első szakaszát jelenti. Az online eszközt arra használják, hogy a helyi lakosságot tájékoztassák a fotovoltaikus napelemek telepítésének folyamatáról, és a látszólag bonyolult kérdéseket könnyebben érthetővé tegyék.
A térkép a tető tájolásának figyelembevételével kiszámítja, hogy egy épület tetején elhelyezett napelem mennyi energiát tudna termelni. Meghatározza továbbá a panel potenciális felületét, figyelembe véve az olyan esetleges akadályokat, mint a tetőtéri ablakok, magas fák vagy kémények.
"A szolár térkép nagyon népszerűnek bizonyul" - hangsúlyozza Ámon. "Az online rendszer segítségével a városban élők bármelyik épületre rákattintva megkapják a napenergia szempontjából hasznos felületet, majd a kapacitást és a potenciális éves termelést.
A térkép további innovációs lehetőségeket is kínál, mivel különböző módokat határozhat meg, amelyekkel a helyi közösségek és vállalkozások megoszthatják és/vagy maguk is tulajdonba vehetik a napenergia-technológián alapuló villamosenergia-termelő létesítményeket. Az egyik megfontolás tárgyát képező terület a belvárosi többszintes lakóházak.
"Számtalan lehetőség van arra, hogy a közösségek megvizsgálják a rendelkezésre álló tetőfelületük kihasználását, a beruházás finanszírozását és támogatását, a fogyasztók és a termelők együtt gondolkozhatnak a pozitív változás érdekében" - mondja Ámon. "Például egy lakóház aljában lévő étterem felhasználhatná a környező épületek tetején termelt villamos energiát. Ez egy olyan partnerség lenne, amely mindenki számára előnyös."
Aggasztó, új nemzeti szabályozások
A napenergia által kínált számos pozitív lehetőség ellenére azonban a napenergia budapesti fejlesztéséhez vezető út nem volt mentes a kihívásoktól, különösen a magyar kormány közelmúltbeli politikáját figyelembe véve.
A szolár térkép 2022 szeptemberi elindítását gyorsan követte a napelemek telepítésére vonatkozó aggasztó új kormányzati szabályozás, mindössze egy hónappal később. Az az új jogszabály alapján sem a háztartási, sem a nagyobb méretű naperőmű beruházások nem termelhetnek vissza a villamosenergia-hálózatba arra hivatkozva, hogy a villamosenergia hálózat nem elég erős ezek befogadására.
"Nagy sokk volt ez számunkra" - mondja Ámon, egyértelműen kifejezve mélységes aggodalmát. "Az új rendelet nagyon keményen sújtja Budapestet, pont amikor éppen azon fáradozunk, hogy megkönnyítsük az emberek számára a klímatudatos beruházásokat, . Másrészt itt biztosan nem érvényes a kifogás, hiszen a budapesti hálózat pont elég erős ahhoz, hogy az elméleti potenciál több mint 50%-át könnyedén fel tudja venni az új terhelésáramlás-felmérésünk szerint."
Hozzátette: "A kormány ezzel a politikával összezavarja az embereket. Hosszú távon ez nem segít. Mi azonban továbbra is azon dolgozunk, hogyan tudunk ebből a helyzetből sikeresen továbblépni és megvalósítani terveinket.".
Felkészülés a napenergia jövőjére
Az országos szintű nehézségek ellenére Budapest városa továbbra is fényes jövőre készül, amelynek középpontjában a napenergia áll. A Budapesti Önkormányzat által nemrégiben Brüsszelben szervezett találkozón ez az álláspont az Európai Bizottság határozott támogatását élvezte. A napenergia elengedhetetlen városi szerepének bemutatása érdekében tartott rendezvényen az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Napenergia Szövetség és más európai városok képviselői vettek részt.
Az eseményen Eero Ailio, az Európai Bizottság energiaátalakítással és helyi kormányzással foglalkozó tanácsadója kifejtette, hogy az összes energetikai jogszabály 70%-a az európai városokban születik. "Láttuk, hogy a városok olyan energiaközösségeket valósítanak meg a gyakorlatban, ahol a nagyobb energiatermelők kudarcot vallottak" - mondta Ailio. "A városoknak ez azért sikerül, mert nagy támogatást élvező politikai vezetőkkel rendelkeznek, és tudják, hogyan kell bevonni a helyi lakosságot."
"Ezért fontos, hogy a városokat bevonjuk az energiapolitikáról szóló nemzeti szintű vitákba. Budapesttel például konzultálni kell, amikor Magyarország aktualizálja nemzeti energetikai terveit."
Ezt az álláspontot tükrözve a Budapesti Önkormányzat számos elemzést készített, amelyeket szélesebb körben is meg kíván osztani, azzal a céllal, hogy a magyar kormánnyal és az energiaszektorral a napenergia előnyeiről tárgyalásokat folytasson.
Ámon szerint kulcsfontosságú, hogy az energiapolitika jövőjéről szóló viták városi szinten is történjenek. "Ez a város hárommillió embert szolgál ki naponta, mi adjuk Magyarország gazdasági növekedésének 40%-át, és mi vagyunk felelősek az ország szén-dioxid-kibocsátásának jelentős részéért" - mondja. "Ezért meghatározó szerepet kell kapnunk a a várost érintő energiapolitikai stratégiák, koncepciók megalkotásában. Biztosítanunk kell, hogy ezek a polgáraink és vállalkozásaink javát szolgálják, és egy jobb jövőt építenek. Úgy véljük, hogy a napenergiáról szóló vitáknak e modellek középpontjában kell állniuk."
Hozzáteszi: "Munkánk eredményeként olyan elemzésekkel, információkkal rendelkezünk, amikkel felvértezve nemzeti szinten kezdeményezhetünk egy tényeken alapuló vitát. Úgy vélem, ez megmutatná, hogy a napenergia a legolcsóbb, legegyszerűbb és legpraktikusabb energiaforrás. Energiabiztonságot és gazdasági fejlődést eredményez, és felkészítheti városainkat és egész Magyarországot a fosszilis energiaforrásoktól mentes jövőre."