Civil szakértőkkel, a téma egyik kutatójával és a hazai első közösségi gyűlést szervező szakemberekkel értékelte a 2020 őszén megrendezett közösségi klímagyűlés tapasztalatait a Fővárosi Önkormányzat. A 2022. június 20-i beszélgetés aktualitását a most ősszel megrendezésre kerülő, levegőszennyezettség csökkentése kapcsán szervezett közösségi gyűlés adta, amely a harmadik, Fővárosi Önkormányzat által lebonyolított ilyen esemény lesz, és amelybe a szervezők már szeretnék beépíteni a korábbi gyűlések tapasztalatait.
Nyugat-Európa országaiban már évtizedes hagyománya van, itthon azonban még viszonylag új műfajnak számít a közösségi gyűlés. Ezek a gyűlések lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak, hogy aktív formálói legyenek az olyan mindennapjaikat érintő kérdéseknek, mint a tömegközlekedés fejlesztése vagy a lakóépületek energetikai felújítása.
A Fővárosi Önkormányzat 2020 őszén tartotta az első hazai közösségi gyűlést, amelynek témája Budapest készülő klímastratégiája volt. Összesen 10.100 felkérő levél ment ki előzetesen budapesti lakosoknak, amelyből végül 50, lakcím, kor, nem és végzettség alapján reprezentatívan kiválasztott résztvevő alkotta az első közösségi gyűlés tagjait. A résztvevők az első hétvégén 11 különböző szakértői előadást hallgattak meg a klímaváltozás városra gyakorolt hatásairól. Ezután hét munkacsoportban 21 javaslatot fogalmaztak meg a gyűlés tagjai. A klímagyűlés második hétvégéjén aztán a munkacsoportok egy plenáris előadás keretében közösen kiértékelték és 11-re szűkítették a javaslatok számát, majd szakértők segítségével ezt 8, egységes javaslatcsomagba sűrítették a résztvevők, illetve priorizálták is a témákat. Az első közösségi klímagyűlés javaslatait a Fővárosi Önkormányzat a 2021-ben elkészült Fővárosi Klímastratégiába is beépítette.
A részvételi demokráciát kutató Oross Dániel, az Eötvös Loránd Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa a svéd ICLD (Swedish International Centre for Local Democracy) felkérésére egy esettanulmányban összegezte az első budapesti klímagyűlés eredményeit, amelyet a Fővárosi Önkormányzaton tartott beszélgetésen is bemutatott. A kutató elmondta, hogy a szakirodalomban jól dokumentált demokratikus értékei vannak a közösségi gyűléseknek: egyrészt a négyévenkénti választásokhoz képest sokkal közvetlenebb visszajelzési lehetőséget biztosítanak az állampolgároknak, másrészt gyakorlatias politikai döntéshozatalhoz segítik hozzá a politikusokat. Nem utolsó sorban pedig jelentősen fejlesztik az állampolgárok közéleti kérdésekben való tájékozottságát és a döntések meghozatalához szükséges magabiztosságukat, illetve hatékonyságérzetüket. Oross Dániel elmondta: „A 2020 őszén tartott közösségi klímagyűlés résztvevőinél is megfigyelhető volt, hogy a szakértői előadások meghallgatása után, kellő információ birtokában képesek voltak egyéni érdekeiket félretenni, és akár rövidtávon kényelmetlenségekkel járó javaslatokat is megfogalmazni a hosszabb távú, fenntartható jövőt szolgáló cél érdekében”. A két évvel ezelőtti közösségi klímagyűlés résztvevői Budapest épületeinek energetikai korszerűsítését, a város zöld területeinek növelését, illetve a budapesti tömegközlekedés fejlesztését jelölték meg a Fővárosi Klímastratégiába beépítendő három legfontosabb területnek, amelyekhez konkrét javaslatokat is megfogalmaztak.
A Fővárosi Önkormányzat Dísztermében tartott értékelő beszélgetésen részt vett G. Szabó Dániel, az Önkormányzat Koordinációs Osztályának vezetője, Ámon Ada, a Klímafőosztály vezetője, Várfi Melinda, a 2020-as első közösségi klímagyűlés facilitátora, illetve Mező János, a Greenpeace Magyarország igazgatója is. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy egy előremutató kezdeményezés valósult meg 2020 őszén. G. Szabó Dániel szerint a közösségi gyűlés kiváló eszköz a Fővárosi Önkormányzat számára ahhoz, hogy a jövőben is nyitottan és a budapesti polgárok felé befogadóan tudjon működni: „Ezzel a módszerrel közvetlenül tudjuk becsatornázni a Főváros vezetése felé a budapestiek véleményét, ezáltal őket is segítjük az eredményes döntéshozatalban. A budapesti polgárok pedig megtapasztalhatják, hogy a város vezetésének tényleg számít a véleményük, törődnek a problémáikkal”.
Várfi Melinda a civil szervezetek hatékonyabb bevonását fogalmazta meg a 2020 őszén tartott közösségi gyűlés fontos tapasztalataként, Mező János pedig a gyűlések nagyobb láthatóságát, az eredmények átlátható és széleskörű kommunikációját, egyúttal az állampolgárok felé való közvetlen visszacsatolás fontosságát hangsúlyozta. A beszélgetés résztvevői valamennyien kritikus, fejlesztendő területként jelölték meg a közösségi gyűlésekről való kommunikációt, azaz a rendezvények bemutatását, céljainak elmagyarázását és az eredmények megvalósulásának nyomon követését. Az őszre tervezett, levegőszennyezettség csökkentéséről szóló közösségi gyűlés szervezésénél a szakértők már hasznosítani szeretnék az eddig megvalósult közösségi gyűlések tapasztalatait és jó gyakorlatait, ebben volt segítségükre a június 20-án civil szakemberek és kutatók közreműködésével megtartott értékelő beszélgetés.