Bemutatjuk a Városháza Park tervpályázat eredményeit

A tervpályázat iránt nagy érdeklődés mutatkozott: összesen 19 pályamű érkezett, melyeket a tájépítész, építész és városépítész szakma elismert szakembereiből álló bírálóbizottság értékelt, és választotta ki a díjazott terveket. A 11 tagú bírálóbizottság és a munkájukat segítő, hét fős szakértői csapat két ülést tartott, ezeken hosszas szakmai vita során először egy shortlistet állított össze a legjobbnak ítélt tervekből, majd ezek közül választotta ki a hat díjazottat: 1-1 első és második helyezettet, valamint 2-2 III. helyezettet és megvételt nyert pályaművet.

A pályaművek értékelése során a legfontosabb cél az volt, hogy olyan tervet válasszanak ki, ami alapján egy valóban nyitott és zöld főtér tud épülni a város szívében. Ezért vizsgálták a zöldfelületek kialakítását, az értékes növényzet megtartását, a biodivezitás, és az innovatív, klímatudatos megoldások használatát. A Városháza parkban sok eltérő funkciónak, használatnak kell egymás mellett megtalálni a helyet, ki kell szolgálni a Városháza működését, figyelni kell az akadálymentességre, a jó kerékpáros megközelíthetőségre, a fenntartható öntözésre, és még számtalan kisebb-nagyobb üzemeltetési szempontra. Ezeknek a céloknak egy egységes koncepciójú, áttekinthető, a környezethez méltó parkban kell teljesülnie, ezért vizsgálták a koncepciók átgondoltságát, a finom részletmegoldásokat az érzékeny területeken, valamint a Városháza tömb régészeti értékeinek bemutatását. A pályázóknak költségbecslést is kellett leadni, hogy a zsűri az ár-érték arányt is vizsgálhassa.

A díjazott pályaművek bemutatásához – a látványtervek mellett – a tervezői koncepciókból és a zsűri véleményéből vettünk részleteket.

I. díj: Lépték-Terv Tájépítész Iroda

Szakács Barnabás, László Viktor, Hatvani Ádám, Skrabá Julianna, Kubik Emese, Zombori Dorottya, Stoeva Lillya, Kozma Ildikó, Bartha Zsolt, Csukás Nikolett, Csizmadia Dóra

A Városháza elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. Ezért született meg az egész Városháza parknak karaktert adó kör.

A kör kapcsolatot és egyenlőséget teremt a város mindenkori vezetői és a budapestiek között. Reprezentatív teret hoz létre, ami szimbolikusan és funkcionálisan is központba emeli a zöldfelületek fontosságát.  A kör kiegészítéseként megjelenő elemek teljesítik a Városháza parkkal szemben támasztott összes elvárást. Megidézik a Károly körúti térfalat, egységes rendszerrel egészítik ki a parkra néző tagolt, zajos homlokzatot. Nagyvonalúan bánnak a pihenő és vendéglátó terekkel, ideális helyet teremtenek a különböző és méretű rendezvényeknek.

Központban a zöld: „Reprezentatív tér a Városháza előtt” – a legtöbb embernek ez zömében burkolt teret jelent, ahol a zöld csupán kiegészítés, hiszen megszoktuk sajnos, hogy a reprezentatív tereket a burkolat, és a nagybetűs Látvány uralja. A Városháza park megfordítja ezt a logikát: a közel 90 méter átmérőjű körön belüli egybefüggő zöldfelületet és a körvonalak között létrejövő területrészek a zöldet és a változatos funkciókat emeli központba.

Nem-helyből hely: A Városháza elzárt hátsó udvara, sőt maga a Városháza is alig van rajta a budapestiek mentális térképén. Ha ezt a hányatott sorsú nem-helyet hellyé akarjuk tenni, ahhoz karakteres, megjegyezhető gesztusokra van szükség. A rögtön érzékelhető, a funkciókat felfűző és halmazokra osztó kör pont ilyen.

Így látta a zsűri

A pályamű egyszerű, határozott megoldással rendezi a Városháza park térszerkezetét: a területen kijelölt kör alakú zöldfelület az udvar területét meghatározó módon tagolja, megengedve a kialakuló téregységek differenciált használatát, a térrendszer szerkezeti kapcsolatainak működését. A kör motívumának megjelenése jól szolgálja a „központi hely” a „középpont” megjelölését. Egy gesztus jellemzi, egynemű a terv – Budapest új főterének egyértelmű karaktert ad.

A kör alakú liget ugyanakkor szellemesen foglalja magába a meglévő fasorokat, a városfal történeti maradványait. Pereme fantáziadúsan van összerakva, sokféle funkció található rajta, virágkiültetés, vízmedence is megjelenik. Miközben kedvező a Merlin Színház mögötti terasz kialakítása, a mélyárnyékos zug ilyen zöldfelületi kialakítása átgondolandó.

Kedvező a nagy központi gyepfelület megnyitása a mindennapi használat számára – bár vitatható a zöldfelület bemutatott igénybevétele tömegrendezvények esetén. Alapos és átgondolt a csapadékkezelésre vonatkozó komplex javaslat, mely a „szivacsváros” ideának megfelelően a csapadékvizek jelentős részének visszatartására és ezzel a helyi mikroklíma javítására törekszik.

A Bírálóbizottság a pályaművet összességében kiemelkedő színvonalúnak találta, erős karakterét, jó funkcionális megoldásait, szakszerűségét elsőrangúnak értékelte.

 

II. díj: CAN Architects Studio Kft. + Újirány Tájépítész Kft.

Cseh András DLA, Tátrai Ádám, Tihanyi Dominika DLA, Kovács Árpád, Szohr Gábor

IDENTITÁS / BUDAPEST: A Városháza Park Budapest nappalija. A főváros egészének főtere nyitott, befogadó és flexibilis park, amely a város társadalmi és kulturális hálózatát modellezi és alakítja. Közép-Európa szívében az a köztér, amely folytatja a történelmi innováció hagyományát, ezzel erősítve a város lakóinak és használóinak hovatartozását.

A park strukturális kialakítását alapvetően a várossal való kapcsolatteremtés, valamint a pihenés, gondolkodás, cselekvés és együttlét tereinek változatos kialakítása határozza meg. A park a körút felől zöld térfallal csatlakozik a körúthoz és egészíti ki a környező zöldfelületek rendszerét. Erdőt és demokráciát a városba!

PÉLDA / FENNTARTHATÓSÁG: Edukációs felületként jól olvasható rétegekkel rendelkezik, így minden használó azonnali térkontrollt kap. Az erdőből érzékelhető a városi zöld kritikus megléte, a természeti környezet ápolása. A központi burkolt tér érezhetően szervezi történéseit: szárazon nagy csoportot fogad be, vízzel terítve pedig kisebbé alakítja a járt burkolatot, játék és pihenőtérré alakítva azt.

TÖRŐDÉS / DEMOKRÁCIA: A park egyben a legjobb energiák gyűjtőhelye: a gondolkodás, a tudásmegosztás, az egymástól tanulás és az együttműködés tere. A diskurzus fő tárgya, hogy új lehetőségeket tárjunk fel környezetünk, közös értékeink megértésre és újragondolásának módjaira egy jobb jövő kialakítása érdekében, hogy az úgynevezett „jó élet” minél több ember számára hozzáférhető legyen.

Így látta a zsűri

Erős karakteres, alapvetően park központú terv. Tiszta, egyszerű, következetes struktúra, amely ökologikus választ keres a klasszikus városháza tér kialakítására. Helyesen ismeri fel a barokk Városháza homlokzati hiányosságait, és tesz logikus kiegészítéseket, építészeti javaslatokat a jelenleg hátsó udvari homlokzat megfordítására.

Klasszikus főtér koncepciónak rendeli alá a meglévő Városháza és a város közvetlen kapcsolatát, és a főhomlokzatra merőlegesen egy haránt irányú főteret alakít ki, amely kapcsolatot teremt a Városháza történeti környezete és a forgalmas kiskörút között. A tervező megmarad a saját logikáján belül és megtartja a Városháza középtengelyét, ami ugyan nem esik egybe a Madách tér tengelyével, de ez ebben az esetben nem okoz bizonytalanságot, sőt ellenkezőleg, finom utalás a tervezett „Madách sugárút” időbeli és térbeli töredezettségére, eltolódásaira.

A főtér burkolatát vizes-nedves területekkel teszi interaktívvá, és rugalmasan használható rendezvénytérré, bár a határát célszerű lenne taktilisen és kontrasztosan is megkülönböztetni. További kérdéseket vet fel a párásító vízfelületek üzemeltetése, karbantartása is.

A Bírálóbizottság a pályaművet összességében jól átgondolt, logikus javaslatnak találta, mely markánsan jeleníti meg a történeti Városháza közvetlen környezetét és a nyitott város koncepcióját.

 

Megosztott III. díj: Mókembé + Open Space Kft.

Baki Áron, Godolla Máté, Kőműves Márton, Takács Ákos, Pápai Veronika, Csomay Zsófia

A tervezett Városháza park kettős megfogalmazása az épített és a természetes környezet karakterének kontrasztjára épül. A tömb Károly körút felé nyitott udvarát két markánsan különböző, ugyanakkor egymást feltételező és kiegészítő részre osztjuk: egy sűrű vegetációjú, hatalmas zöld szűrőként működő oázisra és a város társadalmi életének új pódiumaként konstruált fórumra. A két térfél eltérő atmoszférái között közvetítő határmezsgyét a pesti városfal alapzata jelöli ki.

A klasszikus fórum alaptípusát adaptáló nagyvonalú burkolt központi tér az intenzív városi területhasználat építészetileg precízen definiált platformja. A rugalmasan használható köztér peremét a Városháza épülete és az organikus tömeggé sűrített zöldfelületek jelölik ki. Utóbbi olyan „koncentrál ligetként” telepített, intenzív zöldinfrastruktúra-elem, amely egyszerre csökkenti a Kiskörút felől érkező káros hatásoknak való kitettséget, és működik a kertépítészeti koncepció alapját jelentő csapadékvíz-kezelés központi elemeként.

Így látta a zsűri

Koncepcionális átgondoltság, térszerkezeti illeszkedés jellemzi a tervet. A koncepció azonban nem teszi nyitottá a város (a Kiskörút) felé a városházát. Az „oázis” szinte alig kapcsol össze, inkább karakteresen elválasztja a körutat (a Városháza új megközelítési főirányát) az épülettől.

A Bírálóbizottság szerint nem fogadható el az, hogy az „oázis” területén alapvetően más játékszabályok legyenek előírva a gyalogosok részére, mint a belváros többi részén (pl. a siető ember számára bosszantó, ha cikk-cakkban kell haladjon).

A terület történeti, régészeti értékeit nem csak figyelembe veszi, hanem be is mutatja a terv. A tervezők a városfalat annak történeti jelentőségével kezelik: ez lesz a térszervezés alapja. Ami hajdan elválasztotta a várost a külvilágtól, ma nem is látszik – a város átlépett rajta. A város igen, de a Városháza, még invalidus laktanya korában is csak tervszintet tette ezt meg. A terv jó arányokat állít be ebben a kérdésben.

A Bírálóbizottság összességében a tervet kimagasló értékűnek tekintette.

 

Megosztott III. díj: Lima Design Kft.

Vadász Dániel Pál, Mészáros Szilárd, Erdei Sándor, Dragán Petra, Domak Zsófia, Bajzáth Noémi, Hauser Nikolett, Reggel Tímea, Fanni Phamné Szopkó, Vidacs Borbála Klára, Rácz Marcell

A Városháza Park tervezésénél a legfőbb szempont egy olyan tér létrehozása volt mely egy­szerre látja el a városháza magasztos funkcióit, va­lamint egyszerre alkot egy egybefüggő, nagy zöld­felületet, mely sajátos kulturális értékkel bír. Ez az érték az, mely megteremti a harmóniát a városháza és a belváros sokszínű felhasználási halmaza között.

A tervezés során újra értelmeztük a park térfalát, valamint a városháza épületével való kapcsola­tát is. A terület kitettségének köszönhetően ve­gyes, és sokféle funkció összehangolása tervezői szándék volt, mely során a tér újra értelmezésével ezeket az eltérő felhasználási területeket egy kö­zös rendszerbe foglaltuk. A közös, összetartó mo­tívum a ’közösség’ lett, ugyanis a tervezési terület egy újra értelmezett urbánus táj, mely történelmi múltja meghatározó, azonban a modern kor fel­használásának megfelelően az eredetitől sok­szor eltérő igényekkel és felhasználási módokkal rendelkezik.

Így látta a zsűri

Bravúrosan kidolgozott pályamű, mely inkább viselkedik önálló parkként, semmint Városházához kapcsolódó térként: nem alkalmazkodik kellőképpen a Városháza épületéhez. A parkba vezető sétányok nagyvonalúan indulnak, azonban nem érik el az udvarok átjáróit, helyette a keresztszárny mértani középpontjában található templomtér felé vezetnek. Ez nem illeszkedik a Városháza jelenlegi struktúrájához, ugyanakkor a templomtér későbbi, hasznosításához ideális feltárás lehet. A keresztszárny elé telepített lépcsősor ugyanakkor szemben áll a „Nyitott Városháza” elvvel, mivel eltávolítja a látogatót az épület megközelítésétől, viszont kiválóan tud egyfajta lelátóként szolgálni a rendezvénytér felé.

A pályaműben bemutatott park kiválóan alkalmas kikapcsolódásra, amelyet kellemesen szolgálnak ki a parkba tervezett kisebb teresedések, és a tereplejtésekkel kialakított látványos részletek. A terv növényalkalmazása változatos, a klímatudatosságról szóló fejezet kidolgozottsága megfelelően alapos.

Összességében a pályamű talán túlságosan eltolódik a „Városháza Park” jelleg irányába a szintén kívánatos „Városháza tér” szerep helyett, ezért a Bírálóbizottság egy olyan pályaművet választott első és második helyezettnek, amely jobban ötvözi a két eltérő szerepet.

A Bírálóbizottság összességében a tervet kimagasló értékűnek tekintette.

 

Megvétel

Csépke Tamás, Skrabák Zoltán

A tervezés során egy változatos használatot lehetővé tevő, intenzív, több szintes zöldfelülettel rendelkező városi tér megfogalmazása volt a cél. Fontosnak tartottuk, hogy a meglévő környezet elemeit integrálja az új térszövet. Ilyen meghatározó elemek voltak a közlekedési kapcsolatokat biztosító csomópontok, a meglévő és új belépési pontok elegye, valamint a meglévő épített környezetre való reflektálás.

A nyitott városháza koncepció elve mentén az U alakú épületrész földszinti helyiségeibe olyan közösségi, kulturális és vendéglátó funkciókat vízionáltunk, amikhez szintén kapcsolódik a tervezett új köztér. Ezáltal egy változatos használatú, a külső és belső tereket összekapcsoló rendszer jöhet létre.

A két kisebb udvar szintén integrálható ebbe a rendszerbe, azzal a kiegészítéssel, hogy ezek a városháza funkcióinak szerves kiszolgálóterei lehetnek. Azáltal, hogy az épületen keresztül érhetőek el és zárhatóvá tehetők, megoldható a protokoll események nyitott térben való lebonyolítása, illetve a zárt parkoló szükségszerű használata is.

Így látta a zsűri

A pályamű egy attraktív, kortárs közteret hoz létre. A fő gyalogos megközelítési útvonalakat a Deák tér és a Madách tér, illetve a Városháza I. és II. udvarára bevezető kapualjak között logikusan és egyértelműen alakítja ki és egyben elkerüli a Madách tér és a Városháza tengelyének ütköztetését. A közösségi rendezvényteret a beadott pályaművek között egyedülállóan a Károly körúttal párhuzamosan, a Merlin épületének folytatásaként alakítja ki.

A megmaradó fasorok a Károly körút mellett a rendezvényteret választja el a körút forgalmától, a Városháza mellé telepített fák pedig az épületet „védik” a rendezvénytértől. Ebből adódik, hogy a városi közösségi élettől a rendezvénytér és a Városháza épülete is el van vágva. A Károly körút melletti „pergola-sor” érdekes elképzelés, alkalmas lehet szabadtéri kiállításokra, különböző funkciók akár csak ideiglenes elhelyezésére, amelyeknél azonban el kell kerülni, hogy visszatérjen a „bazársor” hangulat.

A Bírálóbizottság a pályamű értékeit figyelemre méltónak találta, több gondolatának felhasználását javasolta.

 

Megvétel: BKM Nonprofit Zrt. + KIMA Studio Kft.

Szalkai Adrienne, Herr Hajnalka, Sápi Emese, Tóth Bettina, Vidák Beatrix, Komes Dániel, Molnár Bianka, Komsa Réka, Ortuba Gábor, Szűcs Sándor

Budapest leendő főtere szimbolizálja, megtestesíti mindazon eszméket, melyek a modern városvezetést jellemzik. A városlakók, civil közösségek felé való nyitás, az átjárhatóság, egyértelműség mellett természetesen a nagyvonalúság, reprezentativitás, emelkedettség is kiemelendő tényező.

A jelenleg a Városháza tömbjének védelmében, ölelésében megbújó tér átjárhatóságának megteremtése, a városi közlekedési irányok átvezetése fontos eleme pályázatunknak. Az épületeken belüli átkötések, megnyitások nagy szerepet játszanak a tér kialakításában, így tud a tér megszabadulni a jelenlegi zsákutca-karaktertől, és átalakulni egy olyan egységgé, mely szerves részét képezi a városi szövetnek.

A meglévő városi közlekedési irányok elemzésekor jól látszik, hogy a park mennyire fontos csomóponti elem lehet, amennyiben a hiányzó közlekedési kapcsolatokat, megnyitásokat biztosítjuk. A park így mind a körúti gyűrű, mind a sétálóutcai, mind az Erzsébet híd-felöli belső hálózatra tud felfűződni.

Így látta a zsűri

A terv egyik alapvető célja jelenleg rendezetlen, átjárhatatlan terület szerves bekapcsolása a közvetlen környezetébe, a tér átjárhatóságának megteremtése, a városi közlekedési irányok átvezetése az itt meglévő, jelentős, idős faállományt is figyelembe véve. Ennek megfelelően három, különböző jellegű fogadóteret hoz létre és gyalogos térburkolatokkal jó átközlekedési kapcsolatokat alakít ki, a Városháza átjárhatóságát is biztosítva. Ennek jegyében a Városháza homlokzatán is a bejáratok hangsúlyos kiemelésére tesz javaslatot.

A Városháza felé eső terület jellemzően burkolt, különböző közösségi használati funkciókra szánt terület, míg a Madách tér felé eső térrész döntően zöldfelület, facsoportokkal árnyékolt séta- és pihenő funkciókkal, ami elvileg megfelelő megoldás.

A terv az akadálymentes közlekedés és területhasználat szempontjából több részletében kifogásolható (lépcsők korlát nélkül, változó méretű vízfelület perem nélkül, taktilis burkolati jelzések hiánya stb.)

A Bírálóbizottság a pályamű értékeit figyelemre méltónak találta, több gondolatának felhasználását javasolja.

 

A tervályázati eljárásról dióhéjban

• A tervpályázati felhívás 2021. november 26-án jelent meg a TED-en (az Európai Unió Hivatalos Lapjában), valamint tájékoztatásul a Közbeszerzési Értesítő 2021/230. számában. A tervpályázati dokumentáció az e-TervPÁLYA rendszerből volt letölthető.
• Budapest Főváros Önkormányzata 2021. december 9-én a Városháza Park területén helyszíni bejárást tartott a tervpályázatban történő részvétel iránt érdeklődők számára, továbbá kérdések benyújtását tette lehetővé 2021. december 31-ig. A kérdéseket Ajánlatkérő 2022. január 14-ig megválaszolta és azokat közzétette.
• A pályaművek benyújtási határideje 2022. március 21. 16 óra volt, másnap a Bírálóbizottság elvégezte a határidőben beérkezett 19 pályamű bontását, ezt követően kettő folytatólagos ülésen elvégezte a pályaművek értékelését, a pályaművek rangsorolását, valamint a díjakról és a pályaművek megvételéről javaslatot fogalmazott meg Ajánlatkérő számára.
• A díjazásra vagy megvételre alkalmasnak nyilvánított pályaműveket a Bírálóbizottság a zárójelentés elkészítését megelőzően a Miniszterelnökség rendelkezésére bocsátotta.
• A Miniszterelnökséget vezető miniszter az előzetes településképi hozzájárulást 2022. április 22-én megadta.
• A Bírálóbizottság a zárójelentést 2022. április 25-én fogadta el, a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottsága a zárójelentést 2022. április 27-i ülésén fogadta el. Ajánlatkérő a kizáró okok vizsgálatát elvégezte és az eredményhirdetést a Tervpályázati dokumentáció szerinti határidőben megtartotta.
• A tervpályázati eljárás lefolytatása jogszerű volt, az eljárás megfelelt a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X.28.) Korm. rendelet szabályainak.

Letölthető dokumentum: Zárójelentés (PDF)