A Fővárosi Önkormányzat évtizedes adóssága, hogy a Városháza előtti elzárt, jelenleg üzemi funkcióra használt területen Budapest új főterét, egy parkosított agorát alakítson ki, amely az aktív közéleti részvétel helyszíne, a budapestiek és a Városháza találkozópontja lehet.
Ennek érdekében a Főváros 2019-ben megválasztott vezetése átfogó stratégiát készített a Városháza tömb középtávú fejlesztésére, hogy összehangolja a Városháza épületét és környezetét érintő különböző projektelemeket, így a Városháza homlokzatának felújítását, a Városháza földszinti helységeinek megnyitását, a Budapest Galéria új kiállítóterének kialakítását és a Merlin Színház épületének felújítását. A komplex programnak köszönhetően a következő években, ütemezetten, teljesen megújul a Városháza park és környezete. Ennek első lépéseként szeptemberben már kiírták a pályázatot a – Bálna kulturális központ eladása miatt “hontalanná vált” és méltatlan helyzetbe került – Budapest Galéria új kiállítótermének tervezésére, mely a Városháza Gerlóczy utcai épületszárnyában kerül kialakításra.
Következő lépésben a Főváros térépítészeti tervpályázatot ír ki, hogy a Városháza Park a legmagasabb színvonalon újuljon meg. A pályázat célja, hogy a Városháza tömbjének területén olyan városi park és köztéregyüttes alakuljon ki, ami egyszerre biztosít zöldfelületet és új, attraktív városi teret a budapestiek számára, amely megadja Budapest régóta hiányzó „főterének” a XXI. században értelmezhető funkcióit. A tervpályázaton nyertes pályázóval a Fővárosi Önkormányzat hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást fog lefolytatni az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítésére vonatkozóan.
A tervpályázat célja
A tervezési terület a Bárczy István utca, Károly körút, Gerlóczy utca és a Városháza utca által határolt tömbön belül, egy nagyságrendileg 190x190 méter négyzet alakú telken a Budapesti Városháza három udvara. A tervezés során figyelembe kell venni az udvarok körül és az utcák túloldalán levő épületek által alkotott térfalakat és városszerkezeti elemeket. A tervezés során az I. és II. udvarok távlati kialakítását annak feltételezésével kell kidolgozni, hogy a "pavilonszárnyak" elbontásra kerülnek.
Olyan városi park, találkozóhely tervezése a cél, ahol az emberek nem csak áthaladnak, hanem a legváltozatosabb funkciókkal tartósan is használják a teret. A térről érhetők el a Városháza udvari szárnyainak megnyitandó földszinti helyiségei, elsősorban közfunkciókkal (vendéglátás, kulturális létesítmények, ügyfélforgalmi létesítmények, stb.). A Városháza keresztszárnyának kapuin érhető el a két belső udvar és a Városháza két bejárata. A III. udvar területét ferdén átszeli az egykori pesti városfal alapja – ennek gondos megőrzése, bemutatása, a tér szerkezetébe és a tájépítészeti kompozícióba illesztése a pályázat egyik fontos követelménye.
A tervezendő Városháza park területén legyen biztosított:
- közhasználatú zöldfelület;
- alkalmi rendezvénytér (rendezvény, kiállítás, karácsonyi vásár, stb. céljára);
- városi találkozóhely, pihenőhely.
A pályázó a fenti funkciókon kívül további városi funkciók integrálására tehet javaslatot a költséghatékonyság és fenntarthatóság figyelembevétele mellett.
Meg kell határozni a téregyüttes fő tengelyeit, irányait, bejáratait. Ezek elsődlegesen a következők:
- a Fővárosi Önkormányzat épületének két tengelye;
- a két belső kapualj tengelye, amely a Városház utcát összeköti majd a Városháza parkkal;
- a park főbejáratát kijelölő, a Károly körútra vezető tengely, egyfajta városkapu a Madách tér irányába;
- egyéb gyalogos és forgalmi tengely lehet a Bárczy István utca és a Gerlóczy utca felé eső irány.
A területen 5.000 m2 felületű, részben fásított rendezvényterület biztosítandó legalább 10.000 résztvevő egyidejű elhelyezésének kell biztosításával (álló helyzetben 2 fő/m2 sűrűséggel számolva). A burkolt területek nagyságának meghatározásánál figyelembe kell venni a Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) előírásait, mely szerint a tér területének 50%-át zöldfelületként kell kialakítani. Biztosítani kell a térre néző földszinti helyiségek megközelítését, azok szabadtéri kapcsolatát (teraszok), gazdasági kiszolgálását.
Budapest zöld főtere
A Fővárosi Önkormányzat célja, hogy a Városháza területén olyan városi park és köztéregyüttes alakuljon ki, ami egyszerre biztosít zöldfelületet és új, attraktív városi teret a polgárok számára, amely megadja Budapest régóta hiányzó „Városháza terének” a XXI. században értelmezhető funkcióit. A pályázó feladata, hogy – a KÉSZ 50%-os zöldfelületi arányra vonatkozó előírásának betartása mellett – javaslatot tegyen a városi "TÉR" és a "PARK" megfelelő arányára és elrendezésére, sokoldalú használatot lehetővé tévő kialakítására. A pályázó feladata, hogy javaslatot adjon a Városháza park kialakítására, a védelem alatt álló épületek, köztéri elemek, természeti környezet értékeinek megőrzésével. Cél a park köztér-együttesének magas színvonalú városépítészeti és tájépítészeti kialakítása, egy reprezentatív, zöldfelületekben gazdag városi tér létrehozása.
A Merlin épülete jelenlegi formájában, felújítva kerül üzembe helyezésre. A park kialakítása során biztosítani kell a jelenlegi, déli oldal felőli gyalogos bejárat megközelíthetőségét, valamint az épület környezetében 200 m2 területen vendéglátó terasz elhelyezésének lehetőségét.
A Városháza Park megvalósításának kezdő lépése a III. udvar területének kialakítása és a munkákkal párhuzamosan a „Nyitott Városháza” koncepció szerint a földszinti terek átalakítása, megnyitása az udvar felé. Az I. és II. udvar rendezésével a projekt későbbi ütemében kell számolni, amikor már sor kerülhet az "pavilon szárnyak" bontására, az udvarok, majd az udvari homlokzatok helyreállítására.
A Városháza Károly körúti arcának kialakítása gyakorlatilag egy 300 éve nyitott kérdés. A Városháza épületét már eredetileg 1715-ben is úgy tervezték, hogy az épület bezárja a teljes tömböt, azonban az ekkor még létező pesti városfalba ütközve ez nem valósult meg. Az épület és a térszerkezet átalakítására a XX. században is számos terv született, utoljára 2006-ban volt aktív gondolkodás ebben a kérdésben, melyek közös vonása, hogy fő céljuk az, hogy a Városházának új, reprezentatív főhomlokzatot akartak adni.
Jelenleg rövid és középtávon nem tervezzük a Városháza bővítését, de a jövő számára nyitva akarjuk hagyni ezt a lehetőséget, ezért a pályázóknak figyelembe kell venni a Károly körúti telekhatár mentén hosszabb távon megvalósítható épület kialakításának lehetőségét.
Bírálati szempontok
A Bírálóbizottság a pályaműveket az alábbi szempontok figyelembevételével értékeli:
- Koncepcionális átgondoltság, térszerkezeti illeszkedés
- A terület történeti, régészeti értékeinek figyelembevétele, bemutatása
- A tájépítészeti koncepció színvonala
- A terület eltérő funkciójú egységeinek kapcsolatrendszere, működtetése
- A terület gazdasági kiszolgálása, fenntarthatósága
- Városképi megjelenés, tájépítészeti arculat
- Épített és természeti környezet egymásra hatása
- Zöldfelületek kialakítása, értékes növényzet megtartása, biodiverzitás
- Innovatív, klímatudatos, ökológiai megoldások alkalmazása, reflexió a klímavészhelyzetre
- Akadálymentes használhatóság, kerékpáros megközelíthetőség
- Kedvező ár/érték arány
A Bírálóbizottság azokat a javaslatokat részesíti előnyben, amelyek:
- egységes tájépítészeti koncepció alapján készülnek;
- áttekinthető, jól szervezett közösségi tereket hoznak létre;
- a park egyes elemeit, egységeit a többféle használatra is alkalmassá teszik;
- a terület fő tengelyeinek megfogalmazására jó tájépítészeti megoldást adnak;
- kedvező módon biztosítják a meglévő növény állomány megtartását és kiegészítését;
- figyelembe veszik a klímaváltozás hosszútávú hatásait és előtérbe helyezik a kibocsátáscsökkentési és alkalmazkodási szempontokat, ökologikus megoldásokat.
A pályaműveket 2022. március 24-ig várjuk, a zsűrizést követően a pályázat eredményhirdetésére a tervek szerint 2022. április 29-én kerül sor. A pályázók a tervpályázati kiírást az e-TervPÁLYA rendszerben, regisztrációt követően tölthetik le.