A Főpolgármesteri Hivatal a 100 Klímasemleges és Okos Város Küldetés keretében, a Budapest Global Egyesülettel együttműködésben szeptember 15-én rendezte meg a Zöld Budapest – Klímavédelmi Partnerségi Fórumot
A rendezvény célja a fővárosi közszolgáltató vállalatok tevékenységeinek bemutatása volt meghatározó piaci szereplők és nagyvállalatok számára, hogy közösen gondolkodhassanak Budapest klímavédelmi céljainak megvalósításáról és feltérképezzék a köz- és magánszféra közötti együttműködési lehetőségeket. A fórum a fővárosi közszolgáltatások kibocsátáscsökkentési- és klímaadaptációs törekvéseinek bemutatására fókuszált négy kiemelt témára fókuszált a távhőszolgáltatás, városi zöldfelület-gazdálkodás, közlekedési- és közúti infrastruktúra és közösségi közlekedés, valamint a víziközmű- és fürdőszolgáltatások dekarbonizációja és fenntartható erőforrás-gazdálkodása kapcsán.
A fórumon elhangzott előadások egyik közös tanulsága, hogy Budapest klímavédelmi és alkalmazkodási kihívásai nem kezelhetők egymástól elszigetelten. A város működését összetett, egymással szorosan összefüggő rendszerek alkotják, ezért az egyes területeken hozott döntések gyakran több közszolgáltatás működésére is hatással vannak. Jól példázza ezt a közúti infrastruktúra zöldítése is: a Budapest Közút Zrt. közel például 10,5 millió négyzetméternyi felületet üzemeltet, amelynek mintegy 1 százalékát funkció nélküli, burkolt középszigetek teszik ki. Ezek zöldítése egyszerre közlekedési, zöldfelület-gazdálkodási és üzemeltetési kérdés: a közúthoz tartozó területek zöldfelületté alakítása a FŐKERT bevonását, valamint a a tulajdonosi, üzemeltetői, kezelői szemlélet összehangolását is igényli. A példából jól látszik, hogy a klímavédelmi beavatkozások megvalósításához nemcsak fejlesztési forrásokra, hanem a hosszú távú fenntartást biztosító üzemeltetési kapacitásokra és megfelelő együttműködési keretekre is szükség van.
A fák és zöldfelületek kapcsán is kirajzolódott az integrált szemlélet szükségessége, hiszen a téma a fórum több pontján is visszatért. A FŐKERT előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy Budapest romló állapotú faállománya nem pótolható egyszerűen új fák ültetésével. Ez különösen jelentős kihívás annak fényében, hogy az elhangzottak szerint 2022 és 2024 között jelentősen romlott a fővárosi faállomány egészségi állapota, miközben a fák átlagéletkora mindössze 25,56 év. A jelenlegi mintegy 21 százalékos lombkorona-borítottság elmarad a klímareziliensnek tekintett 30 százalékos szinttől, és a bemutatott előrejelzés szerint 2035-re ez a fővárosi faállomány állapota miatt akár 15 százalék alá is csökkenhet. Mindez a meglévő faállomány megőrzésének fontosságára is rámutat: az idős fák által nyújtott árnyékolási, hűtési és egyéb ökoszisztéma-szolgáltatásokat egy újonnan ültetett fa csak hosszú idő alatt tudja pótolni. A Főkert által bevezetett új faültetési protokoll és a proaktív faállomány-gazdálkodás ezért a meglévő állomány állapotának javítását és megőrzését, valamint az új ültetések hosszú távú tervezését és gondozását is előtérbe helyezi. A feladat ugyanakkor jelentős, hiszen a teljes rekonstrukció becsült költsége 50–60 milliárd forint, megvalósítása pedig számottevő belső és külső kapacitást, valamint hosszabb távú szakmai, döntéshozói és társadalmi előkészítést igényel.
Természetesen minden előadás reflektált az idén nyáron tapasztalt hőhullámokra, amelyet a szolgáltatók mintegy tesztként fogtak fel arra, hogy felmérjék felkészültségüket a várhatóan egyre gyakoribb és súlyosbodó szélsőséges időjárási körülményekre. Az energetikai és vízellátási rendszereknek egyszerre kellett biztosítaniuk a folyamatos működést és reagálniuk a megváltozott körülményekre. A BKM az operatív működéséhez szükséges csúcsidőszaki villamosenergia-igényét mintegy 4 MW-tal tudta mérsékelni, az intézkedésekhez kapcsolódó teljes energiamegtakarítás becsült értéke pedig meghaladta a 120 MWh-t, azaz egy teljes paksi turbina-generátor gépegység félórai áramtermelését teljes terheléssel. A BKM vészhelyzeti protokolljával elért, mintegy 25 ezer köbméteres vízmegtakarítás közel kétszerese volt a június és augusztus között a fővárosi hőséglocsolásra és a BKV sínhűtésére együttesen felhasznált 14,5 ezer köbméter víznek. Ezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy a reziliencia hosszú távú beruházásokon és a mindennapi működésben meghozott döntések és a válsághelyzetekre kidolgozott eljárások kombinációja.
A hőhullám ugyanakkor több szolgáltatás esetében újra kihangsúlyozta a hosszú távú alkalmazkodás szükségességét. A BKV-nál a szélsőséges hőmérsékletek a sínek deformációjával, a villámárvizek üzemzavarokkal, a vízhiány pedig működési korlátokkal járhat. A Fővárosi Csatornázási Művek a túl sok és a túl kevés víz egyaránt jelentkező problémáira keres megoldásokat, többek között a csapadékvíz helyben történő tározásával és lefolyásának késleltetésével, míg a Fővárosi Vízművek az aszályos időszak tapasztalatait a vízellátási rendszer további fejlesztésére és a rendelkezésre álló adatok bővítésére használja fel. A fürdők esetében az árnyékolás növelése, a napvitorlák telepítése, az árvízvédelmi intézkedések és a geotermikus energia hasznosítása egyaránt azt mutatják, hogy az alkalmazkodásnak több, egymást kiegészítő eszköze van.