A márciusi közgyűlést megelőző háttérbeszélgetés Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel


A 2024. március 27-i közgyűlést megelőző háttérbeszélgetésen Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel szó volt az Állami Számvevőszék által elkészített jelentésről, amely egyértelműen kimondja, hogy a Főváros 2021 óta nettó befizetője a költségvetésnek, az Utcáról a Lakásba Egyesület! számára felajánlandó ingatlanokról, valamint az elektronikus jegyrendszer kapcsán visszaperelt költségek fejlesztésekre való felhasználásáról is.

Jelenleg is zajlik az a 2023 nyarán indított per a Főváros és az Államkincstár között, melynek tétje az úgynevezett a szolidaritási hozzájárulás megfizetése. Ennek összege a 2018-as 5 milliárd forintról 2023-ra már a tízszeresére, évi 58 milliárd forintra emelkedett, összesen pedig 136 milliárd többletkiadás jelentett a városnak 2019 óta. Ehhez kapcsolódóan az Állami Számvevőszék elvégezte Budapest Főváros Önkormányzata költségvetésének és zárszámadásának ellenőrzését (a teljes dokumentum itt érhető el)

 „A Fővárosi Önkormányzat a 2021. évtől a központi költségvetés felé nettó befizetővé vált, mivel a központi költségvetés részére fizetett szolidaritási hozzájárulás összege meghaladta a központi költségvetésből az ellátott feladatokhoz biztosított működési támogatás összegét.” – írja az Állami Számvevőszék. 

A szerv 2021, 2022 és 2023 első felének fővárosi gazdálkodását vizsgálta, amikor erre a megállapításra jutott. A 2019-es évet bázisévnek véve kirajzolódott, hogy összevetve a következő három év számaival Főváros bevételeinek jelentős részét folyamatosan elvonták, így azok nem nőttek, ellenben a működési költségek – nagyrészt a Covid és az energiakrízis és a már említett szolidaritási adó miatt – megugrottak. 

 „2020-2022. évi költségvetéseinek végrehajtása során teljesített költségvetési bevételek – szemben a bázisidőszaknak számító 2019. évvel – nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra... A felhalmozási költségvetés egyenlege is folyamatosan negatív összegű volt. (…) finanszírozásuk döntően saját forrásból történt, mivel a központi támogatások, uniós források elmaradtak, továbbá fejlesztési célú hitelfelvételhez a Kormány nem járult hozzá."

A legismertebb példa erre a Széchenyi Lánchíd rekonstrukciója, amit teljes összegben saját forrásból finanszírozott a Fővárosi Önkormányzat, mivel az 1248/2019. (IV.30.) Korm. Határozat szerinti 6 milliárdnyi állami támogatást nem kapta meg Budapest. 

Ezek mellett az Állami Számvevőszék vizsgálta a fővárosi cégháló működését is, aminek a mérete jelentős összevonások és racionalizáció után a 2019. decemberi induló 58 gazdasági társaságról a 2022. év végére 45 gazdasági társaságra csökkent. Ezek közül a Fővárosi cégek közül a jelentés kiemeli, hogy egyes színházak esetében volt leginkább jellemző az eladósodás kedvezőtlen szintje – ezek éppen azok, az állam által átvett intézmények, mint a Bábszínház, Kolibri, Margitszigeti Színház és Új Színház.

A megállapításai kapcsán az Állami Számvevőszék három ajánlást fogalmazott meg a főpolgármester számára. Elsőként, hogy tárja a Fővárosi Közgyűlés elé ezt a jelentést, másodikként hogy a jövőben az írásos véleményét is csatolja a pénzügyi bizottságnak nem csak a szóbeli megállapításait, és végül hogy a jövőben is minden intézkedést tegyen meg a költségvetés egyensúlyának megteremtésére. Kiss Ambrus kihangsúlyozta, hogy a jelentés és az ajánlások is jól mutatják, hogy szó sincs arról, hogy a Főváros elpazarolta volna a kasszában megörökölt pénzt, hanem felelősségteljes gazdaként járt el, amit az államról nem lehet elmondani, tekintve a rábízott intézmények – mint  a színházak – sorsát tekintve. 

A márciusi közgyűlés dönt majd az Utcáról Lakásba! Egyesület felhívásához való csatlakozásról is. Ennek keretében a Főváros két lakást ajánl fel bérlakás formájában a fővárosi szakellátásból kikerülő fiatalok számára, ezzel csatlakozva a Hősök terei influenszer tüntetésen összegyűlt összegből formálódó kezdeményezéshez. 

Március elején lezárult a maratoni hosszúságú e-jegy rendszerhez kapcsolódó per. Az ítélet szerint a több mint 10 milliárdos veszteségből a Budapesti Közlekedési Központ csak az előleget és kamatokat kapja vissza, mintegy 2,3 milliárd forintot. Ebből az összegből azonban megindulhat a Flórián téri felüljáró felújítása, amire eddig a kivéreztetett Fővárosnak nem volt kerete – mondta el Kiss Ambrus. 

 A márciusi közgyűlés nyilvános napirendi pontjai itt lesznek elérhetőek.