A Fővárosi Önkormányzat zöldfejlesztéseinek egyik fontos célja, hogy Budapesten növekedjenek a növény- és állatvilág természetes élőhelyei. Ennek érdekében új természetvédelmi területeket jelölünk ki, új favédelmi és faültetési módszereket vezetünk be, és ebbe a (még hosszan folytatható) sorba tartozik a 2021-ben indult Vadvirágos Budapest program is. A vadvirágos rétek kialakítása hosszú idő, de már az első évnek voltak fontos eredményei és tanulságai, melyeket az idei folytatásba bele is lehet építeni. Az első évet számos monitoring eredménnyel és meglepetésre három helyszínen védett növények felbukkanásával zártuk.
A városi zöldfelületek biodiverzitását növelni kell – ezzel segíteni tudunk többek között az egyre aggasztóbb helyzetben lévő beporzó rovaroknak. Csak pár adat: Európában a méh- és lepkefajok 9%-a veszélyeztetett, a méhfajok 37%, lepkefajok 31%-a csökkenő tendenciát mutat, a poszméhek 30%-a veszélyeztetett, és 4 faj kihalt Közép-Európában az elmúlt szűk 140 évben. De ha máshonnan, például a klímaválság felől közelítjük meg a kérdést, a vadvirágos rétekkel akkor is nyerünk: ha hagyjuk, hogy egy vadvirágos réten azok a növényfajok jellenjenek és maradjanak meg, amik az adott helyre természetesen jellemzőek, ott jól érzik magukat, akkor azok könnyebben adaptálódnak a környezeti változásokhoz, mint mondjuk egy sűrűn nyírt gyep.
Az esztétikai és környezeti előnyök mellett anyagi okokból a magánkertekben is egyre népszerűbbek a vadvirágos rétek, fenntartásuk ugyanis jóval olcsóbb és kevésbé vízigényes, mint egy gyepfelületé. A probléma méretét jól mutatja az a hír is, hogy Las Vegasban 40 Margitszigetnyi területen szedetik fel az öntözött gyepfelületeket, hogy így küzdjenek a vízhiány ellen.
2021-ben a Vadvirágos Budapest program keretében 22 db „rovarbarát" zöldfelületet jelöltünk ki a fővárosi parkokban és zöldsávokban, összesen több mint 28 hektár területen. A kijelölésnél a parkhasználati szempontból kevéssé frekventált, félreesőbb parkterületeket, ember által nem vagy alig járt rézsűket, útközöket, növénnyel beültetett elválasztósávokat kerestek a szakemberek. A kijelölt területeken extenzív gyepgazdálkodási programot vezettünk be, ami azt jelenti, hogy évi 8-10 helyett csak 1-2 alkalommal kaszálnak – így a növényeknek van idejük virágozni, magot érlelni és terjeszteni is.
A program során a kezdetektől több kérdést kellett és kell vizsgálni. Milyen hatása van a ritkább kaszálásnak a városi parkokban a növényzetre, virágkínálatra és a beporzókra? Milyen eltérés látható a különböző helyek között? Hol lehet optimális a vadvirágos rétek kijelölése? Mely helyek működnek/nem működnek, és miért? Hogyan változik az évek múltával a növényközösségek összetétele és a beporzók száma?
A program a kezdetektől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Ökológiai Kutatóközponttal együttműködésben valósult meg, annak érdekében, hogy az új gyepgazdálkodási módszerről szakmailag hiteles képet kaphassunk. A program a kutatók számára is hasznos lehetőség a beporzók vizsgálatára, ami fontos lehet a rovarfajok csökkenésének megállításában. Azért, hogy minél pontosabb képet lehessen kapni, a szakemberek 10 kontrollterületet választottak ki, amik összehasonlíthatóak voltak egy-egy vadvirágos réttel. (Fontos volt például a hasonló környezet, árnyékoltság.)
A botanikai mintavételeknél az összes helyszínen teljes fajlistát vizsgáltak. Egy vizsgálat leegyszerűsítve úgy zajlik, hogy több kijelölt, négyzet alakú területen vizsgálták a fajokat, illetve több ponton figyelték az ott tartózkodó és átrepülő rovarokat.
Pozitív tapasztalatok:
- A lokálisan jellemző növényfajok mindenhol megjelentek (természetesen a korábban kiszórt fűmagkeverékek fajain és tág tűrésű, szinte mindenhol megélő fajokon túl).
- Több helyen, például a Gellért-hegyen védett fajok jelentek meg.
- A legjobban működő területek azok, ahol már néhány éve ritkábban kaszáltak (például Gellért-hegy, MÜPA-rézsű), és ahol nagyon kevesen sétálnak át a területeken (pl. Rákóczi híd rézsűk).
- A méhlegelőkön fellelhető növényfajok száma a kontroll területekhez képest legalább duplájára, de van, ahol négyszeresére növekedett.
- Több és többféle beporzó rovar jelent meg.
Negatív tapasztalatok:
- Az árnyékos helyszínek nem működtek, ezek közül pár ki is került a programból (például: Gesztenyéskert).
- A lakossági reakciók miatt módosítani kellett helyszíneket, kezeléseket (például Bocskai úti elválasztósáv helyett Hunyadi János út, Flórián téren területcsökkentés, Óbudai-szigeten a kezelés módosítása).
- A jelentősebb lakossági használat, taposás rosszat tett (például: Gizella-sétány).
Kiderült az is, hogy az egyik legnagyobb aggodalom, a kutyákra veszélyes toklászok nem szaporodtak a méhlegelőkön, hiszen ezek éppen a sokszor zavart, rossz állapotú területek növényei. Jellemző, hogy az egyetlen vadvirágos rétnek kijelölt terület, ahol kisebb mértékben megjelentek toklászok (melyeket a FŐKERT munkatársai le is kaszáltak), az Óbudai-sziget egyik zavart, korábban rendszeresen letaposott része volt.
A Vadvirágos Budapest program közben nagyon pozitív szakmai és egyre pozitívabb lakossági visszhangot kap. A Fővárost és a FŐKERT-et rendszeresen hívják konferenciákra és vidéki önkormányzati tárgyalásokra, és egyre több budapesti és nem budapesti érdeklődik, hogyan lehet saját vadvirágos rétje.
A tapasztalatok alapján az idén kis mértékben módosítunk a kijelölt területeken, elhagyjuk a vártnál rosszabbul teljesítő helyszíneket és bevonunk pár ígéretesebb helyszínt a programba, amely a 6 millió négyzetméter fővárosi kaszált gyepnek továbbra is csak 4,5%-át érinti majd. Finomítjuk a kaszálási rendet, és új megoldásokat alkalmazunk, mint például a jobban működő területekről a kaszálék, begyűjtött magok átvitele a támogatásra szoruló területekre. Hogy minél több és pontosabb adat legyen a vadvirágos rétekről, a FŐKERT és az Ökológiai Kutatóközpont idén is mintavétellel, monitorozással lesz a sarkában a rovaroknak és növényeknek.
A távlati tervek között szerepel egy Budapest Magkeverék összeállítása. Ettől még hosszú évekre vagyunk, de türelem vadvirágot terem: első lépésként meg kell várni, amíg a vadvirágos rétek növényállománya kitisztul, és megerősödik, magyarul valóban a területre jellemző növények társulása fog pompázni egy-egy réten.
Letölthető dokumentumok:
A 2021-es eredményeket összeállították a (1) Főpolgármesteri Hivatal, a (2) BKM Zrt. FŐKERT divízió, valamint az (3) ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai: Kovács Orsolya1, Bajor Zoltán2, Szigeti Viktor3, Kelemen Tünde Ilona3, Kovács-Hostyánszky Anikó3.