Jogszabályi háttér
Betöltés...
Utoljára módosítva: 2026. 09. 01.
|Létrehozás dátuma: 2025. 09. 11.
A jog világában az állatvédelem eszköze a védelem jogszabályi erővel való elrendelése, a védelem általános elveinek deklarálása, tilalmak felállítása és a szabályok megszegésének szankcionálása. Ezen eszközöket a jogalkotó elsődlegesen az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) keretében kívánta biztosítani.
Az Országgyűlés a törvény alkotásával többek között kifejezete azon szándékát, hogy Magyarország tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből.
Az Ávtv. célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. E törvénynek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára, valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezéseit a vadon élő állatokra is alkalmazni kell.
Az állatvédelem hatósági feladatai Magyarországon több szinten és szereplő között oszlanak meg. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 02.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése állatvédelmi hatóságként
jelölte ki, azzal, hogy állatvédelmi hatóságként eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed.
A jegyzők feladatait képezi többek között az állatvédelmi panaszok kivizsgálása, helyszíni szemlék lefolytatása, hatósági intézkedések megtétele és szankciók [állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján állatvédelmi bírság kiszabása vagy elkobzás, ideiglenes elvitel] elrendelése. A jegyzők speciális feladatai közé tartozik az ebösszeírás, a mikrochip ellenőrzése és jelentése a járási állategészségügyi hatóságok részére, valamint – amennyiben indokolt –, az eb egyedi veszélyessé minősítésének kérése. A kóbor állatok befogásával, elhelyezésével és tulajdonjogának átruházásával kapcsolatos feladatok ellátása főszabály szerint szintén a települési önkormányzati jegyzők feladata, ugyanakkor a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján Budapesten ez utóbbi feladat a Budapest Fővárosi Önkormányzatának (a továbbiakban: Fővárosi Önkormányzat) a feladata.
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a polgárőr egyesület kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felhasználásában, valamint az állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában. A Tatabányai Polgárőr Egyesület égisze keretében létrehozásra került egy állatvédelmi csoport – Állatvédelmi Szakértői Testület –, amely a polgárőrök helyi állatvédelmi tevékenységét hivatott szolgáltatni és segíteni.
Az Ávtv. 48/A. § (3) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladataként határozza meg a belterület tekintetében a kóbor állatok befogását, amelynek részletszabályait 2022. január 1. napjától a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 23. § (4) bekezdés 5. pontja értelmében Budapest Főváros közigazgatási területén a Főváros Önkormányzatnak a feladatát képezi az állategészségügyi feladatok ellátása.
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) alapján a közterületi rend és tisztaság védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat. A Kftv. 1. § (4) bekezdés g) pontja rögzíti, hogy a közterület-felügyelet feladatát képezi az állategészségügyi és ebrendészeti feladatokban való közreműködés. A Fővárosi Önkormányzat közterület-felügyeleti feladatainak ellátásáról szóló 56/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelet ezzel összhangban rögzíti, hogy a Fővárosi Önkormányzat önkormányzati rendészeti szerv – Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (a továbbiakban: FÖRI) – útján gondoskodik többek között a főváros belterületén a kóbor állatok befogásáról; az állategészségügyi hatóság rendelkezésére az embert mart, és veszettségre vagy veszettség fertőzöttségre gyanús eb és macska 90 napig tartó megfigyeléséről; az elkobzott állatok, vagy a tovább tartani nem szándékozott, transzponderrel megjelölt, regisztrált ebek és ismert tulajdonosú macskák díjmentes átvételéről, valamint a tulajdonos bejelentésére a tovább tartani nem szándékozott, transzponderrel megjelölt, regisztrált ebnek és ismert tulajdonosú macskának a tulajdonos lakásáról történő díjmentes elszállításáról, ezt követően az állat számára új állattartó kereséséről, ebben együttműködés az állatvédelemben dolgozó szakmai és civil szervezetekkel, a megfelelő új állattartó megtalálása esetén az állatnak az új állattartó rendelkezésére bocsátásáról.
Az Ávtv. 48/A. § (3) bekezdése értelmében a Fővárosi Önkormányzat az ebrendészeti feladatok ellátása céljából üzemeltetett ebrendészeti telephelyen tartja a település belterületén befogott kóbor állatokat, ahol a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 785/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet szerint a kóbor állat befogásától számított minimum 15 nap az őrzési idő, majd az így befogott kóbor állat, amennyiben a befogástól számított 15 napon belül a kóbor állat tulajdonosa nem válik ismertté az állam tulajdonába kerül. A 15 nap azért kiemelten fontos, mert ez az a határidő, amit a törvény előír, hogy megállapítsa az állat gazdátlan-e. A jogszabályok általánosságban 45 napos őrzési határidőt rögzítenek, ugyanakkor 15 nap elteltét követően lehetőség van arra, hogy az ebtelepről az állatot civil szervezet elvigye és megtegye az örökbeadáshoz szükséges lépéseket, valamint az örökbefogadási folyamatot megszervezze.
A kerületi önkormányzatok a FÖRI-val (vagy egyéb civil szervezettel) együttműködési megállapodást kötöttek és kötnek annak érdekében, hogy a hatósági eljárásban elkobzott állatok megőrzése és az azzal járó költségek biztosított legyen, ezáltal az elkobzott állatokról való gondoskodás megtörténjen. Ezen megállapodások eredményeképpen az ebrendészeti telepekre kerülő állatok ellátási költségeit az érintett kerületi önkormányzatok viselik.
A FÖRI Állatvédelmi Őrszolgálata (a továbbiakban: Őrszolgálat) a jogszabályban, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szakirányú feladatokat látja el.
A Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet 2. § 13. pontja alapján a Fővárosi Önkormányzat önként vállalt feladatként látja el a kötelező állategészségügyi feladatokon túli egyes állategészségügyi feladatokat, így különösen állatvédelmi központ működtetését.