Betöltés...
Betöltés...
Betöltés...
Betöltés...
Betöltés...
Betöltés...
Utoljára módosítva: 2026. 10. 15.
|Létrehozás dátuma: 2026. 09. 28.
Tisztelt Honfitársam!
1956 legfontosabb példamutatása, hogy a hazaszeretet sem más, mint sokféleség. Annak bizonysága, hogy lehetünk és tudunk is egyszerre különbözőek, mégis összetartók lenni. Ahogy a hazaszeretet, úgy a forradalom és annak emlékezete is sokféle. Éppen ezért hamis a sok éven át ránk erőltetett kérdés: kié 56? Az egyetlen helyes válasz, hogy senkié. Senkié, mert mindenkié. 1956, ahogy Faludy György írja gyönyörű versében, nem emlék, nem múlt, nem történelem, hanem hús és vér, szív és gerinc.1956 csillag. Csillag, amit csak akkor pillanthatunk meg, ha végre felemeljük a fejünket.
És ha felemeljük a fejünket, általában messzebb látunk, és ha messzebb látunk, nagy felismerésekre juthatunk. Akár arra is, hogy 1956 öröksége, pont mint egy csillag belseje, sűrű és kavargó. Olyan összetett, amiről akár vitatkozhatunk is. Ha megtanuljuk megbecsülni a vitáinkat, talán belátjuk, hogy a nemzeti lobogón az 1956-ban kitépett, kiszakított lyuk nem ürességet, nem valamiféle hiányt jelent, hanem éppen annak erkölcsi igazságát, hogy soha senki, semmiféle ideológia nevében nem mondhatja meg nekünk, hogyan kell szeretni a hazát. Csak így tud egy nemzet, ahogyan 1956-ban velünk egyszer már megtörtént, önmaga fölé nőni.
Budapest örök ellenállása a mindenkori diktatúrákkal szemben – ennek is szimbóluma az az 1956-os forradalom 70. évfordulójára szervezett programsorozat. Azzal a hittel, azzal a reménnyel, hogy talán beteljesülhet végre Göncz Árpád vágya: a magyar társadalom a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság ötvenhatos lyukas lobogója alatt megbékél önmagával.
