Összefogásra szólította fel a közgyűlés tagjait Karácsony Gergely a Budapest-adóval szemben

A veszélyhelyzet óta először ülésezett a Fővárosi Közgyűlés, ahol Karácsony Gergely főpolgármester expozéjában köszöntötte a képviselőket, foglalta össze az elmúlt hónapok eseményeit és jelölte ki a Budapest újraindításához szükséges lépéseket.

Karácsony Gergely főpolgármester a veszélyhelyzet óta először ülésező Fővárosi Közgyűlés elején elmondott expozéjában beszámolt arról, hogy mekkora vesztességgel járt a járványhelyzet a főváros számára: a BKK várható vesztesége 20-30 milliárd forint, a főváros cégeinek veszteségei (fürdők, FKF) szintén több milliárdra rúgnak, az elmaradó iparűzési adóbevételek mértékével csak ezután szembesülünk.

A bevétel kiesés ellenére a kormány nemhogy támogatni akarja az önkormányzatokat, mint a világ többi országában, hanem újabb és újabb elvonásokat hajt végre. Nemcsak az igazságtalan plusz adókkal hátráltatja a főváros talpra állását és újraindítását, hanem a járványhelyzetben is akadályozta a védekezést. Karácsony Gergely elmondta, hogy semmilyen párbeszéd nem zajlott a kormány és a főváros között, holott a városvezetés többször is kezdeményezte ezt. A szükséges tájékoztatást sem kapták meg, azokat az adatokat, amelyek hozzájárultak volna a sikeres járvány elleni fellépéshez.

Budapest saját maga, saját forrásaiból és támogatásokból szerezte be a szükséges védőfelszereléseket és a teszteket, hogy saját intézményeiben elkerülje a fertőzések terjedését és újabb gócpontok kialakulását.

A főpolgármester megemlékezett az elmúlt napokban elhunyt díszpolgárokról: Kárpáti Györgyről, Benedek Tiborról és Bálint Györgyről, illetve azokról a honfitársainkról, akiknek a járvány vette el az életét.

Köszönetet mondott a budapestieknek, amiért felelősségteljesen és fegyelmezetten viselték a korlátozásokat és elfogadták a sokszor kényelmetlen intézkedéseket.

A főpolgármester az újraindításról is beszélt, beszámolt azokról a lépésekről, amelyeket a főváros tesz meg annak érdekében, hogy a munkájukat elvesztő állampolgárok minél könnyebben jussanak álláshoz, és hogy a vállalkozások minél hamarabb lábaljanak ki a válságból.

Végezetül kérte a közgyűlés tagjait arra, hogy pártpolitikától függetlenül segítsék a várost, az itt élőket, és ne engedjék, hogy a Budapest-adóval a kormány ellehetetlenítse a válságkezelést.

A főpolgármesteri beszéd az alábbiakban olvasható:

 

Tisztelt Közgyűlés, kedves képviselőtársaim!

Négy hónapja ülésezett utoljára a Fővárosi Közgyűlés. Sorsfordító hónapokon vagyunk túl, elvárható tehát, hogy számot vessünk ezekkel. Sok és sokféle veszteség érte a járvánnyal való küzdelem idején a városunkat. Szomorú kötelességem volt azokról a nagyságokról megemlékezni, akik pályáját Budapest korábban díszpolgári címmel honorálta, és akiktől búcsút kellett vennünk az elmúlt hetekben. Kárpáti György, Benedek Tibor és Bálint György, Budapest díszpolgárai mellett azonban emlékeznünk kell azokra, akik hónapokon át csak számok, esetek, kórismék voltak a nyilvánosság számára. Kezdtünk beletörődni az elfogadhatatlanba, a veszteségek statisztikává válásába. Hogy ki hány éves volt, milyen alapbetegséggel küzdött. Nem szóltak, nem is szólhattak, hogy szóljanak ezek a beszámolók arról, hogy éltek, szerettek, küzdöttek, örültek. Honfitársaink, akiket elvett szeretteiktől ez az aljas és alattomos vírus.

Tisztelt Közgyűlés!

Nyomasztó, aggodalmakkal és félelmekkel teli hónapok teltek el azóta, hogy legutóbb itt, ebben a teremben köszönthettem a Fővárosi Közgyűlés tagjait. Nem kezdhetem mással a mostani hozzászólásomat, csakis a köszönettel. A köszönettel, ami a budapestieket illeti. A járvány elleni védekezés első szakaszában a budapestiek példát mutattak együttműködésből, példát mutattak méltányosságból, példát mutattak belátásból. A tények bizonyítják, hogy a védekezés eredményei nagyrészt a budapestiek fegyelmezettségén múltak. Azon, hogy elfogadták a mégoly kellemetlen kényelmetlen intézkedéseket. Hálával és megbecsüléssel tartozunk ezért a budapestieknek.

Budapest megtette a magáét. Budapest bebizonyította, hogy erős város. És erős közösség. A hála és a megbecsülés a legkevesebb, amivel tartozunk a budapesti egészségügyben, a kórházakban és a rendelőkben, valamint a fővárosi szociális ellátásban, az idősotthonokban, a hajléktalan-ellátásban, és az otthoni segítségnyújtásban dolgozóknak az erőfeszítéseikért. A megbecsülésünket nemcsak szóban, hanem tettekben is ki kell fejeznünk. Köszönjük az egészségügyi és szociális dolgozók mellett, a város zökkenőmentes működtetésében közreműködő munkatársaink áldozatvállalását.

Képviselőtársaim!

„Célunk világos és egyértelmű: hogy a budapestiek hosszabban, egészségesebben és jobb minőségű életet élhessenek a városukban. Lehet-e nekünk ma és itt ennél fontosabb?" Ezek voltak a záró mondatai a legutóbbi, erről a helyről elmondott beszédemnek. Akkor, amikor a koronavírust egy távoli kínai város gondjának hittük még. A világméretű járvány a februárban bemutatott költségvetés sok számát felülírta, némelyiket ki is radírozta. De az akkor is vallott céljainkat megerősítette. Az egészség, az élet védelme, a minőségi városi élet biztosítása nem lehetőségünk immár, hanem sokkal inkább közös felelősségünk. Sokan várták, hogy a járványhelyzet miatt darabjaira hulló világunk összerakása után az élet ott folytatódhasson, ahol abbahagytuk. Egyre többen vagyunk azonban, akik azt szeretnénk, ha korántsem ugyanott folytatódna. Egyre többen gondoljuk, hogy újratervezés kell. Olyan új társadalmi-gazdasági viszonyrendszert kell alkotnunk, amelyben számba vesszük a járványveszély által előhívott társadalmi reakciókat, és azokat a válságtüneteket is, amelyek már a koronavírus előtt is itt dörömböltek az ajtónkon. Biztosan ilyen a klímaváltozás és a lakhatási szegénység, ilyen a munkaerőpiaci kiszolgáltatottság, avagy a technológiai fejlődés okozta különbségek. Nem térhetünk vissza mindazokhoz a rossz döntésekhez, amelyek az egészségügyi és a gazdasági válságot előidézték. A régi normák helyett új normák kellenek. A járvány fenyegetettségével és a vele együtt járó széleskörű bizonytalansággal és bizalmatlansággal alighanem jó ideig együtt kell élnünk. A ma hozott döntéseink is hosszú időre meghatározzák majd az életünket. Tanuljunk hát ennek a járványnak a küzdelmes tapasztalataiból, annak társadalmi hatásaiból. Ezek a hatások pedig itt, a nagyvárosokban jelentkeznek elsősorban. Átalakítják a helyi gazdaság viszonyait, hatással vannak a sokak megélhetését biztosító iparágak jövőjére. Megváltoztatják a közlekedési szokásainkat, átformálják a munkához való viszonyunkat. A következő időszakban azon dolgozunk, hogy ezekre az igényekre, a válság okozta kihívásokra okosan és érzékenyen reagáljunk.

 

Tisztelt Közgyűlés!

Úgy illene, hogy beszámolok most önöknek a járvánnyal kapcsolatos budapesti tényekről, számokról és adatokról. Bármennyire szeretném, de nem tehetem. Nem tehetem, mert nincsenek a birtokomban. Az elmúlt három hónapban a budapesti városvezetés úgy csinálta végig a járvány elleni védekezést, hogy az információkat monopolizáló kormánytól semmilyen érdemi beavatást, adatot előre, vagy akár csak időben meg nem kapott. A partnerség teljes hiánya, sőt annak elutasítása - próbálok finoman fogalmazni – nem könnyítette meg a dolgunkat. A védekezés Budapesten úgy kezdődött, hogy a kormány azt közölte velünk, dolgunk nincs a védekezéssel, majd, ha lesz szólnak. Azóta is várjuk, hogy szóljanak. Aztán a kormányhivatal bekérte a városvezetéstől, milyen eszközökre, milyen beszerzésekre van szüksége Budapestnek. Ezeket összegyűjtöttük, azt a választ kaptuk, átküldik az operatív törzsnek. Aztán…Aztán hosszú ideig nem történt semmi. De a vírus nem volt tekintettel erre a tétlenségre, így mi, a városvezetés sem fogadhattuk el ezt. Ezért Budapesten kiépítettük a magunk beszerzési csatornáit, és védekeztünk magunk, saját erőnkből. Ezeket a döntéseinket nyilvánosságra hoztuk, még ha alkalmat is adnak a mélyről jövő, jó öblös sorosozásra. Lelkük rajta. Mi mindenkinek hálásak vagyunk, akik ezekben a hónapokban segítették a város védekezését.

Már csak azért is, mert a város és annak intézményei, valamint cégei a közvetlen védekezésre mintegy 4,5 milliárd forintot voltak kénytelenek elkölteni. Beszereztünk közel 2 millió darab maszkot, megvásároltunk mintegy 30 ezer tesztet. Mindent megtettünk, hogy biztosítsuk a dolgozóinknak, az intézményeinknek a védekezéshez szükséges eszközöket. És tartalékoltunk annyit is, hogy felkészültek legyünk, ha a vírus netán újra visszatérne. Mivel a hatályos jogszabályok világosan és egyértelműen a kormányhivatal feladatául szabják a járvány elleni védekezés eszközeinek beszerzését, ezért kijelenthetjük: ezeket a kiadásokat a város a kormány helyett volt kénytelen elkölteni. Sok önkormányzat kényszerült arra, hogy saját erőből, saját forrásból védekezzen. De a legnagyobb teher, magától értetődően Budapestre hárult. Sok kormány, szerte Európában igyekszik kompenzálni a településeik védekezési kiadásait.

A magyar kormány esetében ilyen szándékról nem tudunk. Pedig a nem tervezett, de elengedhetetlen kiadásokon túl Budapestnek hatalmas anyagi veszteséget is okozott a koronavírus. A közösségi közlekedés hetente szenvedett el milliárdos veszteséget, ez a szám azóta sem csökkent érdemben, a BKK vesztesége 20-30 milliárd forint is lehet idén. A város cégeinek, például a fürdőknek, az FKF-nek a veszteségei szintén több milliárdra rúgnak. Budapest saját bevételeinek 70 százalékát kitevő, igen válságérzékeny iparűzési adó visszaesése kapcsán pedig a szakértők csak azon vitatkoznak, hogy a rossz vagy a nagyon rossz forgatókönyvekre kell felkészülnünk. Nem véletlenül mondtam az imént, hogy a járvány a februárban elfogadott budapesti költségvetés sok számát felülírta. Ezt tetézte az idei évre is vonatkozó adóemelés, amivel a kormány újabb 12 milliárdot vett el a fővárostól. A város működőképességének fenntartása, a közszolgáltatásaink minőségének megőrzése, valamint a lehető legnagyobb mértékű pénzügyi stabilitás biztosítása miatt mintegy 65 milliárd forint átmeneti zárolásáról hoztam kényszerű döntést. Ez a megtakarítás sok fejlesztési tervünk újragondolását teszi szükségessé.

Anyagi kényszerek szabta korlátok között Budapesten a fejlesztéseknek most elsősorban a járvány miatt megváltozott városi körülményekre kell fókuszálniuk. Az egészséges, élhető és biztonságos város kialakítására. Az élhető város igénye nem csak a terveink újragondolását, hanem a gondolkozásunk, a hozzáállásunk megváltozását is igényli. Ha nem a régi normálishoz akarunk visszatérni, hanem új normákat alkotni, akkor az nem fog menni viták nélkül. És nem fog menni a budapestiek aktív részvétele nélkül. Én nem akarom, és nem is fogom megspórolni ezeket a vitákat, de nem is fogok engedni az élhető város víziójából. Az ugyanis, hogy a járvány nyomán nekilássunk a városi terek, a városi közlekedés átalakításának, az egészséget óvó városi környezet kialakításának - mindez nem tűr halasztást.

Mi nekifogtunk azzal, hogy megvédtük a fenyegetett városi tereinket, zöldfelületeinket, így a még megmaradt városligeti zöldfelületet, a Római partot és ferencvárosi kiserdőt. A Budapest Restart program keretében nekifogtunk azoknak az átalakításoknak, amelyeket az előző városvezetés, talán a vitáktól való félelme miatt, de folyamatosan halogatott.

Pedig a tények mindenki számára ismertek voltak. Budapesten az autóforgalom aránya 2014 és 2019 között, az előző ciklus alatt, másfélszeresére növekedett. Ekkora forgalom kezelésére nincs és nem is lehet felkészülve a város. Ez a forgalomnövekedés annak ellenére történt, hogy ciklusokon átnyúló fejlesztéseknek köszönhetően sokat fejlődött a közösségi közlekedés a városban. Ezek azonban nem jártak együtt a forgalomcsillapítással. Márpedig ez baleseti statisztikákban és légszennyezési mutatókban kifejezhető adóság a budapestiek felé. Mi most ezt az adósságot kezdtük el törleszteni. Mert, ha nem változtatunk, ez a város élhetetlenné válik. Természetes világjelenség, hogy a járvány miatt - remélhetőleg csak ideiglenesen - megingott a bizalom a közösségi közlekedésben. Ha ezt csakis az autóforgalom növekedésével lehet pótolni, abba Budapest bele fog rokkanni

Belefullad a légszennyezettsége, az állandósuló dugókba. Ezért széles körű társadalmi vitával a budapestiekkel közösen közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási tervet dolgozunk ki. Azért, hogy egyetlen ember se veszítse életét közlekedési balesetben Budapesten. Azért, hogy megőrizhessük a járvány tán egyetlen pozitív hatását, a tisztább levegőt. Azért, hogy a köztereinket visszaadhassuk a budapestieknek, figyelemmel a távolságtartás jogos igényeire is. A forgalomcsillapítási mintaprojektek – amelyeknek az a céljuk, hogy közösen kipróbáljuk ezeket az eszközöket kicsiben, megtapasztaljuk és közösen értékeljük őket – már nyáron elindulnak. Az év végéig ezeknek az eredményeinek a felhasználásával is alakítjuk ki a főváros közlekedésbiztonsági akciótervét. 

A feladat egyszerűen megfogalmazható, de csak összetett cselekvéssel megvalósítható: lehessen biztonságosan közlekedni Budapesten. Ennyi. Ez a cél. Ezért tesszük biztonságossá és versenyképessé a közösségi közlekedést, reagálva az állandósuló járványveszély jelentette kihívásokra is. Ennek jegyében megépítjük a pesti fonódó villamoshálózat első ütemét, ami nem csak a metrópótlás középső szakaszánál jelent segítséget, de közvetlen kapcsolatot biztosít a Nagyvárad tértől a belváros felé, valamint távlatosan átszállásmentes kapcsolatot hoz létre Pesterzsébet és a belváros között.

Új buszsávokat alakítunk ki a Baross utcában és a Hegyalja úton, a közösségi közlekedés mellett az autósokat is segítik az új lámpaprogramok. A megváltozott szokásokhoz, és az új normákhoz igazodva teremtünk biztonságos környezetet a gyalogosok és kerékpározók számára. Igen, ehhez szükségesek az ideiglenes kerékpársávok, hiszen az eddig széttöredezett, kerékpárúthálózat ezzel a néhány hiányzó szakasszal hirtelen egy egységes rendszer lett. És a város jól reagált a változásokra. Soha ennyi biciklis nem volt Budapesten hétköznap, mint manapság. Az új biciklisávokon kerekezők helyenként már a teljes forgalom egyharmadát adják.

Hozzáláttunk a belváros átalakításához is. Mert a Nagykörút nem egy városi autópálya, ahol rendben van, hogy kihaltak a kirakatok és nem sétálhatnak a járdákon. Mi olyan várost szeretnénk, ahol nem csak a közlekedésről, hanem a városi életről szól a Nagykörút. Ahhoz, hogy a Budapest Restart, a város újraindításának eredménye egy valóban élhető, biztonságosabb és zöldebb Budapest legyen, nos, ehhez szükség van a budapestiekre. Mind az egyes konkrét beavatkozások esetében, mind az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalkotása keretében mindenkinek megvan a lehetősége, hogy elmondja véleményét. Hogy elmondja, miből van többre szükség, miből kevesebbre? Hogyan mit szeretne fejleszteni, vagy mit felejtene el örökre? Tervezzük meg tehát együtt a várost, Budapest!

 

Kedves Képviselőtársaim!

Amikor közös tervezésre hívom a budapestieket, nem titkolhatom, nem is akarom eltitkolni előlük: az elkerülhetetlen változásokat Budapestnek minden eddiginél nehezebb körülmények között, minden eddiginél rosszabb anyagi feltételek közepette kell végrehajtania. Az nem először történik ezzel a várossal, hogy a kormány úgy tekint rá, mint afféle fejőstehénre. Sikerült is ezt a fejőstehenet az elmúlt években csontsoványra fogyasztani. De most először történik Budapesten a rendszerváltozás óta, hogy a fejőstehenet a vágóhídra is akarják küldeni. Most először történik, hogy Budapest nettó befizetőjévé válik az államnak.

A városnak adott támogatások és a várost érintő elvonások ugyanis negatív mérleget mutatnak. Vagyis nem az állam támogatja Budapestet, hanem Budapest finanszírozza a kormányt. Ilyen még nem volt az elmúlt 30 évben. És ez igaz már az idei évre is, miután egyik reggel arra ébredtünk, hogy kormánypárti képviselők elvonnak 12 milliárd forintot Budapesttől. Ma reggel pedig arra, hogy a jövő évre vonatkozóan elvonnak újabb öt milliárdot. Brutális a megszorítás a jövő évben, amikor a kormány akkora elvonással számol, amit nem nevezhetünk. másnak, mint Budapest-adónak. Ez a Budapest-adó minden budapestitől elvesz évente 20 ezer forintot. Annyit akarnak elvenni minden évben Budapesttől, amennyiből minden egyes évben fel tudnánk újítani a Lánchidat. Ezt tetézi a kerületeket érintő megszorítás, amivel a kormány zsebre vágja a gépjárműadóból származó bevételt. Mindebből látszik, hogy a magyar kormány igazi világszám ebből a szempontból. Hiszen a világ minden kormánya a járvány után a gazdasági válság kezelésében támogatja az önkormányzatokat. Csak a magyar kormány olyan, amelyik az önkormányzatoktól elvesz, őket megszorítással sújtja.

Már februárban úgy voltam kénytelen fogalmazni: a kormány évről-évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához. Annyi változott csak az októberi választás eredményei után, hogy most már az ujjuk is a ravaszon van. De ennek mégis mi értelme? Ez az egyetlen jogos kérdés, hiszen a napnál világosabb, hogy a gazdasági válság kezelése az önkormányzatok nélkül, pláne azok ellenére nem lehet sikeres. Az önkormányzatok a bajban ott tudnak segíteni, ahol az állam nem. Hiszen az önkormányzatokat ismerik azokat az embereket, akiknek megélhetését veszélyezteti a járvány és a nyomában érkező gazdasági válság.

Az önkormányzatok tudják okosan megsegíteni helyben azokat a vállalkozásokat, akiket bajba sodort a válság. Miért nem hagyja tehát a kormány, hogy segítsünk? Ez itt az igazi kérdés. Ők azt mondják, Budapestnek szolidárisnak kell lennie. De hiszen Budapest szolidáris, nagyon is az. Mert miközben a budapestiek termelik meg a GDP-nek majd 40 százalékát, kevesebb mint 3 százalék az, ami ebből a városban marad, messze a legkevesebb a régióban is, Európában is.

Budapest tehát szolidáris. De mivel ez a válság Budapesten jelentkezik a leginkább pusztító erővel, most itt az ideje, hogy Budapesttel és a budapestiekkel is szolidárisak legyünk. A kormány, az eddigiek alapján, elsősorban a nagyokat, a gazdagabbakat, a vállalatokat és multikat támogatja a válságkezelésben, nem függetlenül saját oligarcháik érdekeitől sem. Mi azonban az egyes emberből indulunk ki. Azt valljuk, hogy nem a társadalom van a gazdaságért, hanem éppen fordítva.

Ebben a válságban az egyes embert kell támogatni, a kis- és közepes helyi vállalkozásokat kell megsegíteni. Nem a pénzembereket, hanem az embereket. A válságkezelésbe bevontuk a Fővárosi Érdekegyeztető Tanácsot, a budapesti munkaadók és munkavállalók képviselőit.

Megállapodtunk velük olyan képzési programokban, amelyek az állásukat elveszítő budapestiek segíti vissza a munkaerőpiacra. Az egészségügy, az idősellátás számára képzünk szakdolgozókat, a digitális tudás megszerzését segítjük.

A már működő Fővárosi Álláskeresési Iroda kibővítésével, az álláskeresési szolgáltatást más szociális és humán szolgáltatásokkal egészítjük ki. A bajba jutott mikro- és kisvállalkozások védelmében, a Fővárosi Önkormányzattal, annak cégeivel, vagy intézményeivel szerződésben álló vállalkozások számára kedvezményeket nyújtunk. Reagálunk arra is, hogy a városban sok gyermeket nevelő családnak okoz most gondot, hogy a nyári szünetben nincs, vagy nem maradt elegendő szabadságuk. Ezért egyénenként 10 ezer forint támogatást adunk 10 ezer 14 év alatti budapesti gyerek nyári napközis táboroztatásához.

 

Tisztelt Közgyűlés!

A mögöttünk hagyott hónapok sok aggódása és félelme, a járvány és a nyomában érkező gazdasági válság új fejezetet nyit nem csak a világ, de ennek a városnak az életében is. Erre a válságra nem készült fel a világ, nincsenek a tarsolyban kész válaszok. Ragaszkodhatunk a régi normálishoz, ami a soha nem tapasztalt veszélyt ránk hozta, vagy alakíthatunk új normákat.

Dönthetünk a bezárkózás és az elszigeteltség mellett, vagy kezelhetjük ezt a válságot az együttműködés, a szolidaritás jegyében. Lehet megint úgy dönteni, hogy csak a hatalmasokat, a nagyokat, a gazdagokat támogatjuk, de használhatják ezt a lehetőséget a dolgozók védelmének megerősítésére, kiszolgáltatottságuk csökkentésére is.

Ahogy a járvány okozta fenyegetettség velünk marad még jó ideig, úgy kell tisztában lennünk azzal, hogy a most meghozott döntéseink is hosszú időre határozhatják meg egy ország, egy város életét. Most kell tehát észnél lennünk. De úgy kell észnél lennünk, hogy a szívünk is helyén marad.

Köszönöm, hogy meghallgattak

Hírek

RSS megtekintés