A budapesti hidak és felüljárók a város alulfinanszírozottsága miatt rendkívül rossz állapotban vannak. Bár a Lánchíd felújítása közel egy évtizednyi halogatás után most végre elkészül, súlyos örökséggel kell a városvezetésnek szembenéznie: a felüljárók és hidak állagmegóvására a fővárosnak nincs elegendő forrása. Ez a probléma az 1978-ban átadott Népligeti felüljáró esetében a leginkább szembetűnő. A szerkezet állapotának felmérése érdekében, a felüljáró megbontásával járó vizsgálatokra volt szükség, ami a vártnál pozitívabb eredménnyel zárult. Az eredményeket és a felüljáróval kapcsolatos terveket Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, Gajda Péter, Kispest polgármestere és Szaniszló Sándor Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere ismertette.
Vizsgálat a felüljárón
A felüljáró érintett szakaszán a burkolat, a szalagkorlát, a szegély és a dilatációk elbontását követően két hossztartó hídgerendát emeltek ki. Így a városközpont irányába egy, a városközpontból kifelé változatlanul két sáv volt járható.
A laboratóriumba szállított mintákat átfogó műszaki vizsgálat során ellenőrizték. A műszaki felmérés során meghatározták, hogy a híd milyen mértékben terhelhető és azt is, hogy milyen további beavatkozásokat szükséges elvégezni rajta. A helyszíni vizsgálatok befejezését követően ideiglenes jelleggel helyreállították és javították a megbontott vasbeton felületeket, hogy megakadályozzák a további állagromlást.
A szakértők arra jutottak, hogy a híd vizsgált tartószerkezeteinek (főtartó, támaszkereszttartó, fejgerenda) betonminősége a külső megjelenés ellenére jó minőségű, a korróziós mérték jelenleg még nem okoz teherbírási problémát, de 10 éves távlatban már jelentkezhetnek állékonyságot befolyásoló károsodások.
A fejgerendák és a tartóvégek teherbírása az elvégzett törési vizsgálatok, valamint feltárások és vizsgálatok alapján készített ellenőrző statikai számítás alapján bőven megfelel a jelenlegi forgalmi terhelésnek.
Rövidül a 100E busz menetideje
Az eredmények azt mutatják, hogy a korábban bevezetett ideiglenes súlykorlátozásra sincs szükség, így október 17-től, keddtől a buszok súlykorlátozás nélkül közlekedhetnek rajta, a tehergépjárművekre pedig 12 tonnás korlátozás lesz érvényben.
Az ideiglenes súlykorlátozás eltörlésétől kezdve a 100E Repülőtéri Expressz is újra a felüljárón át közlekedik. Az eredeti útvonalon az elmúlt hónapokban megszokottnál gyorsabban haladhatnak majd a buszok, így az utazási idő is lerövidülhet a Deák Ferenc tér és a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér között.
Élettartamhosszabbító beruházás következhet
Az elvégzett vizsgálatnak köszönhetően a Főváros pontos képpel rendelkezik a felüljáró állapotáról. A szakemberek megállapításaira támaszkodva a városvezetés javaslata az, hogy a felüljárón olyan munkálatokat végezzenek el, amelyekkel 2035-ig biztosítható a felüljáró működése. Ez magában foglalja többek között a vízelvezetési rendszer felújítását és a vizsgálat miatt kiemelt hosszgerendák pótlását is. A felüljáró jövője ezzel 2035-ig lenne biztosítva, az ehhez kapcsolódó munkálatok tervezési és engedélyeztetési folyamata 2024-ben, az élettartamhosszabbító beruházás 2025-ben valósulhat meg a tervek szerint.
Hosszútávon, a csomópont teljes átépítése esetén, az előzetes vizsgálatok alapján, egy szintbeni csomópont valódi alternatíva lehet, ami képes dinamikusan és biztonságosan elvezetni a csomópont teljes forgalmát, miközben lehetőséget biztosít a zöldfelületek növelésére és a teljes körű akadálymentesítésre is.
Együtt építjük Budapestet: fejlesztések az Üllői úton a Kálvin tértől Pestszentlőrincig
Az Üllői út térségében élők és dolgozók közlekedési lehetőségein több módon is javítottunk az elmúlt években. A legfontosabb a felújított, akadálymentesített M3-as metró átadása, ami naponta több százezer ember gyors utazását biztosítja az Üllői út alatt. Az 50-es villamos vonalán elvégeztük az alacsonypadlós, légkondicionált CAF villamosok közlekedéséhez szükséges fejlesztéseket, valamint több Üllői úti megállót akadálymentesítettünk és zöldítettünk.
Mindezek, a jelenlegi súlyosan forráshiányos helyzetben komoly eredmények. A további források bevonásával kapcsolatban Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón elmondta:
Az üzemanyagok árába beépített jövedéki adóból a kormánynak évi 800 milliárd forint bevétele származik, ebből jelenleg nulla forint marad helyben. Javaslatom szerint az autósok által befizetett üzemanyaghoz kapcsolódó jövedéki adónak minden 10 forintjából 1 forint maradjon a fővárosnál. Ez nyújthat fedezetet a meglévő, főváros fenntartása alá tartozó 300 híd és felüljáró, valamint 1300 km közút életben tartására.