Budapest legszebb panorámájával rendelkező köztere, aminek köszönhetően a Duna újra a város főutcája lehet – erről szól a pesti alsó rakpart megújításának víziója. A rakpart megújítása már egy évtizedek óta tartó folyamat, ami nem is érhet véget a következő néhány évben. A Fővárosi Önkormányzat civil és szakmai szervezetekkel együttműködve, külföldi példákat alapul véve végzi a rakpart megújítását, egyszerre szem előtt tartva a rövid távú programokat és a hosszú távú átépítést is. A Nemzetközi Autómentes Nap alkalmából, az Európai Mobilitási Hét keretében tartottak sajtóeseményt a pesti alsó rakpart jövőjével kapcsolatban.
Legalább 20 éve napirenden van a rakpartok felszabadítása, ezt valójában mindegyik városvezetés céljának tekintette. Az első kísérlet a Budapest Plázs létrehozása volt, majd a Valyo – Város és Folyó Egyesület szervezett újabb programokat a rakpartok különböző szakaszain. A 2010-es évek közepétől kezdve elindult a pesti rakpart szakaszos megújítása: 2014-ben a Kossuth tér átalakításához kapcsolódóan gyalogos sétányt építettek a Parlament előtti szakaszon, 2015-ben pedig tervpályázatot hirdettek a rakpart Kossuth tér és Fővám tér közötti szakaszának a megújítására.
A rakpart fejlesztésének az új önkormányzati ciklusban a kísérletező próba időszakok és a civil szervezetekkel kötött megállapodás adott új lendületet. 2020-tól kezdődően tavasztól őszig a hétvégéken a gyalogosok és biciklisek vehetik birtokba a pesti alsó rakpart belvárosi szakaszát, amit 2021-ben és 2023-ban is nyári kísérleti időszakok követtek. Az egyre hosszabb és szervezettebb rakpartnyitásoknak köszönhetően egyre több mindent próbálhatnak ki a vízpartra látogató budapestiek. Míg az első években csupán a rakparti tér szabadsága jelenthetett új élményt, az évek során egyre több pad, piknik-asztal, dézsás növények, sőt játékok, közösségi grillezők, valamint sokszínű programok és vendéglátás is a rakpartra kerültek.
A főváros olyan állapotot kíván létrehozni a pesti rakpart átalakításával, ami visszaengedi az embereket a város "főutcájához", a Dunához
– jelentette ki Karácsony Gergely. A Fővárosi Önkormányzat célja az, hogy a rakpart a jelenleginél sokkal tágabb társadalmi igényt és sokkal több társadalmi szereplőt tudjon kiszolgálni, ennek érdekében pedig a Főváros széles körű párbeszédet indított szakmai és civil szervezetek bevonásával.
A főpolgármester szerint ahogy most kinéz a rakpart, az senkinek sem jó: egy sokkal zöldebb rakpartra lenne szükség, ami nem csupán a közlekedést tudja kiszolgálni. A rakpart neve is jelzi, hogy régebben rakodópartként, vagyis közösségi térként szolgált – a Főváros célja, hogy ezt a komplexebb funkciót visszaadja és újra megtöltse élettel.
Együttműködésben a szakmai és civil szervezetekkel
Az elmúlt évek kísérletező lépéseit folyamatos társadalmi egyeztetés kísérte. A hétvégi és nyári megnyitások tapasztalatait kérdőíveken keresztül gyűjtötte össze a Főváros, a lakosság véleményéről reprezentatív kutatásokat végeztek, a rakpart fejlesztése pedig egy széleskörű civil együttműködésre lett alapozva. A megállapodás alapján létrejött civil munkacsoport nyomon követi a tervezés részleteit és megvitatja a fejlesztési program következő lépéseit.
Sipka Gábor, a Magyar Autóklub főtitkár-helyettese azt hangsúlyozta, hogy az autóklub nem ellenzi az átalakítást. Ugyanakkor szeretnék, hogy a város mindenki számára, így az autósok számára is élhető legyen. Vagyis úgy alakítsák át a rakpartot, hogy ne lehetetlenüljön el a közlekedés. Ennek érdekében az Autóklub a kezdetektől részt vesz a rakpart átalakításáról szóló egyeztetésekben és örül az együttműködésnek.
Lohász Cecília a VALYO Város és Folyó Egyesület projektmenedzsere úgy fogalmazott: kényelmesen végigsétálható rakpartot szeretnének, és azt, hogy több olyan hely legyen a belvárosi Duna-parton, ahol meg lehet érinteni a folyót. Úgy vélekedett, hogy az elmúlt években indult kezdeményezések – a Pesti rakpart, vagy a Szabadság híd alkalmi megnyitása a gyalogos forgalom előtt – sikeresek voltak. Az idén júniustól például kétszáz kulturális és sportesemény valósult meg a rakparton.
Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke arról beszélt, hogy már húsz szervezettel működnek együtt az átalakítás tervezése során, és monitoring-rendszerrel kívánják vizsgálni a rakpart átalakításának hatását. A cél az, hogy a pesti rakpart, a budaival ellentétben, ne az átmenő forgalmat, hanem elsősorban a pesti belső kerületek forgalmát szolgálja.
A Duna Aréna és az atlétikai stadion közötti csaknem 10 kilométer hosszú pesti Duna-part Budapest legszebb panorámájú közterülete lehet. Ezért már zajlik a Parlamenttől a Szabadság hídig tartó rakpart átalakításának részletes tervezése.
A rakpartok teljeskörű átépítéséhez nélkülözhetetlenek az Európai Unió fejlesztési forrásai. Így a fejlesztés teljes egésze akkor valósulhat meg, ha a Kormány és az Európai Bizottság megegyezésével felhasználhatóvá válnak az uniós források. Mindaddig azonban a Főváros továbbra is folytatja a partnereivel való együttműködésben az ideiglenes eszközökkel és kisebb átépítésekkel járó átalakításokat a pesti alsó rakparton.
(Főpolgármesteri Hivatal - MTI)
Galéria: ilyen volt, ilyen lett a Rakpart'23