Budapest főpolgármestere nyitotta meg hétfőn az „Izrael legjobb gyermekkönyv-illusztrációi” és a „Zsidó kéziratok és kegytárgyak” című kiállítást a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épületében. A két tárlat része a 15. alkalommal megrendezett, augusztus 26-tól szeptember 4-ig tartó, Zsidó Nyári Fesztiválnak, a kiállítások szeptember 13-ig látogathatók.
„Erre az időszakra Budapest válik a hazánkban, külföldön és Izraelben élő magyar zsidóság kultúrájának és művészetének európai fővárosává” – mondta a megnyitón tartott beszédében Tarlós István. Hozzátette, az egyik kiállítás Izrael legjobb gyermekkönyv-illusztrációt mutatja be, a másik pedig értékes válogatást tartalmaz híres zsidó kéziratokból és zsidó szertartási tárgyakból.
A főpolgármester hangsúlyozta: a zsidó kultúra a magyar kultúra szerves része. Radnóti Miklós, Szerb Antal, Karinthy Frigyes, Örkény István, Gábor Dénes mind a magyar művészet és tudomány kiemelkedő egyéniségei, egyben a magyarországi zsidó közösség tagjai is. Tarlós István kitért arra, hogy a zsidó-magyar együttélésnek a kiegyezést követően igazi aranykora volt, ám Trianonnal ez a helyzet drámaian megváltozott. „A valóságban élő zsidóság helyét a köztudatban fantomok vették át, és az előítéletek is ezekre a fantomokra voltak szabva. A korszak, amely a numerus claususszal vette kezdetét, a holokauszttal fejeződött be, több százezer magyar zsidó halálával, amely nemcsak a zsidóság, de a magyarság tragédiája is volt egyben, feldolgozhatatlan, traumatikus élmény” – fogalmazott. A kommunista diktatúra időszakában nemcsak a zsidó szó, de a holokauszt is tabunak számított. A rendszerváltással, amikor a gondolat szabaddá vált, ismét megjelentek a zsidóellenes gondolatok, mintha nem is lett volna holokauszt. „Bár a rendszerváltás óta több mint húsz év telt el, a kibeszélés és a feldolgozás mind a mai napig nem történt meg. Talán ez a két kiállítás előbbre visz minket a zsidóság megismerésében, megértésében, hogy az előítéletek fantomjai helyett a zsidóságban élő embereket lássunk, és ne a magunk félelmeit vetítsük ki bennük” – zárta szavait a városvezető.
A két kiállítás egyszerre hordozza a múltat és a jövőt, nagy megtiszteltetés, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adhat helyszínt a két érdekes és gazdag tárlatnak – mondta Fodor Péter, az intézmény főigazgatója. Reményét fejezte ki, hogy a kiállítások révén minél többen megismerkedhetnek a zsidó kultúra egy-egy szeletével.
A két tárlat a világ egyik legősibb nyelvét, a hébert mutatja be. Az egyik 15 olyan műalkotást jelenít meg, amelyek híres izraeli gyermekkönyvekben jelentek meg kortárs művészektől illusztrációként, a másik pedig azt meséli el, hogy miként fejlődött és alakult ki a modern héber nyelv a korai héber írásból, és amely jelentős szerepet játszott Izrael állam identitásának kialakulásában – mondta a megnyitón Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete.
