Az „Egységben a tudomány” mottót viselő rendezvény szekcióinak közös megnyitójára 2011. július 11-én került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Aula Magnájában.
A 15 éves múltra visszatekintő, az Állam- és Jogtudományi Kar szervezte Budapesti Nyári Egyetem hagyományainak folytatásaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2011-ben első alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemet. A négy szekcióban zajló programra Erdély, Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyar ajkú fiataljait invitálták a szervezők. A kezdeményezés célja, hogy a határon túl élő magyar fiatalok az anyanyelvükön vehessenek részt a kifejezetten nekik szervezett szakmai képzésben, ezzel segítve nyelvi integritásukat, emellett bepillantást nyerhetnek a sokszínű kulturális programnak köszönhetően Budapest pezsgő diákéletébe.
Mezey Barna, az egyetem rektora az ELTE 16-dik, ugyanakkor első – a határon túli fiataloknak szóló – nyári egyetemével kapcsolatban beszélt arról, hogy a nyár nem kizárólag a pihenésről szól, hanem a feltöltődésről, az utazásról, a társkeresésről és új élmények kereséséről. A Magyar Nyári Egyetem sajátossága, hogy ezeket a lehetőségeket egyszerre kínálja, közben pedig a résztvevők hasznos információkra, kapcsolati tőkékre tehetnek szert. Kitért arra, hogy a tavaly fennállása 375. évfordulóját ünneplő ELTE nemzeti feladatokat teljesít – hitvallása szerint a nemzeti tudományt, a nemzeti nyelvet és a nemzeti kapcsolatokat, a nemzeti kultúrát ápolja, az országhatárokon is átnyúlva. Míg 16 éve az anyaország és a határokon túli magyarok összekapcsolását jelképező híd volt a nyári egyetem szimbóluma, az idei a háló.
Az országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke, Potápi Árpád azt hangsúlyozta, hogy a kormány a nemzetpolitikát kiemelkedő jelentőségűnek tartja.
Csomós Miklós főpolgármester-helyettes – aki harminc éve maga is az ELTE hallgatója volt – beszédében azt mondta, fordulóponthoz érkeztünk az új alaptörvénnyel; a nemzet egészét is képviselő új jogrendszerre épülő, a nemzeti identitását tükröző, európai identitását vállaló, modern nemzetállam képét tükröző Magyarország jött létre. Hangsúlyozta: Budapest vezetése fontos feladatának tartja, hogy élő kapcsolata legyen azokkal az intézményekkel, amelyek meghatározzák a főváros arculatát. Ilyenek az egyetemek, hiszen a főváros egyben egyetemi város is.
Emlékeztetett arra, hogy az ELTE-vel is együttműködési megállapodást kötött a főváros, amely értelmében számos területén lesz lehetőség közös programokat rendezni. Reméli, hogy a fiatalok tapasztalni fogják, hogy egy barátságos, igazi otthont adó főváros fogadta őket, úgy fogalmazott: „a főváros vezetése törekszik arra, hogy Budapest fővárosa minden magyar fővárosa legyen”.
