A csepeli Vénusz utcai bibliotéka után rövid időn belül már a Szabó Ervin Könyvtár második megszépült egységet - a XIII. kerületi Lehel utcait - adták át pénteken. A 15 millió forintból felújított angyalföldi könyvtár nem csupán a külsőségeket tekintve, a szolgáltatások terén is megfelel a kor követelményeinek.
Angyalföld egyébként is komoly tradíciókkal bír a népművelés terén: a városrész elöljárói ugyanis 1908-ban azzal keresték meg Bárczy István akkori polgármestert, hogy támogassa egy népház létrehozását. A megvalósulás után aztán nem sokkal a Vág utcai épületben hozta létre Szabó Ervin Budapest első közkönyvtárát.
Ezúttal egy másik, a Lehel utcai intézmény került a középpontba, amely a XIII. kerület második legrégibb alapítású könyvtára, ekképp 1913 óta áll az olvasóközönség rendelkezésére. Jelentősége azonban túlnyúlik Angyalföld határain is, mivel itt található a régió legnagyobb, nyelvtanulást segítő dokumentumbázisa.
A könyvtár most felújítva és modernizálva folytatja évtizedes, bevált szolgáltatásait. Az alapterületen ugyan nem lehetett változatni, de a korábban zárt iroda-raktári rész megnyitásával, a zsúfolt álgaléria felszámolásával az adott 102 négyzetméteren valódi, felhasználóbarát helyiséget sikerült kialakítani. A mintegy 12 000 darabos könyvállomány új, célszerűen tervezett állványokon kapott helyet, míg a nyelvtanulást segítő dokumentumokat és a kapcsolódó oktatócsomagokat elkülönítve lehet kiválasztani és használni. Itt helyezkedik el a négy férőhelyes internetes blokk, amely egyaránt segíti a könyvtári tájékoztatást és az egyéni információszerzést. Külön kiemelve lehet keresni a NAVA adatbázisban, illetve itt nyílik lehetőség WIFI használatra is. A szolgáltatások bővítése érdekében még kiállítás rendezésére alkalmas felületet is alakítottak ki.
Az ünnepélyes megnyitón Csomós Miklós oktatásért és kultúráért felelős főpolgármester-helyettes kiemelte: különösen amiatt értékeli nagyra az ehhez hasonló vívmányokat, mivel a felújítást a főváros szinte üres kasszája ellenére tudták tető alá hozni. Példaértékűnek nevezte még, hogy a kivitelezést a kerület és a Főváros közös erővel hajtotta végre. Csomós Miklós szólt arról is: meglepőnek, ugyanakkor örömtelinek tartja, hogy a Szabó Ervin Könyvtár a mai modern korban is növelni tudja látogatottságát.
Fodor Péter, a központi intézmény főigazgatója dupla örömnek nevezte a pénteki eseményt, hiszen nemcsak önmagában a könyvtár átadása miatt volt büszke, de azért is, hogy a jeles aktust összeköthették a magyar kultúra napjával is. A megnyitóval egyébként már túl is szárnyalták stratégiai programjuk terveit, 2002 óta ugyanis 9 új egységet avathattak, 28-at pedig felújítottak – épp a Lehel utcai volt a sorban a 29. épület. Tovább folytatva Csomós Miklós szavait, hozzátette: az utóbbi időben könyvtáraikban elsősorban a távhasználat nőtt ugrásszerűen, ezért igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy a kor követelményeinek, a hazai és nemzetközi trendek kihívásainak eleget tegyenek.
A könyvtár heti 24 órában fogadja használóit, akik nemcsak könyveket kölcsönözhetnek, de meghatározott időre sajtótermékeket is. Gondosan fejlesztett AV dokumentumait (audiokazetta, CD, CD-ROM, DVD, videó, hangoskönyv) pedig az egység évente többször kiírt akciókkal is rendelkezésre bocsátja. Ezenkívül a bibliotéka megsokszorozza szolgáltatásait a Corvina integrált könyvtári rendszer tagjaként: saját állományán túl tájékoztatást ad nemcsak a XIII. kerületi könyvtárak, de a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár teljes állományáról is; előjegyzéssel és átkéréssel biztosítja a dokumentumokhoz való hozzáférést; valamint támogatja az e-hosszabbítást is.
Fontos aláhúzni, hogy a felújított könyvtár most már mozgássérültek részére is hozzáférhető, esztétikus, a belső berendezéshez illeszkedő rámpa segítségével önállóan választhatják ki olvasmányaikat a tolókocsival vagy babakocsival érkező érdeklődők. Az otthonukhoz kötött rászorulóknak továbbá házhoz is viszik a különféle dokumentumokat.
A rekonstrukció 15 millió forintba került, amelyből a Fővárosi Önkormányzat 10,5 milliót felújításra, a Nemzeti Kulturális Alap 1,5 milliót bútorra, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár pedig 3 milliót informatikai eszközökre, berendezésre fordított.
