A lengyel embermentőről, Henryk Slawikról nevezték el a budai alsó rakpart Rákóczi és Petőfi híd között szakaszát. Az avató ünnepségen beszédet mondott Tarlós István főpolgármester pénteken.
A legújabbkori lengyel-magyar barátság alapvető érzelmi forrása a magyarok helytállása, a lengyelek befogadása és oltalmazása a második világháború idején. Lengyelország lerohanása után Magyarország 120 ezer lengyel menekült előtt nyitotta meg határait. Őket segítette idősebb Antall József és Henryk Slawik. Segítségüknek köszönhetően több mint ötezer lengyel zsidó menekült meg, küzdelmük "az önzetlen és más nemzetek felé nyitott örök barátság jelképe lett" - mondta Tarlós István. A főpolgármester emlékeztetett arra: a Fővárosi Közgyűlés 2010-ben egyhangúlag fogadta el azt az előterjesztést, amelynek értelmében a dunai alsó rakpartok új nevei az 1944-es nyilasterror üldözöttjeit mentő hősöknek és mártíroknak állítanak emléket. Mostantól Henryk Slawik neve is olvasható egy budai szakaszon - tette hozzá.
Tarlós István felidézte: Magyarország 1944-es német megszállása után a Gestapo idősebb Antall Józsefet és Henryk Slawikot is letartóztatta. Bár Slawikot a nácik megkínozták, ő nem vallott Antallra, majd a mauthauseni koncentrációs táborban kivégezték. "Talán az utolsó találkozásukkor, a Gestapo Fő utcai épületének egyik sötét cellájában Antall megköszönte Slawiknak, hogy nem vallott rá", és ezzel megmentette őt. Slawik erre ezt válaszolta: "Így fizet Lengyelország!" - mondta a főpolgármester.
Roman Kowalski lengyel nagykövet hangsúlyozta: 1939. szeptember 17-e "fájdalmas és baljós nap" a lengyel történelemben, olyan nap, amely "a lengyeleket börtönökbe és lágerekbe, Katynhoz, szenvedéshez, megaláztatáshoz és rabszolgasághoz, hosszú évekig tartó emigrációhoz és száműzetéshez vezette". A diplomata üdvözölte, hogy éppen szeptember 18-án együtt ünneplik a dunai rakpart egyik szakaszának Henryk Slawikról való elnevezését. Egy nagy sziléziai és lengyel hazafit, a lengyelek és magyarok közötti kivételes barátság egyik szimbólumát méltatják ezzel - mondta.
A Fővárosi Közgyűlés a budapesti Lengyel Nagykövetség kezdeményezésére fogadta el azt a határozatot, amelynek keretében az eddig név nélküli rakpartszakaszt Henryk Slawikról nevezték el. A Henryk Slawik rakpart a Petőfi híd és a Rákóczi híd budai hídfői között húzódik.
Henryk Slawik (1894-1944) lengyel újságíró, a Lengyel Szocialista Párt képviselője a háború alatt a Magyarországra érkező lengyel, köztük zsidó menekültek ellátását megszervezők egyike volt, gyakran hivatkoznak rá a "lengyel Wallenbergként". 1939-ben Magyarországra menekült, ahol a Lengyel Menekülteket Védelmező Polgári Bizottság vezetője lett. Megszervezte az internált katonák és civil menekültek ellátását, segítette a lengyel hadsereg tagjainak Nyugatra szökését, a magyar kormány menekültügyi biztosával, idősebb Antall Józseffel új okmányokkal látta el a menekülteket. Részt vett zsidó származású gyermekek mentésében is, akiknek többekkel együtt árvaházat hozott létre Vácon. Becslések szerint csaknem 30 ezer lengyel menekült, köztük 5 ezer lengyelországi zsidó életét mentette meg.
