A közműcégek eddigi átvilágítása során kiderült, hogy a helyzet a vártnál is rosszabb. Jellemző volt, hogy cégen belül elvégezhető feladatokkal külsősöket bíztak meg, mellőzték a közbeszerzést vagy felesleges szerződéseket kötöttek. Az új városvezetés intézkedései révén eddig 3 milliárdot takarítottak meg. A belső vizsgálatok márciusra fejeződhetnek be - mondta György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes január 11-i, városházi tájékoztatóján.
„Közszolgálat, rend, erős város!” – hirdeti Budapest új vezetésének szlogenje, és ennek szellemében kívánt György István sajtótájékoztatóján pillanatképet nyújtani a fővárosi közműcégek financiális állapotáról. Ezeket a Fidesz-KDNP szakpolitikusai már korábban, ellenzékből is folyamatosan figyelemmel kísérték, hiszen szerintük már akkor gyaníthatóak voltak visszásságok, egyebek mellett a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt.-nél, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt.-nél, valamint a FŐTÁV Zrt.-nél. Az új városvezetés felállását követő, a cégeket érintő átvétel, átvilágítás során aztán kiderült – közölte György István -, hogy a helyzet a vártnál is rosszabb, hiszen például a szerződések esetében számos visszásságra derült fény. Jellemző volt többek között a feltűnő ár-érték aránytalanság, s hogy szinte mindenhol bukkantak megtakarítási potenciálra. Emellett sok esetben cégen belül elvégezhető feladatokra kötöttek külső szerződést, de jó néhányszor teljesen mellőzték a közbeszerzési eljárást, vagy éppen figyelmen kívül hagyták az egybeszámítási kötelezettséget – utóbbi a Főpolgármesteri Hivatalra is igaz volt. Több helyütt felmerül a gyanú, hogy esetleg szándékosan kötöttek rossz üzletet – jegyezte meg a politikus.
A főpolgármester-helyettes szerint az egyik legjobb példa a fővárosnak okozott közvetlen károkozásra a BGYH üzemeltetési szerződése. A belső vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a cégnél havonta mintegy 40 millió forintot pazaroltak el az által, hogy a fenntartást külső egységnek adták ki. Ekképp az így eltelt másfél év alatt 720 millió forint többletkifizetésről beszélhetünk. Itt egyébként elmondható még az informatikai beléptető rendszerről (ahol még zajlik az átvilágítás), hogy az túlárazott, s nem működik a kívánt módon. Jelenleg 1,8 milliárd forintért öt évre bérli a BGYH az említett rendszert, amely valójában sosem kerül a tulajdonába. Egy saját tulajdonú metódust ugyanakkor 800 millióért ki lehetett volna építeni. A megoldás keresése még zajlik.
A Budapesti Temetkezési Zrt.-t érintve elhangzott: az eddig feltárt adatok szerint 2003-tól 2-3 szerződés kivételével valamennyi megkötése közbeszerzés nélkül történt. Ezenkívül aggályos a feladatok teljesítésének igazolása is, de itt is jellemzően indokolatlanul nagymértékben vannak jelen külső cégek a fenntartási munkák elvégzésében.
A FŐTÁV kezeléséről mindent elmond, hogy a korábbi vezérigazgató előzetes letartóztatásban van. Az általános kifogások mellett tipikus volt az irányított közbeszerzések gyakorlata, valamint hogy a cég saját maga, ebből következően a fogyasztók számára is kedvezőtlen kontraktusokat kötött. De ugyanígy jellemző volt a rendkívül magas vállalási ár, a fizetési feltételek beszállítók számára előnyös alakítása, a nem teljesítéshez, hanem időponthoz kötött, minőségi garanciákat nem tartalmazó kifizetések sora is. György István az egyik legeklatánsabb példaként emelte ki, hogy a FŐTÁV 15 gépkocsit bérelt 2 éven keresztül rendkívül magas havi díjért. Az e periódus alatt kifizetett havi (!) 280 ezer forintos havi ár jóval meghaladta a reális értéket. Ezt bizonyítja, hogy a szolgáltató cég a vezetőváltás és a tárgyalás után 115 ezer forintra csökkentette a szóban forgó szolgáltatás ellenértékét.
Ami a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t illeti, jellemző volt a stratégiai területnek számító feladatok kiszervezése, illetve egy összeférhetetlenség okán büntetőeljárás is indítottak. Az ömlesztett útszóró só beszerzésében (1,34 milliárd forintos szerződés) szerződő cég és az FKF Zrt. felső vezetése között ugyanis átfedés fedezhető fel, mivel Siklósi Tamás volt gazdasági igazgató-helyettesnek érdekeltsége van a cégben. S bár több esetben megfenyegették az új vezérigazgatót, ennek ellenére megtörtént az előnytelen szerződések felmondása, gépleszállítások leállítása.
A lehetséges megoldásokról György István közölte: jelenleg is folyik, és a remények szerint március végéig befejeződik az a belső vizsgálatsorozat, amely során az előnytelen szerződéseket felmondják, esetleg a valós piaci kondíciók szerint módosítják. Minden gyanús esetben számba veszik azonban a büntetőjogi felelősséget is. Máris komoly eredményként könyvelhető el ugyanakkor, hogy október 27-e óta az eddigi intézkedések révén 3 milliárd forint egyszeri megtakarítást könyvelhet el az új városvezetés, míg folyamatos és várható megtakarításként további 1, illetve 1-2 milliárd forint várható évente.
A főpolgármester-helyettes hozzátette még: a legkritikusabb helyzetben a BGYH, a BTI és a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi (FTSZV) Kft. van. A gyógyfürdők esetében a Fővárosi Közgyűlés december 22-én 710 millió forintos támogatást ítélt meg a társaságnak, mivel az egyébként immár harmadik egymást követő évben lett volna veszteséges, ami a pályázatokból való kizárást is maga után vonta volna. A temetkezési intézetnél decemberben jutott csak az új menedzsment tudomására, hogy az egyik temetőnek tulajdonjogi vitája akadt, s így (valamint a helyi adóból fakadó vitája következtében) a legkedvezőtlenebb szcenárió szerint akár 880 milliós veszteség is érheti a BTI-t. Az FTSZV-nek pedig pervesztés esetén közel 900 millió forintos deficitje származhat a helyi adó be nem fizetése miatt.
„A helyzet azonban amiatt sem könnyű, mivel az átadás-átvételkor a Demszky Gábor által jelzett forráshiány 50-60 milliárd helyett 160 milliárd forintra tehető” – zárta szavait György István.
