A fővárosiak jólétének, életminőségének javítása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a fejlődés környezetvédelemi szempontok figyelembevételével valósul meg – hangzott el a „Fenntartható város – válaszok a jövő kérdéseire” konferencián, melyet Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes nyitott meg csütörtökön. A rendezvény mások mellett előadást tartott György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és Vitézy Dávid a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója is.
A főváros saját tervező kft.-t szeretne létrehozni, amely hatékonyabban és olcsóbban tudná ellátni a kisebb és közepes feladatokat - jelentette be György István. A városvezető szerint érdemes azt az utat járni, amelyet például Barcelona vezetése, még akkor is, ha "nem épülnek olyan ütemben metrók".
György István ismertette az új városüzemeltetési modell eddigi lépéseit és terveit. Mint mondta, a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapesti Városüzemeltetési Központ kialakulását sok nehézség lassította, de mindenképpen szükségesnek nevezte, hogy "beemelték a szakmaiságot" a rendszerbe azzal, hogy a döntéshozó politikusok és a cégek közé még egy szintet helyeztek.
A politikus részletesen kitért arra, hogy az előző városvezetés nem vette figyelembe, hogy Budapest egy óriási szereplője a piacnak megrendelőként, ezzel szemben a különböző beszerzéseknek összehangolása egyáltalán nem történt meg. A főváros élni kíván azzal a lehetőséggel, amelyet ez az óriási gazdasági potenciál magában hordoz. Jelenleg is dolgoznak egy vagyonkezelő zrt létrehozásán, a közgyűlés az erre vonatkozó döntéseket már meg is hozta.
György István a BKK-ról szólva elmondta: egy integrált városi közlekedésirányítást szeretne a főváros megvalósítani, egyik fő mintájuk ehhez a Transport for London szervezete. Lényeges, hogy a nemzetközi közlekedési holding koncepcióba a BKK jól illeszkedjen, akár regionális szereplőként, akár az elővárosi vasút, illetve egy nagyobb régió tekintetében.
Nem indulhat úgy új uniós finanszírozási ciklus 2014-ben, hogy Budapestnek nincsenek előkészített közlekedésfejlesztési projektjei - mondta előadásában Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója.
A BKK vezetője fel hívta a figyelmet arra, hogy Budapesten az utolsó nagyobb beruházási hullám a ’70-es évek közepén volt, azóta a rendszer fejlesztésére gyakorlatilag nem költött a főváros, ezért "szégyenteljes, méltatlan" állapotok alakultak ki.
Vitézy Dávid úgy vélte: a budapestiek nem tekintenek "idegen dologként" a tömegközlekedésre, a hálózat kiterjedt, ugyanakkor a járműállomány rendkívül elöregedett. Mint hangsúlyozta: olyan projektekre van szükség, amelyekkel be lehet hozni az infrastruktúra hatalmas lemaradását, amennyiben ugyanis az "alap szétporlad, akkor nem biztosítható az üzemeltetés".
