A hatvannyolc éves korában, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Németh Angéla olimpiai bajnok gerelyhajító emlékére tartottak egyházi búcsúztatót a Szent István Bazilikában csütörtökön. A megemlékezésen Szentes Tamás főpolgármester-helyettes mondott beszédet.
Németh Angéla mind a kosárlabdázást, mind pedig a gerelyhajítást egyaránt kiemelkedő szinten művelő magyar sportoló, olimpiai bajnok atléta volt, majd később valós hivatástudattal megáldott testnevelő és sportvezető a MOB-ban – mondta Szentes Tamás. Úgy fogalmazott: kivételes, nem mindennapi egyéniségével, határozott, céltudatos lényével már igen fiatalon kiemelkedett az emberek közül. Őszinteség jellemezte, ám soha sem volt benne ártó szándék vagy gondolat, s távol állt tőle a képmutatás is. Nagy és kiváló volt ő, aki soha nem igényelt kiváltságokat – emelte ki a főpolgármester-helyettes.
Felidézte Németh Angéla szavait, miszerint: „…aki sportolt valaha, annak egy stadionban igazából a küzdőtér az otthona. Az, ahol sikereket ért el, ahol oly sokat izzadt. Még akkor is ezt mondom, ha már nagyon régen nem láttam a mexikói aranyérmemet.” Ránkyné Németh Angéla halála fájdalmasan érinti Budapest és a nemzet valamennyi polgárát. Budapest Főváros saját halottjának tekinti őt – zárta szavait Szentes Tamás.
Az augusztus 5-én elhunyt Németh Angéla atléta pályafutása mellett ifjúsági válogatott kosárlabdázó is volt. Gerelyhajítóként két olimpián indult, 1968-ban, Mexikóvárosban 60,36 méteres dobásával nyert aranyérmet. Az 1969-es Európa-bajnokságon sem talált legyőzőre, ő szerezte meg a magyar női atlétika második, a világháború utáni első Eb-címét.
1968-ban a Testnevelési Főiskolán tanári oklevelet szerzett, visszavonulása után az Eötvös Loránd Tudományegyetem, majd az Állatorvos-tudományi Egyetem testnevelő tanára volt, 1990-től az intézmény testnevelési tanszékének vezetője lett.
2012-ben Budapest díszpolgárává választották.
