A főváros műpártolásának történetét az 1880-as évektől napjainkig összefoglaló kiállítás nyílt az Új Budapest Galériában. A 34. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megnyíló tárlatot Sasvári Edit művészettörténész és Szentes Tamás főpolgármester-helyettes nyitotta meg.
Szentes Tamás főpolgármester-helyettes a megnyitón elmondta, hogy a 19. század nyolcvanas éveiben induló képzőművészeti alkotások gyűjtését a főváros azonos céllal valósította meg: az éppen adott időszak kortárs művészetének gyűjtését végezte. A gyűjtemények képei közül több a főváros megrendelésére született.
„Az első fővárosi megrendelés Deák Ferenc életnagyságú arcképére vonatkozott, amellyel a városi tanács tanácstermét díszítették. Kezdetben a főváros életében jelentős szerepet játszó férfiak képmását gyűjtötte az akkor még Fővárosi Múzeum néven működő intézmény. A látogatók megtekinthetik például Ráth Károlynak, Budapest első főpolgármesterének és Gerlóczy Károlynak, az első alpolgármesternek az arcképét is.” – emelte ki Szentes Tamás. Hozzátette: emellett rendszeresen meghirdették a városkép pályázatot. A budapesti látképek közül látható a tárlaton -például Mednyánszky László Budapest-látkép, valamint a Gellérthegyről és az egykori Tabánról készült alkotások – mondta a főpolgármester-helyettes.
Szentes Tamás felidézte, hogy a városháza 1892-ben hozta létre a Ferencz József koronázási jubileumi díjat, amely új irányba fordította a gyűjtést, amellyel 35 év alatti művészeket támogattak.
Mint mondta: "a kiállítás üzenet nekünk, városvezetőknek is, hogy a művészet támogatásáról ne feledkezzünk meg, hogy felelősek vagyunk azért, amit majd az utókorra hagyunk. A Fővárosi Képtár gyűjteményében lévő alkotásokon generációk nőttek fel, és a gyűjtemény alkotásai formálták budapestiek és magyarok ezreinek a művészethez, a történelemhez való viszonyát. Ez a hagyomány pedig felelősséget ró a következő generációkra" – zárta beszédét Szentes Tamás főpolgármester-helyettes.
Sasvári Edit művészettörténész arról beszélt, hogy a főváros művészettámogató tevékenysége a 19. századtól egy modernizációs eszmével függött össze. Azzal a nagyszabású teljesítménnyel, amely az 1870-es évektől Buda és Pest egyesítésével, az új várost: Budapestet világvárossá fejlesztette. Az élő művészet pozícionálása fontos szerepet játszott ebben a modernizációs folyamatban.
A tárlat bemutatja Budapest képzőművészeti gyűjteményének kialakulását és koncepcióinak módosulásait a kezdetektől a mai napig. A történelem fordulataihoz kapcsolódó izgalmas gyűjteményi változások, intézményi átalakulások során létrejött kollekció bemutatása az utolsó másfél évszázad magyar művészetéről ad átfogó, ugyanakkor egyedi képet.
A kiállítás megtekinthető 2014. augusztus 31-ig, hétfő kivételével naponta 10 – 18 óráig.
