Budapest 2035-re fenntartható városi élelmiszerrendszert alakít ki

​Az élelmezési rendszerek adják a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 1/3-át, ezért a nagyvárosi fogyasztói igények okozta felelősséget felismerve élelmezéspolitikai stratégia kidolgozásába kezdett Budapest. A fenntartható élelmiszertermelés és fogyasztás kialakítását célzó projektjeink első nyilvános eseményeként nagyszabású szakmai konferenciát tartottunk a Városháza dísztermében, ahol Karácsony Gergely főpolgármester és az önkormányzat szakemberei mellett szakmai, üzleti és civil szereplők vizsgálták a város előtt álló kihívásokat és lehetőségeket, valamint alapozták meg a változáshoz szükséges partnerségeket.

A (T)együk jobbá Budapestet – Fenntartható élelmiszerrendszerek kialakítása a Fővárosban című konferenciát Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg, kihangsúlyozva Budapest példamutató szerepét.


„Az étel, annak minősége, előállítása, mennyisége, minden, ami a táplálkozásunkkal összefügg, eddig nem állt annyira az éghajlatváltozással kapcsolatos viták középpontjában, mint ahogy kellett volna. A tényt, hogy a globális élelmezési rendszer – beleértve az élelmiszerelőállítást és az ellátási láncokat is – felelős a világ üvegházhatású gázkibocsátásának közel egyharmadáért, ma még kevesen ismerik, még kevesebben tekintik cselekvésük kiindulópontjának. Budapest kiemelt célja, hogy ez a kérdés bekerüljön a közbeszédbe, a fenntartható városi élelmiszer-rendszerek kialakítása pedig jelenjen meg Budapest fenntarthatósági jövőképében, ezzel is hozzájárulva a zéró kibocsátás eléréséhez."

A főpolgármester szerint a jó és hatékony intézkedéseket csak jó és megalapozott élelmezéspolitikai stratégia mentén lehet végrehajtani. „Büszke vagyok munkatársaimra, és nagyon fontosnak tartom, hogy a Klíma- és Környezetügyi Főosztály tevékenységei közé emelte az ezzel kapcsolatos feladatokat" – tette hozzá, kiemelve, hogy a Fővárosi Önkormányzat hamarosan elindítja a szakmát összefogó Fővárosi Élelmezésügyi Kerekasztalt.


Mit tehet Budapest?

Ámon Ada, a Klíma- és Környezetügyi Főosztály vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy bár az élelmiszertermelésből eredő kibocsátások alapvetően a városokon kívül jelennek meg, az ellátási lánc későbbi pontjai már oda koncentrálódnak, így a városi lakosság élelmiszerfogyasztásának klímahatása egyáltalán nem elhanyagolható. Ámon Ada kiemelte, hogy a fenntarthatóság társadalmi és gazdasági szempontjaira is oda kell figyelni, vagyis mindenkinek elérhetővé kell tenni a megfizethető és egészséges élelmiszereket.


Budapestnek fel kell készülnie a klímaváltozás és a gazdasági visszaesés kedvezőtlen környezeti és társadalmi hatásaira is. Segíteni kell az ellátási láncok lerövidítését, az élelmiszerpazarlás mérséklését, a városi mezőgazdaság térnyerését, a fenntarthatósági szempontok erősödését a közétkeztetésben, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a lakossági szemléletformálásra és edukációra.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni annak jelentőségét sem, hogy az élelmiszerrendszerek segítségével közelíteni tudjuk egymáshoz a várost és a vidéket, mivel a megerősített város-vidék kapcsolat csökkenti az egyes térségek sérülékenységét – egészítette ki.

A városi élelmezési környezetre leginkább az urbanizáció erősödése, az egészségtelen étkezési szokások, a termelői és kereskedői koncentráció, illetve az élelmiszerszegénység fokozódása vannak legnagyobb nyomással, amit tovább súlyosbít az élelmiszerinfláció. Ezt már Balázs Bálint az ESSRG Kft. vezető kutatója mondta, aki előadásában a városi és városkörnyéki élelmiszerrendszerek jelentőségét mutatta be.

A kutató kiemelte, hogy Budapest a közélelmezés területén jelentős hagyományokkal rendelkezik a 19. század óta, melyekre érdemes építeni és a szétdarabolódott fővárosi élelmiszerpolitikát újból egységesen kezelni.


A budapestiek vagy a vidékiek étkeznek egészségesebben?

Antal Emese dietetikus, az ESSRG Kft. kutatója és a TÉT Platform szakmai vezetője a GfK kutatási adatainak alapján cáfolta meg az egészségtelen fővárosiakról alkotott előítéleteket.

Leginkább a gyermekek étkezésben fedezhető fel különbség, mivel a tudatosabb szülői magatartásnak köszönhetően jóval több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak a fővárosi gyerekek, azonban ez még így is jelentősen az ajánlott napi bevitel alatt marad – mondta Antal Emese. A dietetikus hozzátette, hogy a felnőttek egészségtudatosabb hozzáállásának köszönhetően a túlsúlyosak aránya Budapesten a legkisebb Magyarországon.

Ugyanakkor Budapesten magasabb az élelmiszerpazarlás aránya: míg vidéken átlagosan 50 g/fő élelmiszerhulladék keletkezik egy héten, addig ugyanennyi idő alatt a Fővárosban 55 g/fő mennyiségben dobnak ki jellemzően készételeket, zöldséget, gyümölcsöt és pékárut.

Az előadások után kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a városi élelmezési rendszerek kialakításainak főbb kérdéseit. Hevesi Nóra (TESCO Magyarország), Cseh Balázs (Magyar Élelmiszerbank Egyesület), Dr. Kasza Gyula (NÉBIH) és Gulyás Emese (Tudatos Vásárlók Egyesülete) járták körül az élelmiszerhulladék elleni harc helyzetét, a főváros szerepét a fenntartható élelmezésben és ismertették a képviselt területeik legnagyobb kockázatait, kihívásait és az eddig elért eredményeiket.

A résztvevők egyetértettek a közös hang megtalálásának és az együtt gondolkodás fontosságában. Közös cselekvést igényel a közbeszéd alakítása, hogy halljanak erről a témáról az emberek és elérhetőek legyenek számukra a szükséges információk. Fontos, hogy a szemléletformálás túlmutasson az érdeklődés felkeltésén és valódi magatartásbeli változások történjenek az ellátási lánc minden szintjén, de legfőképp a fogyasztóknál. Új társadalmi normákat kell kialakítani, amelyekben például nem dobunk ki élelmiszert.  A Főváros a saját tevékenységeinek felülvizsgálatán túl sokat tehet azért is, hogy az érdekelt felek egy asztalhoz ülhessenek, mert az ilyen jellegű fórumok általában hatékonyan működnek, segítik összehangolni és koordinálni az egyes szereplők tevékenységeit. A legnagyobb kihívásnak annak megértését gondolták a résztvevők, hogy egy tudatos és hosszú távú folyamatban, a mindennapok részeként lehet csak gazdaságilag, társadalmilag és környezetileg is üdvös elmozdulást elérni.



Ezeken dolgozunk

A konferencián bemutattuk azokat az élelmezési tematikájú nemzetközi projekteket, melyekben Budapest partnerként vesz részt.

dr. Szira Fruzsina az Ökológiai és Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója bemutatta az alulhasznosított haszonnövények termesztésben és fogyasztásban való népszerűsítését célzó DIVINFOOD projektet, melyben egészen a termőföldtől a fogyasztók asztaláig segítik eljuttatni a lehető legrövidebb úton az olyan elfeledett növényféléket, mint pl. az alakor, a tönke vagy a különböző babfélék.

Dr. Freund Anna a Corvinus Egyetem egyetemi tanársegédje a 12 európai ország összefogásában indult SchoolFood4Change projektet ismertette, amelyben kiemelt szerepet kap az iskolai étkeztetés egészségügyi és fenntarthatósági szempontú átalakítása. Egy olyan modell meghonosításán dolgoznak, ami segít a gyerek tányérjaira innovatív, a fenntarthatósági szempontokat kiemelten figyelembe vevő beszerzési folyamatok eredményeképpen finom és egyben egészéges összetételű ételeket juttatni. A tanulók mindemellett a fenntartható élelmiszerelőállítás és az egészéges táplálkozás témájával is megismerkedhetnek az iskolákban. 

Végezetül Kapitány Balázs az ESSRG Kft. kutatója adott tájékoztatást a FoodCLIC projektről, melynek célja egy integrált városi élelmezéspolitika kialakítása és egy fenntartható fővárosi élelemzési stratégia kidolgozása, hogy a tudomány, a szakpolitika és a gyakorlat együttműködésében egészséges, biztonságos, igazságos és ökológiai értelemben is üdvös élelmiszerrendszer alakuljon ki a fővárosban.

A konferencia zárásaként Kinorányi Éva a Klíma- és Környezetügyi főosztály fenntartható élelmezési láncok szakreferense bemutatta az újonnan elinduló Főváros Élelmezésügyi Kerekasztalt, mely teret fog adni a különböző érintettek – lakosság, közigazgatás, termelés, kereskedelem, vendéglátás, logisztika, civilek, oktatás, egészségügy, szociális szervezetek stb. – közötti együttműködésnek, szaktudásuk megosztásának és helyzetük megismerésének. Az együttműködéshez bármely érintett csatlakozhat. A Kerekasztal lehetőséget ad arra, hogy tagjai aktívan alakítsák a Főváros születendő élelmezési szakpolitikáját és stratégiáját, hogy együtt tegyük jobbá és élhetőbbé Budapestet.


A kivetített előadások az alábbi linkekre kattintva érhetőek el: