Vadvirágos rétek: gyakran ismételt kérdések

Gyakori kérdések és válaszok:



Az allergiásoknak több gondjuk lesz a vadvirágos rétek miatt

Szeretnénk leszögezni: nem, nem termesztünk parlagfüvet! A parlagfű csak olyan területeken tud megjelenni, aminek talajfelszíne közvetlenül bolygatott – vagyis megművelt: szántott kapált stb. – és átmenetileg teljesen növénymentessé válik. A parlagfű pionir növényként csak ezeken a foltokon tud megjelenni, de ott is csak ideiglenes jelleggel, míg a növényzet el nem kezd újra záródni. Éppen ezért a parkok kaszált gyepfelületein nem, vagy csak alig pár helyen tud felbukkanni a parlagfű, és ott sem számottevő mennyiségben. Ráadásul a parlagfű csak nyáron kezd fejlődésbe, és augusztusra tevődik a virágzása, amikor a méhlegelős területeken is elvégezzük az kaszálást, miután a virágzási idő nagy része ekkorra már elmúlt. Ott, ahol esetlegesen parlagfű jelenik meg, ezt a tevékenységet soron kívül, előre hozva el fogjuk végezni. A ritkított kaszálással valóban nőni, virágozni és magot hullatni fognak a „méhlegelőkön" élő növények, épp ez a célunk a programmal – de fontos megjegyezni, hogy ezek a területek méretei nagyságrendileg elhanyagolhatóak a hagyományos, intenzíven kaszált budapesti zöldfelületekhez képest (az általunk fenntartott parkok csupán 4,5%-a része a programnak, és a Főkert által fenntartott összes park is csak egy kicsiny része az teljes budapesti zöldfelületnek). A pázsitfüvek allergén hatása kapcsán tudni kell, hogy ezek nyírt állapotban, alacsonyan tartva is tudnak virágozni, tehát a nyírt gyepekhez képest nem nő számottevően a pázsitfüvek pollenkoncentrációja a kaszálás elhagyása miatt. A városban előforduló legnagyobb pollenmennyiséget, melyet a városszéli parlagon hagyott területek, elhanyagolt ipari területek, stb., vagy az allergizáló fák (nyár, fűz, stb.) okoznak, ez a kevéske kaszálatlan gyepfolt nem tudja számottevően befolyásolni, pláne nem a szálló por mennyiségét, melynek aktív felületeire rátapadva fejtik ki a pollenek allergizáló hatásukat.


 
Nem is virág, csak gaz

Misi mókus ugyan megtalálta az örökké termő fát, de a réteken élő növények virágzása sajnos nem folyamatos, előfordul olyan aspektusuk, mikor „csak" zöldek - s az ember könnyedén nyilvánítja gaznak azt, ami épp nem ad terményt, nem virágzik, mihaszna. Ráadásul a vadvirágok egy része alacsonyabban megbújva virágzik, és azt is be kell vallanunk, hogy nem is mind hoz szembetűnő méretű vagy színű virágot, legtöbbjük aprócska virágai a magasabb, épp nem virágzó társaiktól kevésbé láthatóak – de ott vannak, és egyre többen lesznek, ha hagyjuk. Fontos azt is megjegyezni, hogy a kereskedelemben kapható vadvirág magkeverékek ideálisak lehetnek egy kiskertbe vagy egy balkonládába, de a mi célunk az, hogy az adott területek saját erejéből megjelenő, honos növényfajait csábítsuk vissza a kaszálások számának csökkentésével. Ahogy az emberek és állatok, úgy a növények is bizonyos igényekkel élnek, és egyesek másféle körülményeket kedvelnek mint mások. A méhlegelők kívánatos növényei nem szeretik a folyamatos kaszálást, míg vannak olyanok, akik kimondottan igénylik a folyamatos taposást, legelést (v. parkban a kaszálást), így az első pár év látszólagos „hanyagolása" egy most kialakított méhlegelőnél valójában öldöklő harc a fajok között: akik eddig előnyben voltak a kaszálás tűrésük miatt, most fokozatosan visszaszorulnak, akik pedig eddig kevesen voltak, és elnyomva a virgoncabbak által, most lassan elszaporodhatnak. Tavaly nyár óta folynak speciális kísérleteink is, melyekben az ilyen réteken maguktól feljövő növényfajokat vizsgáljuk (ezen kívül ugyanitt magkeverékekkel is kísérletezünk, hogy ahol szükséges, tudjuk majd, mit fogunk tudni sikeresen használni a jövőben), speciális, vagy akár ipari mennyiségű magkeverékek előállítása céljából.


fotó: FŐKERT

 
Kullancstanya lesz a méhlegelő

Nem jobban, mint a saját kert. A kullancsok közel 20 hazai faja közül néhány jellemzően tölgyesekben él, a többi faj szinte bárhol megtalálható, függetlenül attól, hogy azt a területet kaszálják-e vagy sem. A kullancs-lét fontos eleme, hogy találjon gazdát, így az elhagyatottabb, gerincesek által kevésbé látogatott részeken ők is kevesebben vannak. A közparkok azon részein, ahol rendszeresen sok az ember, kutya, vagy egyéb melegvérű lény (vagyis a potenciális kullancszsákmány), ott a kullancsok is többen várják a lakomát. A klímaváltozás egyik érezhető hatása a hosszasabb téli fagyok elmaradása – ennek van, aki örül, de súlyos következménye például a paraziták számának általános növekedése, hiszen az enyhébb teleket ők is nagyobb számban élik túl. Ez sajnos teljesen független a kaszálások gyakoriságától, így a kullancsok ellen mi is csak a megelőzést tudjuk ajánlani. Ember esetében a kertben, parkban, természetben töltött nap előtt érdemes kullancsriasztó hatású szert alkalmazni, illetve a kinti program után minden esetben ajánlatos a test átvizsgálása. Kutyák esetében a jó védőeszköz (nyakörv, spot on, stb.) megfelelő védelmet nyújt, de az alapos átvizsgálás itt sem árthat.


 
Méhek és méz a városban

Szeretnénk kiemelni, hogy a méhlegelő elnevezésben a méh nem csupán a mézelő méhre (Apis mellifera) utal, hanem arra a sok más méhfajra, akik darazsakkal, legyekkel, bogarakkal, lepkékkel kiegészülve közel húszezer fajjal az európai kontinensen a beporzás igen fáradságos munkáját végzik, s fő céljuk nem az emberi fogyasztásra alkalmas méz előállítása, hanem a virágos növények fennmaradása, szaporodásának biztosítása. Ezt a hihetetlen munkát igyekszünk segíteni a virágos gyepfoltok kialakításával, és kapacitálunk mindenkit, aki teheti: hagyjon pár négyzetméter nyíratlan füvet a kertben, ültessen vadvirágot az erkélyre, segítse a beporzók túlélését – ezzel közvetlenül hozzájárulva minden virágos növény, így a tápláléknövényeink, s azokon keresztül az ember fennmaradásához. A méhészeti célú méhlegelők egy kicsit speciálisabbak, hiszen azok létrehozásánál az is fontos, hogy a gyűjtögető méhcsaládok elegendő mennyiségű nektárt gyűjthessenek, illetve termeljenek annyi többletet, ami nekik már nem szükséges – ezt fogyasztjuk el mi nagy előszeretettel. Ennek a tevékenységnek ebből fakadóan gazdasági következménye van, de szerencsére az ökológia és a gazdálkodás ebben az esetben szépen megfér egymás mellett, erősíti egyik a másikat.


 
Toklász kontra kutya (kontra méhlegelő?)

Az egérárpa (Hordeum murinum), köznapi nevén a toklász minden kutyás rémálma, de a kisgyerekes szülők sem örvendeznek a látványától. Az egérárpa sajnálatos módon épp azokon a helyeken szeret nőni, terjedni, ahol folyamatos a jövés-menés, ún. bolygatott gyep van, mert igénytelensége miatt itt ő lehet az úr, a többi, taposásra, zavarásra érzékenyebb növény ezt nem bírja (hasonlóan viselkedik, mint a parlagfű). A méhlegelők kapcsán több kutyás, vagy kutyákért aggódó fejezte ki aggodalmát az ott esetleg felszaporodó toklász miatt. Ahogy már írtuk, egy virágos gyepben toklász kevés van, és az idő előrehaladtával egyre kevesebb, mert kiszorítják a gyeptársulás többi növényei. Igyekeztünk a méhlegelők kijelölésénél eleve olyan területeket választani, ahol már egy zárt, beállt gyep él, ahol a toklász nincs nagy mennyiségben. Sajnos azonban a környező területeken, különösen gyakran járt utak mentén, útszéli gyomtársulásokban ez az egyéves perjeféle országszerte igen elterjedt, a rendszeres kaszálás pedig neki kedvez… klasszikus patthelyzet: kaszáljuk, mert zavaró, és zavaró, mert kaszáljuk, és így tovább az idők végezetéig. Az elmúlt hetek fokozott csapadékmennyisége miatt meglendültek a toklászok (is), viszont esős időben nem tudtunk kaszálni – szeretnénk megnyugtatni mindenkit: amint az időjárási körülmények lehetővé teszik, a közparkokban lesz kaszálás (a méhlegelőkön csak „lábujjhegyen", hisz ott, elhanyagolható mennyiségű a toklász). A toklász szezonban a felelős kutyatartók eddig is körültekintőek voltak, bizonyára ez így is marad. Ha valaki olyan egérárpa mennyiséget tapasztal egy területen, ami zavaró, akkor kérjük, először tájékozódjon, ki a terület tulajdonosa, fenntartója, s nála jelezze a problémát – mi a Főváros Főkert által gondozott területeiért tudunk csak felelősséget vállalni, más, önkormányzati, állami, magán stb. tulajdonon mi nem végezhetünk kaszálást. Szerencsére több helyen már sikerrel jártak a közösségek, és a tulajdonossal együtt még „közösségi kaszálás" programok is szerveződnek, így mindenki, aki tenni szeretne, tehet a szeretett kutyafülek védelmében. Végszóként ​talán csak annyit még, hogy a méhlegelő nem ellensége a kutyásoknak, épp ellenkezőleg, egy beállt méhlegelő maga lehet a toklászmentes paradicsom. Csak egy kis idő kell hozzá.


Ha bővebben olvasna a vadvirágos rétekről, kattintson ide! A rétek helyszíneit itt találja meg.