Nyilvános nemzetközi pályázat a háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére

​A Fővárosi Közgyűlés 2020. januárjában hozott döntésével fejezte ki abbéli szándékát, hogy a Háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére köztéri alkotást kíván elhelyezni, amelynek felállítását meg kell alapozza egy hosszabb, tudományos igényű emlékezettörténeti és művészettörténeti előkészítés.

A közgyűlési határozatban megjelölt feladat előkészítése érdekében 5 fős Állandó Szakmai Bizottság állt fel az alábbi összetételben:

  1. András Edit művészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet,

  2. Kenyeres István történész, levéltáros címzetes egyetemi tanár, a Budapest Főváros Levéltár főigazgatója,

  3. Mélyi József művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára,

  4. Népessy Noémi történész, közgazdász, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója

  5. Pető Andrea történész, az MTA doktora, a Central European University egyetemi tanára.

Az Állandó Szakmai Bizottság kidolgozta a feladat teljes folyamatára vonatkozó Projekt Alapító Dokumentumot, amely lépésenként tartalmazza a projekt elemeit a célkitűzéstől a megvalósítás ütemtervéig. A projekt fő kommunikációs csatornája a projekt indításakor kialakított honlap, amely a feladat lezárásáig folyamatosan frissül: www.elhallgatva.hu

A projekt előkészítése során kiemelt hangsúlyt kapott személyes történeti források, valamint a háborúk során nők ellen elkövetett erőszak tematikájához tartozó sajtómegjelenések, tanulmányok, előkerült levéltári források gyűjtése, ezzel is erősítve a nemzetközi kontextus megteremtését.

További fontos szándéka volt az előkészítés szakaszának az informálás, a szélesebb társadalmi nyilvánosság elérése, amelyet a címében is igyekezett visszaadni „A háborús erőszaktétel története, vizuális megjelenítése és a köztéri emlékművek változatai" című előadássorozat. Ennek 2020 őszi félévében hat alkalma valósult meg, a járványhelyzet miatt az első három alkalommal még korlátozott, de személyes részvétel mellett, ezt követően pedig teljesen online formában. A feldolgozott témák történeti kontextust adtak a tatárjárás korától 20. századig, sőt szinte a jelenkorunkig, valamint az erőszak ábrázolásának történeti változásait is végig követték az ókor kezdetétől a köztér szimbolikus használatáig.

Az idei év tavaszi félévében az előadássorozat a feldolgozás témáját követően nemzetközi interjúkkal folytatódott, amely során neves külföldi elméleti szakemberek és művészek beszélgetései mentén bontakozott ki az a jelentés- és értelmezési mező, amelybe az állítani kívánt emlékhely mindenképpen belekerül majd. Interjúalanyok voltak Michael Rothberg, James E. Young, Aleida Assmann, Eduard Freudmann és Németh Ilona.

Az Állandó Szakmai Bizottság a Szakértő Tanácsadó Testülettel együttműködésben dolgozta ki a nyilvános és nemzetközi művészeti pályázat részleteit, amely számos kiemelt fontosságú szempontot tartalmaz.

A pályázat során a Főváros mint Kiíró célja, hogy elősegítse a rendkívül érzékeny és tabuként kezelt téma társadalmi feldolgozását, és köztéri alkotás létrehozásával minél szélesebb körben mutassa fel a nőkkel szemben elkövetett erőszak elleni fellépés társadalmi jelentőségét. Fontos szempont, hogy a létrejövő mű lehetővé tegye a tágabb, a mához szóló értelmezést, a múlt és a jelen összekapcsolását.

A Főváros ezen cél elérére érdekében nemzetközi összefüggésben is értelmezhető, korszerű vizuális nyelvet használó, megvalósítható mű létrejöttét szeretné támogatni, amely az épített és természeti környezethez is illeszkedik, valamint figyelembe veszi a társadalmi és történeti kontextusokat. A pályaművel szemben elvárás, hogy teremtsen lehetőséget a részvételiségre, a szimbólumalkotás és a térszervezés eszközeivel reflektáljon a történelmi, illetve személyes tragédiákra, a téma elhallgatottságára, ezzel segítse elő az egyéni és társadalmi traumafeldolgozást.

A köztéri alkotás megvalósításához a Főváros szabad választást ajánl a felhívásban meghatározott saját tulajdonú területei közül, így lehetséges helyszín a Margitsziget, a Gellérthegy, és a Városmajor meghatározott területei, továbbá a Timár utca-Árpád fejedelem útja által határolt terület egyes részei, és a Hunyadi János út egy szabad telkének területe, de van lehetőség arra, hogy a pályázó az ajánlott lehetőségektől eltérő helyszínt javasoljon.

A kétfordulós pályázat első szakaszába 2021. október 15-ig lehet benyújtani a pályázatokat, amelyekből a Bíráló Bizottság szűkített listát állít össze. A második fordulóba került alkotások kapcsán a zsűri további javaslatokat fogalmazhat meg, illetve a pályázók a második fordulóban választott tetszőleges anyagból és technikával készült makettet is be kell nyújtsanak.

A pályaműveket nemzetközi összetételű Bíráló Bizottság értékeli, melynek tagjai:

Nemzetközi művészettörténész szakértő: James E. Young (USA)

A University of Massachusetts angol, zsidó és közel-keleti tudományterület 1988 óta oktató emeritus professzora, valamint az UMass Amherst Holokauszt, Népirtás és Emlékezet Tanulmányok Intézetének alapító igazgatója. Számos a témával foglalkozó tanulmány és könyv szerzője. Tagja volt a Berlini Holokauszt Emlékmű 5 fős zsűrijének, valamint a New York-i 9/11 Emlékmű pályázati bizottságának is.

Nemzetközi művész szakértő: Milica Tomic (Szerbia)

Jugoszláv származású művész, a Grupa Spomenik művészeti-elméleti csoport alapító tagja, a 49. és 50. Velencei Biennálé mellett számos nemzetközi kiállítás résztvevője, a Graz University of Technology Institut for Contemporary Art intézetének egyetemi professzora. Munkássága során a művészeti gyakorlat különböző műfajait és módszereit kutatja, melyek középpontjában a politikai erőszakkal, annak gazdasági megalapozottságával és a társadalmi amnéziával kapcsolatos kérdések vizsgálata, feltárása és nyilvános vitára való bocsátása áll.

Magyar művész szakértő: Szabó Ádám DLA

Munkácsy-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi docense, általános rektorhelyettese.

Magyar építész szakértő: Soltész Noémi

2004-ben a dániai Vitus Bering Egyetemen, majd 2008-ban a BME Építészkarán szerzett építészmérnöki diplomát, majd 2011-ben megalapította a Nanavízió építészirodát Pajer Nórával. A tervezőpáros kiállítások és előadások rendszeres szereplője, épületeik számos díj jelöltjei között feltűntek már, hazai tervpályázatokon rendszeresen díjakat szereznek. A vezető építész egyben a KÉK – Kortárs Építészeti Központ és a Budapesti Építészeti Filmnapok kurátora.

Magyar történész szakértő: Rainer M. János

Széchenyi-díjas történész, levéltáros, egyetemi oktató, a Magyar Tudomány Akadémia levelező tagja. 1999-től az 1956-os Intézet főigazgatója, illetve az Országos Széchényi Könyvtárba való integrációja után osztályvezetője. Kutatási területe a második világháború utáni magyar történelem, ezen belül kiemelten az 1956-os forradalom.

Magyar művészettörténész szakértő: Tatai Erzsébet

Művészettörténész, kurátor, elméleti munkássága a környezetkultúra oktatásától a XX. századi és kortárs művészetig terjed, ez utóbbin belül a neokonceptuális, a feminista és a magyar művészetre koncentrál. 2003 óta a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének (és utódintézményeinek: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet, 2019 őszétől az MTA-ról leválasztott intézmény) tudományos munkatársa, majd főmunkatársa, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészet- és Designelméleti Intézetének docense.

Civil meghívott

A Bíráló Bizottság munkájában is fontos szerepet kap a részvételiség elvárása, azért a Bíráló Bizottság munkájában nyilvános pályázat útján kiválasztandó civil meghívott is részt vesz majd. (A civil képviselői pályázat a www.budapest.hu és az www.elhallgatva.hu weboldalakon lesz elérhető, jelentkezési határidő: 2021. augusztus 30.)

A Kiíró képviseletében Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes.

A pályázat első három helyezettje díjazásban részesül, az első helyezett pedig ezen felül a tervezett alkotás megvalósításra is lehetőséget kap.

A nagyközönség a második fordulóba került művek koncepciójával és megvalósítási elképzeléseivel a pályázatra beküldött makettekből rendezendő kiállítás keretében ismerkedhet meg, a diskurzusra kísérőrendezvények, tárlatvezetések, beszélgetések adnak majd lehetőséget.

Emellett egy hiánypótló kötet összeállítása is folyamatban van, ennek anyaga a korábbi előadásokra épülne, A háborúkban megerőszakolt nők emlékműve. A háborús erőszaktétel története, vizuális megjelenítése és köztéri emlékművek változatai címet viselő kiadvány nyomtatott formában adná vissza azt a felvezető kontextusteremtést, amely mindenképpen szükséges a téma szélesebb körű, párbeszédes feldolgozásához.

A pályázat eredményeként megvalósuló köztéri alkotás 2023. tavaszára tervezett avatása mellett a Budapesti Történeti Múzeum tematikus kiállítása zárná a nagyszabású projektet.

Képzőművészeti Pályázati Kiírás

Pályázati melléklet

Szerzői nyilatkozat

Hozzájárulási nyilatkozat

Felhívás