Karácsony Gergely főpolgármester költségvetési vitaindító beszéde

Tisztelt Közgyűlés, Kedves Vendégeink

 

  • Több okból is rendhagyó közgyűlés a mai.

  • Egyrészt mindig különleges alkalom, amikor a képviselőknek a költségvetésről, a város működésének kereteiről kell dönteni.

  • A költségvetés ugyanis nem csak számok, összegek halmaza.

  • A költségvetés legalább ennyire inkább hitek, meggyőződések, elvek és akaratok összefoglalója.

  • Egész pontosan ezen hitek, elvek és akarat hozzáigazítása a lehetőségekhez.

  • A költségvetés tehát értékválasztás. Ezt kell szem előtt tartania ma a közgyűlés minden tagjának.

  • Rendhagyó a mai nap azért is, mert ez az október 13-án megválasztott új városvezetés első költségvetése.

  • Tudjuk persze, hogy az első költségvetés még erősen – esetünkben fojtogató erővel - a múlt örökségével terhelt.

  • Ez a költségvetés is túl sokat cipel magával az elmúlt 10 év terheiből. És ezek, kedves képviselőtársaim, igen súlyos terhek.

  • Ezzel együtt is ennek a költségvetésnek már az a kiindulópontja, amire a budapesti polgárok meggyőző többsége felhatalmazást adott.

  • Ez a költségvetés a zöld és a szabad Budapest programjára épül.

  • Az elmúlt években kevésbé a főpolgármester, inkább a költségvetési helyettese vezette elő a büdzsét itt a közgyűlésben.

  • Nehéz beszédhelyzet, mitagadás, értem én az ódzkodást.

  • És bár ma is sok feladat hárul majd a költségvetés összeállításában hatalmas munkát végző Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úrra,  számomra világos: a közvetlen politikai legitimációval megerősített szerepből, a főpolgármesterségből mindenek előtt a világos értékválasztás és az őszinte beszéd felelőssége fakad.

  • Ez elől ellépni én nem fogok, nem is akarok.

  • Mert a nehéz beszédhelyzeteket is vállalni kell.

 

Tisztelt Közgyűlés

 

  • Az előző városvezetés idején lett egy eposzi jelzője az akkori költségvetéseknek.

  • Bagdy Gábor képviselő úr, még pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettesként pár éve úgy fogalmazott: nehéz és feszített helyzetben gazdálkodik a főváros.

  • Egy másik évben azt mondta: továbbra is igen feszített a költségvetési helyzet.

  • A rákövetkező évben így vezette elő a költségvetést: igen feszített terv van előttünk.

  • Aztán, kissé bizakodóbban, egy év múlva már az hangzott el: nyugodt, de feszített a költségvetés.

  • Feszített.

  • Ez volt tehát a költségvetés eposzi jelzője.

  • Jó szó. Kifejező.

    Ha jól gondolom ez egy befejezett melléknévi igenév. Vagyis lakik benne egy ige.

  • Hiszen ha valami feszített, azt valaki feszíti.

  • Hogy ki feszíti, ezt az előző városvezetés elmulasztotta kimondani.

  • De nekünk az a dolgunk, hogy őszinték legyünk a budapestiekkel.

  • Mivel az ő részvételükre, bevonásukra is építjük a város vezetését, ezért tudniuk kell, ki az, aki évről évre egyre jobban feszíti Budapest pénzügyeit.

  • Magyarország kormánya az, ha nem lenne világos.

  • Budapest pénzügyi autonómiájának csorbítására ez a kormány négy módszert használ:

  • az önkormányzatok hatásköreinek elvonását

  • az önkormányzat bevételeinek elvonását

  • a megmaradt önkormányzati bevételek megcímkézését

  • és az önkormányzati hitelfelvétel korlátozását

  • Teszi ezt azzal a várossal is, ahol az ország GDP-jének közel 40 százaléka keletkezik. Ennyit tesznek a közösbe a budapestiek.

  • A fővárosban megtermelt értéknek azonban több mint 97 százalékát elveszi a kormány.

  • Az itt megtermelt értékeknek mindössze 2,7 százalékáról dönthetünk mi, a budapestiek választott vezetői.

  • Ez az arány Berlinben több mint 22 százalék, Bécsben több mint 15, Varsóban, Prágában is 7 százaléknál több.

  • A régióban is Budapest a sereghajtó: vagyis itt von el a kormány a legtöbbet abból, amit a fővárosban élők megtermelnek.

  • Ilyen tehát az örökség, ami jól leírható úgy is: a kormány évről-évre jobban szorítja a pisztolyt a városvezetés halántékához.

  • Annyi változott csak az október választás eredményei után, hogy most már az ujjuk is a ravaszon van.

  • Van ugyanis a kormány asztalán egy javaslat, amely tovább nyirbálná a város egyetlen érdemi bevételét, a helyi iparűzési adó bevételt.

  • A javaslat ebben a ciklusban mintegy 100 milliárd forintot venne el Budapesttől, és további sok-sok milliárdot más városoktól és településektől.

  • Tenné ezt úgy, hogy a városlakoktól elvett pénzből leginkább a multik zsebét tömné tovább.

  • Azoké a multikét, amelyek az elmúlt években az Orbán-kormánytól már így is kaptak mintegy 400 milliárd forintnyi egyedi adókedvezményt, az Európai Unió legkisebb társasági adóját, leértékelt forintot és rabszolgatörvénnyel kizsákmányolt, még mindig alulfizetett munkavállalókat.

  • A városlakóktól a multikhoz tolnák a pénzt egy igazságtalan, káros és tűrhetetlen javaslattal.

  • Aki ezt az igazságtalan javaslatot támogatja az elveszíti jogát arra, hogy Budapest fejlesztéséért felelős emberként hivatkozzon magára.

  • Aki ezt a javaslatot támogatja, az nem lehet más, csakis Budapest kivéreztetője.

  • Nekünk, itt a Fővárosi Közgyűlésben az a dolgunk, pártállástól teljesen függetlenül, hogy megvédjük Budapest bevételeit, ezzel megvédjük Budapest önrendelkezését is.

  • Az a dolgunk - mondom: pártállástól függetlenül -, hogy minden erönkkel azért küzdjünk: ebből a javaslatból soha ne legyen törvény.

  • Én ezt fogom tenni, és merem remélni, hogy a budapestiekért felelősséget viselő polgármesterek és fővárosi képviselők is ezt fogják tenni.

  • És tegyünk meg még valamit: vonjuk ebbe a küzdelembe a budapestieket.

  • A következő hónapokban sok fórumon, sok csatornán fogjuk őket tájékoztatni arról, miből is gazdálkodhat a város, és hogy mi az oka ennek a „feszítettségnek".

  • És arról is, ki az, aki egyre csak feszít.

  • Kár lenne ezt fenyegetőnek látni, mert ez nem más, mint a budapestieknek megígért őszinteség követelménye.

  • Mert a budapestieknek, meggyőződésem, szintén elegük van abból a látszatból, hogy itt a kormány valamiféle kegyet gyakorol akkor, amikor a költségek megosztásáról hajlandónak mutatkozik tárgyalni a városvezetéssel.

  • Nem szívességet tesznek, amikor közfeladatokat közpénzből finanszírozni méltóztatnak.

  • Itt az ideje újragondolni, újraszabályozni ezt a forráselosztást.

  • Nem csak Budapest, de az ország érdekében is. Mert Budapest az ország motorja. Ha ez a motor leáll, vagy csak döcög, annak az egész ország látja kárát.

  • Felvettem a miniszterelnöknek, amikor a kormányülésen jártam, felvetem most is, és fel fogom vetni újra meg újra.

  • A Budapesten megtermelt bevételek nagyobb részének kell itt maradnia a városban.

  • Cserébe én egyet ígérhetek a kormánynak: nem lesz egymással ennyi dolgunk.

  • Szerintem ezzel jobban járnak ők is.

  • Ez egy korrekt ajánlat, tegyünk róla, hogy komolyan vegyék.

 

Tisztelt Közgyűlés

 

  • Ez a költségvetés másként készült, mint ahogy az elmúlt tíz évben megszokhatták.

  • Más az elvi kiindulópontja, és hazug blöffök helyett partnerségre épít.

  • Először a partnerségről. A közgyűlés egyik első döntésével életre hívott Fővárosi Érdekegyeztető Tanács keretei között sikerült megállapodnunk a szociális partnerekkel -mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldallal - sok kérdésben.

  • Én ezt fontos eredménynek tekintem, a jövőben is őrizzük, tovább erősítjük ezt a partnerségi politikánkat.

  • Ami a korábbi hazug blöfföket illeti. Nos, az előző városvezetés utolsó költségvetése, ami termeszétéből adódóan az idei büdzsének is egyik kiindulópontja, nagyjából úgy készült, hogy a fideszes városvezetés kiszámolta, mire lenne szerintük szüksége a városnak, majd rájött, hogy hiányzik 52 milliárd forint.

  • És akkor elegánsan beírták a hiányzó összegre: kereskedelmi hitel.

  • Csakhogy ennek a hitelfelvételnek nem volt meg a törvényes feltétele, hiszen nem volt hozzá kormányengedély.

  • Nem csoda hát, hogy ennek az 52 milliárdnak a terhére beírt fejlesztésekből nem lett semmi.

  • Sokféleképpen lehetne nevezni ezt az eljárást.

  • A legjobban szándékkal is blöffnek nevezném.

  • De szerintem a budapestiek őszinteséget és nem blöfföket érdemelnek.

  • Mi ezzel az 52 milliárddal természetesen nem számoltunk, ezt a lufit kipukkasztjuk.

  • És szakítunk a költségvetés készítésének eddigi gyakorlatával.

  • Eddig abból indultak ki, mire van pénz. Mi abból indulunk ki, mire van szüksége a budapestieknek.

  • Eddig nagyjából úgy készült ennek a városnak a költségvetése, hogy a városvezetés megszámolta mennyi pénz áll a rendelkezésére – mint látjuk, ehhez még papíron hozzárakott pár tízmilliárdot -, és azt kezdte el szétosztogatni a feladatok között.

  • Mi megnéztük, mire van szüksége ennek a városnak és a városlakóknak, és azzal kalkuláltunk, mennyi pénz kell egy-egy adott terület fejlesztéséhez, a beazonosított problémák megoldásához.

  • A maradékelv helyett tehát a szükségletekből indultunk ki.

  • Persze, hogy mi az, ami igazán szükséges: na ez az igazi, mély politikai, világnézeti kérdés.

  • Ennek a költségvetésnek, mint ahogy az egész politikánknak a fókuszában nem a beton, hanem az emberek állnak.

  • Mert van-e fontosabb az emberi életnél?

  • Van-e fontosabb annál, hogy jobban és tovább éljünk?

  • Ez a költségvetés azt hivatott szolgálni, hogy a budapestiek tovább éljenek, egészségesen éljenek, minőségi életre legyen lehetőségük.

  • Nem hiszem, hogy lenne ennél fontosabb, nemesebb cél.

 

Kedves képviselőtársaim

 

  • Az embert a középpontba állító fővárosi költségvetést négy kiemelt területre, négy központi elemre bontottuk.

  • Az ezeken belüli célokat pedig a főpolgármester-helyettesek korábbinál erőteljesebb felelősségvállalásával fogjuk érvényre juttatni.

  • Először is: ez a költségvetés egy szociális és gondoskodó Budapestet épít.

  • A szükséget szenvedő családok és idősek már ebben a fűtési szezonban megkapják a 20 ezer forintos rezsitámogatást.

  • Folytatjuk az álláskeresők ingyenes közösségi közlekedését, és ha a jogszabályok lehetővé teszik elkezdjük sávosan bevezetni a gyerekek ingyenes utazását is.

  • Kétmilliárd forintot költünk a szociális intézményeink felújítására.

  • Iskolán kívüli programok finanszírozásával hozzájárulunk a budapesti gyerekek oktatásásának javításához.

  • És ide, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes által felügyelt területhez tartozik az is, hogy ennek a költségvetésnek alkalmasnak kell lennie még egy fontos ígéret betartására.

  • Arra az ígéretre gondolok most, amit itt, a Madách téren, még decemberben tettem, több mint 10 ezer embernek.

  • Nekik és mindenkinek, akik velünk együtt hitet tettek amellett, hogy a kultúra nemzeti alap.

  • Egy rossz, a kultúrharc posványában fogant törvény utálatos helyzetet kényszerített Budapestre.

  • Ebben a gyűlöletes, ránk oktrojált helyzetben az a felelősségünk, hogy megvédjük azokat a színházakat, amelyek művészi szabadságát fenyegeti a kormány törvényéből fakadó politikai befolyási szándék.

  • Ez a költségvetés megteremti annak lehetőségét, hogy a Katona, az Örkény, a Radnóti és a Trafó színházakat, valamint a margitszigeti Szabad-tér színpadot állami befolyástól mentes, tisztán önkormányzati finanszírozásba vegyük.

  • Meg kell teremtenünk annak a feltételeit is, hogy a független társulatok számára is biztosítsuk a szabad alkotás feltételeit.

  • Ezzel teljesítjük amit a kultúraszerető budapestieknek ígértünk: megvédjük a színházainkat, amelyek szabadsága veszélybe került.

  • Abból indulunk ki, amit ennek az utálatos törvénynek a logikája diktál, és amire előszeretettel hivatkoztak a Fidesz kultúrharcosai is. Amiben nincs állami pénz, abba nincs is beleszólása az államnak. És pont.

  • Ehhez képest álságos és méltatlan az az ultimátum, ami a színházak finanszírozása kapcsán a kormány, a fővárosi Fidesszel az oldalán megfogalmazott.

  • Semmiféle ultimátumnak, semmiféle zsarolásnak nincs helye, amikor a város sokszínű kulturális élete a tét.

  • Várjuk hát vissza a tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőt annak érdekében, hogy a fővárostól elvont pénzek miatt saját hatáskörben finanszírozni nem tudott színházak és a független társulatok működéséről tárgyaljunk tovább.

 

Tisztelt Közgyűlés

 

  • Az előttünk lévő költségvetés egy új intézményt vezet be Budapesten. Kerpel-Fronius Gábor felügyeletével létrejön a részvételi költségvetés.

  • Egymilliárd forint felhasználásáról nem a politikusok, hanem maguk a városlakók dönthetnek mostantól.

  • Sok európai nagyváros tapasztalatait felhasználva a budapesti részvételi folyamat keretében módja lesz minden budapestinek megismerkedni a város valós pénzügyi lehetőségeivel, és véleményt nyilvánítani arról, hogyan és mire költsön még a város.

  • A folyamatot online platformok és közterületi részvételi pontok segítik majd.

  • A folyamat hetek belül elindul, a pénz elosztásáról, több körös véleménynyilvánítás után ősszel születhet döntés.

  • Elkezdődik idén az a munka, amelytől a városi közszolgáltatások minőségének javulását várjuk Tüttő Kata főpolgármester-helyettes felügyeletével.

  • A jobb minőséghez, tudjuk, magasabb bérek is járnak. Ennek jegyében sikerült megállapodni a szakszervezetekkel a BKV és az FKF idei béremeléséről, és ezért vezetjük be idén a Budapest pótlékot, amellyel a városért régebb óta dolgozó kollégáink munkáját kívánjuk honorálni.

  • Tisztább várost szeretnénk.

  • A körforgásos gazdaság jegyében azon leszünk, hogy kevesebb hulladék legyen Budapesten, annak egyre növekvő hányadát szelektíven gyűjtsük, és ez a költségvetés megteremti végre a komposztálás elterjesztéséhez szükséges költségeket is.

  • Növelni fogjuk a megújuló energia arányát a távfűtésben, és folytatjuk a kéménymentes Belváros programját.

  • Lesz dolga elég Tüttő Katának.

  •  Zöld és klímatudatos város megteremtésében Dorosz Dávidé a feladat.

  • Nem csak a zöldterületeket óvjuk és terjesztjük ki, hanem emberközpontú, gyalogos és biciklibarát közlekedés felé mozdítjuk a várost.

  • A közösségi közlekedés támogatása mellett több zebra, biciklisáv, bicikliút segíti majd, hogy biztonságosabban, egészségesebben és tisztább levegőjű városban élhessünk.

  • Közben nem tagadjuk el a problémákat, Dávid okosabb, pontosabb szmogriadó-rendeletet készít elő, hogy a problémát valódi mélységében lássuk, mert ha a cselekvésben országos törvények megkötik a kezünket, a közvéleményhez kell fordulnunk.

 

Tisztelt Közgyűlés

 

  • Miközben mi következetesen az embert választjuk, szeretnék szólni azokról a beruházásokról és fejlesztésekről, amelyek megindításához ezzel a költségvetéssel adhatunk zöld jelzést.

  • Elsőként, és mindenek előtt a Lánchídról.

  • A Lánchíd nem csak Budapest, de ennek az országnak is egyik legfontosabb és legismertebb szimbóluma.

  • A Lánchíd, így március 15-éhez közeledve különösen, emlékeztethet bennünket arra is, hogy volt idő, amikor Magyarországon a tehetős elit saját pénzét sem sajnálta a város fejlesztésére.

  • Volt idő, amikor a hidak építése volt a nemzeti cselekedet, nem az árkok mélyítése.

  • A Lánchíd felújítása elengedhetetlen és halaszthatatlan feladatunk.

  • Meggyőződésem, hogy nem csak a városvezetés feladata, hanem az országvezetésé is.

  • A szükséges előkészületek után a Lánchíd felújítása még idén elkezdődhet.

  • Ezen túl is jelentős közlekedési fejlesztések indulhatnak ebben a költségvetési évben.

  • A 3-as metró felújítása az utasok biztonságát szolgálja, és ennek a beruházásnak része egy régi adósság törlesztése: az aluljárók akadálymentesítése is.

  • A közösségi közlekedésben, ígéretünkhöz híven, a környezetbarát megoldásokat támogatjuk.

  • Gyorsabban szeretnénk ebben haladni még annál is, ahogyan a technológiai fejlődik az elektromos buszok gyártásában és azok árazásában.

  • Ezért idéntől Budapesten a környezetbarát trolihálózat fejlesztésébe kezdünk, ez élvez prioritást a soron következő járműbeszerzésekben.

  • A közlekedés terén emellett ambíciózus, és – tudom – sok vitát is generáló, átfogó változásokba fogunk.

  • Ez egy összetett forgalomcsillapító terv végrehajtását jelenti, a közúti forgalomszervezés és a parkolási szabályozás megújításával.

  • Négy célból tesszük ezt.

  • Egyrészt szeretnénk nullára, igen nullára csökkenti a halálos kimenetelű és súlyos közúti balesetek számát a városban.

  • Ma minden héten meghal egy ember Budapest útjain, és ez tűrhetetlen, számomra elfogadhatatlan adat.

  • Ahogy megtette Osló, ahogy megtette Helsinki, Budapesten is nulla az elfogadható szám.

  • A második cél a közlekedésből fakadó légszennyezettség mérséklése. Minden budapestinek joga van a tiszta levegőhöz, éljen akár a Belvárosban, akkor is.

  • A harmadik cél a komfortosabb és fenntarthatóbb közlekedési formák, mint a gyaloglás, vagy a biciklizés támogatása.

  • A negyedik pedig a város élhető köztereinek gyarapítása.

  • Ezt szolgálja az a komplex forgalomcsillapítási javaslatcsomag, amelyről sokat fogunk még beszélni az előttünk álló hónapokban.

  • Már a nyári időszakban szeretnénk bemutatni, milyen is az, amikor a rakpartokat a városlakók visszafoglalják az autóktól.

  • Idán júliustól augusztusig zölddel, programokkal, vagyis élettel töltjük meg a pesti alsórakpartot.

  •  Ragaszkodunk ahhoz az ígéretünkhöz is, hogy kizöldítjük ezt a várost, ehhez évente legalább 15 ezer fa ültetésére van szükség.

  • Végül e helyen is szólnom kell arról, hogy a városvezetés visszavette a felelősséget a budapestiek egészségéért.

  • Ennek jegyében idén, a kerületekkel közösen elkezdődik az a munka, amelynek végén elmondhatjuk majd: megszüntettük Budapesten a diagnosztikai várólistákat a daganatgyanús megbetegedések esetén.

 

 

Tisztelt Közgyűlés

 

  • Ennek a költségvetésnek a fókuszában az ember, a város lakója áll.

  • Ezért okkal hívhatjük ezt az esélyteremtés költségvetésének.

  • Ez a költségvetés a budapestieket négy kiemelt területen szolgálja.

  • Ez egy gondoskodó-szociális város költségvetése.

  • Ez egy zöld-és klímatudatos város költségvetése.

  • Ez a városlakók bevonásának, a városlakók részvételére épülő költségvetés.

  • És ez a hatékonyan, minőségi módon és megbízhatóan működő város költségvetése.

  • Célja pedig világos és egyértelmű: hogy a budapestiek hosszabban, egészségesebben és jobb minőségű életet élhessenek a városukban.

  • Lehet-e nekünk ma és itt ennél fontosabb?

  • Köszönöm, hogy meghallgattak és kérem a támogatásukat.