Magyarország, a magyar nép jövőjéről szól az október 2-i kvótanépszavazás - hangsúlyozta Simicskó István honvédelmi miniszter vasárnap a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) által, Október másodikán nemet mondunk! címmel rendezett konferencián tartott előadásában. A rendezvényen Tarlós István főpolgármester levelét Hassay Zsófia, VI. kerületi polgármester ismertette. Tarlós István azt írta, a magyar kormány és a magyar nép sosem mondta, hogy a háborús menekülteket nem fogadja be. "Ám, aki itt akar élni, az igazolja magát és tartsa tiszteletben a törvényeket".
A főpolgármester azt írta, hogy nem szeretnénk alapjaiban megváltoztatni az európai és a magyar kultúrát, normákat és a hagyományainkat. "A nemzeti önazonosság védelme nem rasszizmus, annak megtagadása pedig nem humánus cselekedet" - fogalmazott, hozzátéve, hogy szó sincs a szolidaritás hiányáról. Tarlós István szavazásra buzdított, és - mint írta - "tegyünk hitet a biztonságunk, a történelmünk, az általunk óhajtott jövőnk, a minket követő generációk jövője mellett. Ezért nem kérünk az unió által erőltetett kötelező betelepítési kvótarendszerből".
Simicskó István a településvezetőket arra kérte, ösztönözzék az embereket, hogy menjenek el voksolni október 2-án és szavazzanak nemmel a kényszerbetelepítésre, mert - mint hangsúlyozta - "tarthatatlan, amit a brüsszeli bürokraták ránk akarnak kényszeríteni". Simicskó István beszélt arról, hogy a migráció kapcsán a baloldali liberális vélemények először álproblémáról szóltak, azt mondták, hogy a Fidesz generálja a feszültséget, semmiféle migrációs veszély nincsen. Ehhez képest több mint másfél millió migráns érkezett Európába, az erőszakos cselekmények száma rendkívül megnőtt - mondta a miniszter hozzátéve, hogy Európában több mint 300 ember halt meg terrorcselekmények következtében az elmúlt egy évben.
Ha ezeket a figyelmeztető jelzéseket az brüsszeli bürokraták nem érzékelik, akkor nagy baj van - hangsúlyozta Simicskó István, aki párhuzamot vonva a mintegy félezer évvel ezelőtti Európával arról beszélt, hogy az akkori és a mostani Európai is megosztott volt és az akkori vezetők is más belső problémákkal voltak elfoglalva Európa határának védelme helyett. Mint mondta, minden egyes civilizáció vallási talapzaton áll, és ha a vallási talapzat megrendül, akkor civilizáció jövője kerülhet komoly veszélybe. Simicskó István beszélt arról is, hogy Európa nagyvárosaiban a lakosság összetételében történt változás: például 1999-ben Párizs lakosságának 14 százaléka volt bevándorló, ma pedig 23 százalék. Ez jól mutatja azt a folyamatot, amelyet - mint mondta - többféleképpen nevezhetünk, akár bevándorlásnak, "új honfoglalásnak" vagy "a globalizáció felgyorsításának". Kijelentette: ha Európa nem erősíti meg a hitét és helyette a "hiszékenység útjára lép", amikor a migrációban csak humanitárius szempontokat lát, veszélyeket nem, akkor "bajba fogunk kerülni".
Szita Károly (Fidesz-KDNP), az MVJSZ elnöke szintén nemzeti ügyként értékelte a kvótanépszavazást, ami szavai szerint nem egy, hanem 3200 népszavazást jelent, ennyi magyar település fogja eldönteni, hogy milyen jövőt képzelnek magának. Közölte, hogy ma már csaknem 2000 település döntött úgy, hogy határozatot hoz a kényszerbetelepítés ellen, támogatva a kormány ez irányú tevékenységét. Az október 2-i népszavazás nemcsak arról szól, hogy Magyarország megvédi a saját területét, kultúráját és szokásait, hanem arról is: a magyar emberek tudnak-e olyan erős jelzést adni, amely "felébreszti a mélyálomban levő európai politikuskat" - mondta. Hozzátette: a népszavazás szól arról is, hogy tudunk-e olyan egyértelmű jelzést adni, ami rádöbbenti az európai közösséget arra, hogy cselekednie kell, ha "iszlám helyett ötven év múlva is keresztény jelent és jövőt képzel el magának". Szita Károly beszélt arról is, hogy a migránsok közül nem mindenki terrorista, jelentős részük szerencsétlen ember, akinek "esze ágában nem lett volna elindulni, (...) ha nem hívja őket Brüsszel és Berlin".
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a határellenőrzés fontosságát hangsúlyozva arról beszélt, hogy mára jelentősen romlott Európában a belbiztonsági helyzet, ami a határokon kezdődik. Mi nyitottak vagyunk arra, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akiket valóban üldöznek, de nem vagyunk nyitottak azokra, akik más célok miatt érkeznek Magyarországra - hangsúlyozta. Bakondi György kijelentette: nem lehetséges, hogy a magyar emberek helyett brüsszeli bürokraták döntsenek a migránsok magyar településekre történő betelepítéséről.
Farkas Éva (Fidesz-KDNP), Makó polgármestere arról beszélt, hogy határ menti településként különösen érzik, hogy az október 2-i népszavazás nemzeti ügy. Kijelentette, határvidéki polgármesterként azt üzeni: ébresztő Európa!
Rozgonyi Zoltán (Fidesz-KDNP), Zugló alpolgármestere felszólította a baloldali politikusokat, hogy valljanak színt: támogatják a kényszerbetelepítést vagy nem. Zugló polgármesterét, Karácsony Gergelyt (PM) arra szólította fel, hogy "a népszavazást degradáló, méltatlan színvonalú" plakátkampánytól határolódjon el.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász előadásában beszélt arról, hogy az október 2-i népszavazás arról is szól, hogy az ország tekintetében felmérhető legyen és a kormányzat számára nyilvános legyen az: "hol a legkisebb az ellenállás, mert ahol kevesen mennek el, vagy sok az igen, akkor nyilván majd a betelepítés vonatkozásában, amikor kötelező lesz, ők szívesebben látják majd a migránsokat".
A tanácskozáson több mint 270 települési vezető vett részt.
MTI
