Ellenzéki kezdeményezésre hívta össze a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését január 20-ra, amit az SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) értelmében köteles volt megtenni. Az ülés határozatképtelen volt, azon az ellenzék sem jelent meg teljes létszámban. Tarlós István szamárságnak nevezte, hogy azért nem tudtak eljönni az ellenzékiek, mert nem küldte ki időben a meghívót, „az az SZMSZ szerinti határidőben kiment”. Inkább arról lehet szó, hogy Gy. Németh Erzsébetet és Horváth Csabát már az ellenzéki polgármesterek sem veszik komolyan. Riogatásnak nevezte az ellenzék azon állításait, hogy csődbe menne a város – mint mondta, ez azért is kizárt, mert a Főváros 30 milliárdos tartalékkal rendelkezik -, és azt is, hogy nem lesz közvilágítás vagy személyszállítás. „Ez alaptalan hülyeség, ami már-már súrolja a rémhírterjesztés kategóriáját” – jegyezte meg. Botorságnak nevezte, hogy az ellenzék azelőtt akart a közlekedés finanszírozásáról rendkívüli közgyűlést összehívatni, mielőtt erről megegyezésre jutott volna a Főváros a szakminiszterrel, és tárgyalták volna az idei költségvetést.
Az adófizető és szabályokat betartó taxisok mellett állunk; ők elfogadták a taxirendeletben foglaltakat, többé-kevésbé be is tartják, mindegyikük fizet adót, az Uber viszont nem. Ez pedig nincs rendben, és ebben igazuk van a taxisoknak – hangsúlyozta a főpolgármester. „Nem mondom, hogy nem lehet előnye az Ubernek, de az nincs rendben, hogy a 2013-ban elfogadott taxirendelet ne vonatkozzon az egy évvel később Magyarországon feltűnő társaságra, erősen vitatom, hogy ők figyelmen kívül hagyhatnák a rendeletet” – tette hozzá. Mint mondta, több kérdésben viszont nincs igazuk a taxisoknak. A rendeletről annak elfogadása előtt több mint fél tucatszor egyeztettek, a fix tarifát kifejezetten intenzíven követelték a taxisok. A főpolgármester problémának tartja, hogy nehéz megállapítani, kik a taxisok legitim képviselői. Kérdésesnek nevezte, mennyire lehet 4500 ember legitim képviselője például Juhász Péter, az Együtt politikusa, akit „közfelkiáltással képviselőjének kiált ki 25-30 taxis a Bajcsy-Zsilinszky úton, holott – nem a személyét minősítve – nem tagja sem a kormánynak, sem a Parlamentnek, az Együttnek pedig nincs képviselője a Fővárosban”. Tarlós István kitért arra is, nyitva hagyták a taxirendelet módosításának lehetőségét, és egyetértett azzal, hogy törvénymódosítással kell szabályozni az Ubert. Megismételte, hogy a Fővárosnak sem kompetenciája, sem hatósági vagy fizikai eszköze nincs arra, hogy betiltsa, lekapcsolja az Ubert.
„Egy huncut fillérrel” sem tartozik a MÁV-nak a Főváros – hangsúlyozta Tarlós István azzal kapcsolatban, hogy Lázár János a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, „technikai kérdés, hogy a MÁV mikor kapja meg a 12 milliárd forintját a Fővárostól.” Emlékeztetett rá, hogy a a szakminisztérium és a Főváros között 2010-ben kötött szerződés szerint a BKV a szolgáltatás ellenértékeként a Budapest-bérletek értékesítésével összefüggő valamennyi bruttó menetdíjbevétel 1%-nak megfelelő díjat köteles fizeti a MÁV-nak és a Volánnak, 70-30 arányban. A főpolgármester hangsúlyozta: ezt az összeget a Főváros 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban, 2014-ben és tavaly is pontosan folyósította. A szerződés szerint a Budapest-bérlet elfogadásával összefüggésben a bevételekkel nem fedezett, indokolt költségeket a minisztérium téríti meg a MÁV-nak és a Volánnak. „Nem tudom, a miniszter úr miről beszélt” – jegyezte meg a főpolgármester. Tarlós István azt is elmondta: 2013-ban a MÁV Start és az NFM között ugyan új közszolgálati megállapodás jött létre, ez azonban a Fővárossal kötött korábbi megállapodást nem befolyásolja, a minisztériumnak a szerződés módosítását vagy felmondását kellett volna kezdeményeznie, de ez nem történt meg.
Tarlós István úgy fogalmazott: mivel Lázár János pontosan akkora összeget nevezett meg – 12 milliárdot –, mint amekkora nettó vesztesége volt tavaly a Fővárosnak az agglomerációs közlekedés miatt, „az a rosszindulatú gyanúm támadt, hogy a miniszter úr csak nem azt akarta mondani, hogy kvittek vagyunk, nem tartozunk egymásnak? Nem baj, az egyeztetéseken erről is eszmét fogunk cserélni.” Az agglomerációs közlekedés tavalyi költségét az államnak mindenképpen ki kell fizetnie a Főváros részére, „mi ezt kérni is fogjuk, kitartóan, de szerényen” - nyomatékosította.
A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel a héten folytatott egyeztetés valóban jó hangulatú és előremutató volt – tudatta a főpolgármester. Emlékeztetett rá, hogy a miniszterelnök ismét megerősítette a 180 perc című műsorban, hogy az agglomerációs közlekedés biztosítása állami feladat, és nem a főváros feladata.
Hozzátette: az agglomerációs közlekedés állam általi visszavételének módjáról van még vita. Mint mondta, az lenne a legegyszerűbb, ha a buszközlekedést ugyanúgy bonyolítanák, mint eddig, az állam pedig nem a Fővárosnak, hanem a Volánnak fizetne. „Ha nem ez történik és üzemeltetni is akarnak, akkor tovább fog tartani megegyezni, mert ezek a buszviszonylatok Budapesten belüli útvonalon is közlekednek, így nehezebb lesz az elszámolás; megoldható, csak bonyolultabb” – mutatott rá. Nyomatékosította: bármelyik változat mellett is döntsenek, az utazóközönség semmilyen változást nem fog érzékelni. A Főváros az egyeztetések elhúzódása esetén arra is kész – ha ezt a Fővárosi Közgyűlés elfogadja -, hogy ideiglenesen továbbra is biztosítsa az agglomerációs közlekedést, de szigorúan csak térítés, ellenszolgáltatás ellenében.
A HÉV-ek államnak való visszaadása problémásabb – a csepeli vonal például nem hagyja el Budapest területét -, annak visszaadásával viszont jelentős költségektől szabadul meg a Főváros. A szerelvények majdnem ötven évesek – „és nem öt év alatt lettek ennyi idősek” -, hamarosan muszáj azokat felújítani vagy új szerelvényeket vásárolni, valamint fel kell újítani hosszú pályaszakaszokat és a biztosítóberendezéseket. Mindezek költsége 60-100 milliárd forint is lehet – tette hozzá. A Fővárosnak erre aligha lesz pénze, ha az állam visszaveszi a feladatot, akkor a járműcsere kényszerét is átveszi – jegyezte meg. A visszavétellel kapcsolatban a hűtlen, hanyag kezelés vagy a gondatlanság – ellenzék és egyes sajtótermékek által megfogalmazott vádja – fogalmilag kizárt, hiszen a vagyonelemek az államháztartás keretei között maradnak – hívta fel a figyelmet.
Tarlós István elmondta: szombaton folytatódik az egyeztetés Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel. Rámutatott, hogy az alapegyezségnek a Fővárosi Közgyűlés februári rendes ülése előtt meg kellene születnie, hiszen akkor kellene elfogadni az idei fővárosi költségvetést. Nehéz megmondani, hogy a részletek realizálása mennyi időt venne igénybe, de az az év első félévében bizonyosan befejeződik – említette.
A főpolgármester kitért rá, hogy a BKK-nál jelentős létszámleépítés várható. „Nem zárkózom el további takarékossági intézkedésektől az ésszerűség és teljesíthetőség határán belül, de egy fővárosnak szüksége van egy minimális szabad mozgástérre” - fogalmazott. A tervek szerint a BKK csak forgalomszervező és projektkezelő feladattal foglalkozna, a mostani ezres létszám helyett 150 emberrel. Irreálisnak nevezte Tarlós István, hogy a BKV-nál létszámcsökkentéssel és a felesleges bázisok bezárásával tízmilliárdot lehetne megtakarítani. A közlekedési társaságnál jelenleg egy 200 fős létszámleépítésről gondolkodnak, az óbudai garázs és telephely pedig feleslegessé válhat. A főpolgármester hangsúlyozta: erről nincs még döntés, de ha lesz is, legfeljebb 4-500 milliós megtakarítást eredményezhet.
A főpolgármester azt mondta: rákényszerülhetnek, hogy a kormánynál felvessék a díjmentesség kérdését. Mint mondta, megkérdőjelezhető, hogy a 65 év felettiek teljes díjmentességet kapjanak. „Én is elmúltam 65, de a kenyeret, a tejet, a parizert sem kapjuk ingyen” – jegyezte meg. „Az rendben van, hogy legyen valamilyen kedvezmény, de az ingyenesség – amikor a fővárosnak ilyen pénzügyi keretek között kell mozognia – átgondolandó, üres kaszából nem lehet közlekedést finanszírozni” – mondta. Kiemelte, hogy a díjmentesség kérdéséhez a Főváros nem tud hozzányúlni, de nem ördögtől való azon elgondolkodni, a finanszírozás további szűkítése mellett pedig a díjkedvezmények kérdése is előbb-utóbb felmerülhet.
Tarlós István kitért arra, hogy azt hallotta, a Demokratikus Koalíció kikéri magának a viteldíjak emelését. Ehhez képest Gy. Németh Erzsébet korábbi pártja – amelynek akkor még fővárosi frakcióvezetője volt – tán tízszer is emelt viteldíjakat, volt, hogy 15%-os mértékben. „Mi nem emeltünk, sőt egyszer csökkentettünk is” – mondta a főpolgármester.
Beszámolt arról is, hogy a fővárosi közszolgáltató cégeket 2010 óta 54 milliárd forint veszteség érte a rezsicsökkentéssel és egyéb szabályozásokkal összefüggésben. „Helyesnek tartom a rezsicsökkentést, bátor és jó lépésnek, azt politikailag támogatom is, de annak kapcsán a fővárosi cégeket érték kevésbé tervezett, nem kívánatos hatások is” – fogalmazott. A cégek adózott nyeresége 2010 és 2012 között 12,9 milliárd forint volt, 2013 és 2016 között viszont 5,3 milliárdra csökken. – Ezért sem érthetők azok a felvetések, hogy a Főváros szedjen be több osztalékot a cégeitől – tette hozzá.
Tarlós István kiemelte, hogy a fejlesztések terén továbbra is nagyon jó az együttműködés az állammal. A csillaghegyi öblözet árvízvédelmének megoldására megkötötték a kiviteli tervekre a szerződést, azokat 2016 május-júniusra kell elkészíteni, akkor indulhat a tender a kivitelezésre. A munkálatok legkorábban 2016 novemberében kezdődhetnek. A támogatási szerződést februárban meg tudják kötni az állammal. A kivitelezés időigénye 18-24 hónap, vagyis a teljes árvízvédelem bőven a cikluson belül megvalósulhat. Szintén támogatási szerződést tud kötni a Főváros a BKISZ csatornafejlesztési program teljes befejezésére (ez 6,7-7 milliárdba kerülhet), amelynek az átfutási ideje 1 év lesz. Jól haladnak a vizes vb-vel kapcsolatos fejlesztések is, május környékén átadják a teljes budai fonódó villamoshálózatot is. „Utóbbival olyanok is eldicsekednek, akiknek közük nem volt hozzá, ez egy fővárosi beruházás, sokat küzdöttünk érte. Volt, aki a beruházást – frusztráltságból – hülyeségnek titulálta, pedig az nagyon hasznos.” A Széll Kálmán tér felújítása is elkészül 15 év ígérgetés után – tette hozzá a főpolgármester.
Kérdésekre válaszolva Tarlós István elmondta: senki sem ígérte, hogy az M3-as metró teljes felújítása elkészül a 2017-es vizes vb-ig, hiszen egy év alatt nem lehet felújítani a 17 kilométeres vonalat. Ezt a beállítását a dolognak egyáltalán nem érti. A vizes vb rendezését nem befolyásolja az építkezés. Szintén kérdésre válaszolva arról beszélt a főpolgármester: egyetért a Nyugati pályaudvar mögé tervezett Liget 2 beruházás kormányzati tervével, annak gondolatát már korábban is felvetette a főváros.
