Összeállt a főváros ez évi költségvetése, ami az adott körülmények között egy végrehajtható költségvetés – mondta a Budapestinfón Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: nemigen volt még rá példa, de ez a költségvetés ellenzéki szavazatot is kapott. Az ellenzéki kritikákról szólva úgy fogalmazott: „Karácsony Gergely szolidabb kritikákat fogalmazott meg, ami rendben van, sokkal markánsabb volt a DK kritikája, pedig Gy. Németh Erzsébetnek inkább úgy kéne viselkednie, mint egy trappista szerzetesnek: szorgalmasan dolgozni és mélyen hallgatni. ”
Nem hiány van, hanem működési többlet
A főpolgármester hangsúlyozta: a Fővárosnak nincsen működési hiánya, „mielőtt egyesek azzal riogatnák Budapest népét, hogy a szolgáltatások veszélybe kerülnének”. Mint ismertette, a működési bevétel 199,5 milliárd Ft, a működési kiadás 198,5 milliárd Ft. – Vagyis egymilliárdos működési többlet van, nem hiány – mutatott rá. A költségvetés összbevétele 228 milliárd Ft, összkiadása 313 milliárd Ft. Ez nominálisan mínusz 85 milliárdot jelent, „valóságosan azonban ez nem áll fenn”. Az előbbi összegből ugyanis 70 milliárdot fedez az úgynevezett forrásmaradvány, ami máris rendelkezésre áll, és a pénzkészletek, a betétek és az értékpapírok tavalyi záró állományából tevődik össze. A még hiányzó 15 milliárd Ft pedig az Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési Program hiteléből származik. – Azaz vastagon végrehajtható a költségvetés – összegezte Tarlós István. Kitért arra is, hogy a Főváros – amely „tele van fejlesztési projektekkel” – kizárólag fejlesztésekre fogja fordítani a 300 millió eurós EIB-hitelt.
A főpolgármester elmondta: megegyeztek a kormánnyal az agglomerációs közlekedési szolgáltatások visszavételéről, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel korrekt megállapodás született. A Magyar Liberális Párt minapi közleményére utalva Tarlós István megjegyezte: „van egy párt, akinek budapesti elnöke, elnökhelyettese és tagsága ugyanaz a személy, ő törvényességi vizsgálatról ábrándozik, mivel szerinte szóbeszéd alapján nem számolunk az agglomerációs közlekedés költségeivel, holott erről kormányhatározat rendelkezik”. A főpolgármester azt mondta: a kormányhatározat egy pontját vitatják – „ez ügyben lehet még a jövőben egy kis családon belüli tányércsörgés” –, miszerint „egységben, egymástól nem elválasztva” kezelték idáig a budapesti helyi és az agglomerációs közlekedés támogatását. Tarlós István hangsúlyozta: ez nem így van, a költségvetési törvény ezt kizárja, sőt meg is tiltja. A tavaly kapott, 24 milliárd Ft-os állami forrást csak és kizárólag kötelező feladatellátásra, azaz a helyi közlekedés finanszírozására lehetett fordítani. – Vagyis fogalmilag kizárt, hogy az agglomerációs közlekedésre egy fillért is kaptunk volna az államtól – emelte ki.
Tarlós István hozzátette: az agglomerációs közlekedés átadás-átvétele miatt nem lesz semmilyen zűrzavar, az utazóközönség abból semmit sem fog érezni. A kormány vállalta, hogy januártól megtéríti a szolgáltatást, előleget is folyósított, a főváros pedig a technikai eljárások befejezéséig változatlanul biztosítja a szolgáltatást.
Módosult szmogriadó-rendelet
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a szmogriadóról szóló rendelet módosítását, amelynek a lényege, hogy március közepétől riasztási fokozatban sokkal több járművet lehet kitiltani a forgalomból – mondta Tarlós István. Hozzátette: a korábbi, matricás rendszer megszűnt, a járműveket immár kódok alapján sorolják környezetvédelmi osztályokba. A legszennyezőbbek a 0-s, 1-es és 3-as kategóriájúak, eddig a járművek 7-8% tartozott ide. Ezt a kört most a 2-es és 4-es osztállyal bővítették ki, vagyis az autók egyharmada kitiltható a forgalomból riasztási fokozatban. Ez körülbelül 300 ezer autót érinthet, Budapesten 180 ezret. A rendelet módosítása nemcsak közvetlen egészségügyi okokból történt, hanem azért is, mert Budapest – Közép-Kelet-Európában elsőként – csatlakozott egy nemzetközi klímavédelmi szövetséghez, amelyet Kalifornia és Baden-Württenberg ötlete alapján 12 régió hozott létre. A cél az, hogy 2050-re – 1990-hez képest – az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását 80%-kal csökkentsék, a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradjon. A csatlakozás nem jár pénzügyi kötelezettségekkel, de vállalásokkal igen, ennek egyik elősegítő eleme volt a szmogriadó-rendelet módosítása. Budapesten 2005-ben az egy főre jutó C02-kibocsátás évente 6 tonna volt, ami 2013-ra 5 tonnára csökkent, 2050-re pedig a 2 tonna/fő/év kibocsátási érték a cél.
Az M3-as metró felújítása
Az M3-as metróvonal infrastruktúrája felújításának végső határideje 2019. szeptember 30 – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy a szerelvények felújítása hamarabb befejeződik, azok rekonstrukciója már zajlik. Az első két felújított szerelvény már június körül érkezik Budapestre. Hozzátette: az infrastruktúra felújítását érintően a kormánnyal jó együttműködésben dolgoznak, jó ütemben haladnak a terv-előkészítési folyamatok. Januárra elkészültek a koncepciótervek, a tanulmánytervek, a megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyezési tervek is. A Főváros és a BKK között létrejött fejlesztési megállapodás alapján januárjára elkészült a kivitelezési tenderdokumentáció összeállítása (egy engedély kivételével). E feladat ellátására 1,5 milliárd Ft fordítható. A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésével mód nyílt a kiviteli tervek elkészíttetésére, mintegy 2 milliárd Ft értékben. Elkészültek januárra a felszíni pótlásokhoz szükséges útépítési tervek, megvannak a szükséges engedélyek, a vasúti pálya kiviteli tervei, a szükséges hozzájárulások. Tarlós István elmondta: a lebonyolítás műszaki részét a BKV fogja végezni, a kiviteli tender közbeszerzési eljárást viszont a főváros nemrégiben létrehozott közbeszerzési cége fogja lebonyolítani.
Hetven útvonalat újít fel a főváros
A főpolgármester bejelentette: több mint 10 milliárd Ft-ot fordítanak útfelújításokra, ami 15 kerületet érint, köztük több ellenzéki vezetésűt is. – Hetven fontos közlekedési útvonalat fogunk felújítani, ami igen magas szám, a munkák az év végére el is fognak készülni – tette hozzá.
Változtatások szükségesek az új építési szabályozásban
A főpolgármester által elnökölt Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) több javaslatot fogalmazott meg az építési szabályok módosítására – mondta Tarlós István. Mint elmondta, a 300 négyzetméternél kisebb építmények esetében rendkívül megkönnyítették az építtetők helyzetét, és megnehezítették a települések életét, az önkormányzatok és hatóságok kontrollszerepe szűkült. –Nem szeretném, ha violaszínű, strandkék és rózsaszín házak épülnének a városban – jegyezte meg. Többek között javasolják elhagyni az új szabályozásból azt a kitételt, miszerint „meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, legnagyobb építési/beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni”. A főpolgármester azt mondta: a kerületekkel egyetértésben azt szeretnék, hogy a jogszabály továbbra is biztosítsa a helyi önkormányzatok önrendelkezési jogát saját településük karakterének, épített és természeti környezetének alakítására és megőrzésére.
Azt is kérik a kormánytól, hogy a nemrégiben létrehozott állami tisztviselői kar az önkormányzati szektorban dolgozó köztisztviselőket és közalkalmazottakat is magába foglalja. A köztisztviselői bérek ugyanis 8 éve változatlanok, vásárlóerejük 22%-át elvesztették. Az önkormányzati szférában dolgozók bére csak 77%-a a 2008-as bérszínvonalnak. A főpolgármester kitért rá, hogy 2016 július 1-től elengedhetetlennek gondolják az önkormányzati szférában dolgozók bérszínvonalának „megnyugtató színvonalú” emelését is.
Beruházások a vizes vb-hez kapcsolódva
Tarlós István beszélt arról, hogy a jövő évi vizes világbajnoksághoz kapcsolódva felújítják a pesti alsó rakpart egy részét, kerékpáros és gyalogos útvonalat építenek ki, valamint csatornázási és útépítési munkákat végeznek a Margitszigeten. A Dagály úszókomplexumnál kompkikötő épül, felújítják a Népfürdő utcát és a Vizafogó utcát, a Rákos-patakon kerékpáros- és gyalogoshíd épül. A fejlesztések közül a Margitsziget csatornázása a legjelentősebb tétel, 3,2 milliárd Ft-os költséggel. Tarlós István hangsúlyozta, hogy a beruházások nagy részéhez kormányzati pénzek rendelhetők majd, több milliárd Ft értékben. A vb-hez kapcsolódó útfelújítások mintegy 3 milliárd Ft-ba kerülnek. A beruházások nagy része hasznosítható lesz az esetlegesen elnyert olimpiai során is – tette hozzá.
