A metrófelújítással kapcsolatban minden további csúszásért a főváros nem tud és nem hajlandó felelősséget vállalni - mondta Tarlós István a Budapestinfón. A főpolgármester visszautasította Lázár János kancelláriaminiszternek a metrófelújítás ügyében tett nyilatkozatait, és Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul. Tarlós István beszélt a vasárnapi kvótanépszavazásról, a hulladékdíj ügyében született megállapodásról és a szocialista Horváth Csaba által a közgyűlésben kezdeményezett vitanapról.
A kvótanépszavazás számomra inkább spirituális, filozófiai, és nem aktuálpolitikai kérdés. Egy hitvallás Magyarország és Európa jövőjével kapcsolatban, a jövő generáció szempontjait figyelembe véve. Én ezért megyek el és szavazok nemmel – mondta a Budapestinfón, szokásos pénteki sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester. Hozzátette: ha külföldről akarják meghatározni, hány bevándorlót kell Magyarországnak befogadnia, az sérti az ország szuverenitását. „Az átkosban még Moszkvából jöttek ilyen impulzusok, nem tudom, hogy most mi a különbség” – jegyezte meg.
A migrációs folyamat lényege, hogy teljesen törvénytelen módon, jobbára beazonosítatlan emberek tömegei ellepik Európát. Nem szabadna léteznie olyan kategóriának, hogy igazolvány nélküli migráns – figyelmeztetett a főpolgármester. Rámutatott, hogy a migráció nem megoldás a munkaerőpiaci problémákra, hiszen számos uniós országban 40% feletti a fiatalkorú munkanélküliség. Kitért rá, hogy míg Magyarország egy főre vetítve az Uniótól 7 év alatt mintegy egymillió forintot kapott, a kvótarendszernek ellenálló országokat migránsonként körülbelül 80 millió forint körüli összegre büntetnék.
„Aki menekült, az nem dobálja el az ételt, italt, nem dobálózik mindenféle szilárd eszközökkel, nem utasítja el a neki nyújtott segítő kezet, nem azért reklamál, hogy nem elég kényelmes az ágy, nem elég gyors az internet, és nem arra törekszik, hogy a befogadó ország törvényeit, szokásjogait a saját vágyai szerint átalakítsa” – fogalmazott. Ezért is tartja felháborítónak, hogy a migránsok helyzetét az ’56-os magyarokéhoz hasonlítsák. „Háborús menekülteket lehet, sőt kell befogadni. Ellenben bármilyen kisebbségtől, amely itt akar élni és dolgozni, elvárható, hogy tanuljon magyarul, tartsa tiszteletben a befogadó ország törvényeit és szokásait” – hangsúlyozta Tarlós István. Hozzátette: most azok követelik leghangosabban bizonytalan tömegek befogadását, akik alig tíz éve minden eszközzel azért kampányoltak, hogy a határon túli magyarokat ne fogadjuk be.
Tarlós István kizártnak nevezte, hogy ne lehessen joga egy népnek véleményt alkotni e folyamat biztonsági, gazdasági, politikai, egészségügyi és egyéb kockázatairól, ideértve a terroristaveszélyt is. „Látható, hogy az önmagát kereső, a schumani elvektől messze került unió tehetetlen. Két éve ismételgetik, hogy közös megoldás, álláspont kell, de nem történt semmi” - mondta.
Az M3-as metró felújításával kapcsolatban Tarlós István elmondta: Lázár János kancelláriaminiszternek az ügyben csütörtökön tett nyilatkozatait rossz néven vette és visszautasítja. A főpolgármester jelezte: Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordul, hogy „vágjon rendet”. Tarlós István hangsúlyozta: a Lázár által hiányolt kiviteli tendereket már mind kiírták, „bár az általa vezetett Miniszterelnökségen hónapokig állt az ügy, mi nem tétlenkedtünk”. A főpolgármester kitért rá: az anyagbeszerzések tekintetében 2015. december 23-án megtörtént a tenderkiírás, megkötött szerződések vannak, a kitérők beszerzésére szintén tavaly decemberben írták ki a tendert, és azóta azokat már le is szállították. A buszpótlás útvonalának kialakításával kapcsolatban 2016 márciusában történt meg a tenderkiírás, a déli szakasz állomási munkáinál 2016. július 1-jén, a középső szakasz állomási munkáinál 2016. július 4-én, az északi szakasz állomási munkáinál 2016. július 4-én, az alagúti munkáknál, biztosítóberendezéseknél, távközlési rendszereknél pedig 2016. szeptember 15-én. Ez utóbbinál a miniszterelnök beavatkozására a Miniszterelnökség az utolsó pillanatban, este 11-kor kiadta a támogató tanúsítványt. „Ezek alapján nem igazán értem, a kancelláriaminiszter miről beszélt. Amit a tenderkiírásokról állított, az első szótól az utolsóig tévedés vagy hazugság” – hangsúlyozta a főpolgármester. Hozzátette: abban is téved a miniszter, hogy a kormány minden anyagi fedezetet biztosított volna, tulajdonképpen csak arról van kormányhatározat, hogy a kabinet majd biztosítja a forrásokat, így elindíthatók a közbeszerzések. „Ez a pénz egyelőre még nincs a kasszában” – jegyezte meg.
A buszszolgáltatási tenderről szólva Tarlós István úgy fogalmazott: amit erről Lázár János elmondott, „azok hihetetlen nyomást mértek az elmémre, de a társminiszterek elméjére is, ami május óta történik ez ügyben, az az én szellemi képességeimet messze meghaladja, nem erre szerződtem”. Idézte Lázárt, aki azt mondta: tudomása szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) a fővárosi közbeszerzést felfüggesztette és érvénytelenítette, mert az súlyosan piacszűkítő és törvénytelen volt. A közbeszerzés felfüggesztését egyébként Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter kezdeményezte, éppen a Volán érdekében, de Lázár szerint ehhez Sesztáknak semmi köze. „A faiskolában tanulta a logikát, aki ilyen mondatokat szerkeszt” – mondta ezzel kapcsolatban a főpolgármester. „Lázár szerint a fővárosi közbeszerzés jó néhány indulót kizárt, és azt mondta, nem tudja, kire írták ki konkrétan a tendert. Egy ilyen mondat megfogalmazásához káprázatos pimaszság kell” – tette hozzá Tarlós István. Kiemelte, hogy a KDB nem érvénytelenítette, csak felfüggesztette az eljárást, hogy megvizsgálja a tendert. Emlékeztetett rá, hogy az előzetes véleménykérésnél a döntőbizottság ezt az eljárást már jóváhagyta, semmilyen kifogást nem emelt, vagyis saját jóváhagyását kellene most megsemmisítenie, ráadásul jóval túl a törvényi határidőn.
Tarlós István emlékeztetett rá, hogy a Főváros nem akart szolgáltatást rendelni. „Hol vannak a magyar buszok? Állítsanak sorba 50 magyar buszt, mi szívesen veszünk, de csak létező buszokat tudunk venni, virtuálisakat nem. Ha Lázár szerint van 6-8 magyar gyártó, miért nem indultak a BKV tenderén?” – tette fel a kérdést. Hozzáfűzte, hogy a kancelláriaminiszter „hetente kétszer szólongatott fel minket, vegyünk magyar buszt, miközben ma is hatályos az ezt tiltó kormányrendelet". A magyar buszgyártás feltételeit kinek kellett volna megteremteni az elmúlt 6 évben, a fővárosnak?” Kétségesnek nevezte, hogy volt-e egyáltalán jogosultsága a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak arra, hogy kezdeményezze a közbeszerzés felfüggesztését. Leszögezte: nem igaz, hogy súlyosan piacszűkítő és törvénytelen lenne a tender, amelyre egyébként a Volán is beadta a pályázatát.
„A kormánnyal természetesen együttműködünk, a város érdekeit igyekszünk érvényesíteni, de a miniszterelnökhöz kell fordulnom, mert kaotikus állapotok vannak” – mondta a főpolgármester. A metrófelújítással kapcsolatban minden további csúszásért a főváros nem tud és nem hajlandó felelősséget vállalni, „a kancelláriaminiszter nézzen körül saját háza táján, ez a helyzet és kommunikáció tarthatatlan”. Tarlós István közölte: amit a kancelláriaminiszter tegnap a metrófelújításról elmondott, abból szinte semmi sem igaz.
A szocialista Horváth Csaba által a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén kezdeményezett vitanapról szólva Tarlós István azt mondta: a kezdeményezés „nagyon ravasz dolog, Horváth Csaba szeretné összemosni az ő történeteiket a mi történeteinkkel”. A 2010 előtti városvezetés idején képződtek az M4-es metró problémás ügyei, az Alstom- és CET-ügy. Tarlós István emlékeztetett rá: Horváth Csaba „azt a hercig javaslatot tette, hogy a fideszesek – engem is oda számítva – fizessenek vissza 30 millió forintot a városnak, mert a Mahír-ügyben hozott ítélet miatt a városnak tartoznak ezzel”. A főpolgármester ezzel kapcsolatban közölte: elsőfokú, nem jogerős ítéletről van szó.
Tarlós István idézett „az MSZP-SZDSZ éra teljesítményéből”, miszerint 7 esetben 6 különböző évjáratú dátummal módosították az M4-es metró átadási határidejét, de egyik se teljesült. „Én 2014 tavaszt jelöltem meg, és azt be is tartottuk, pedig nem kevés szerződést kell áthangolnunk” - hangsúlyozta. Cáfolta a Népszabadságban a napokban megjelent információt, miszerint a Bamco-per miatt drágább lesz a 4-es metró. „A bankgarancia, amit visszakértek, a franciák pénze volt, vagyis a beruházás nem drágul” - nyomatékosította. Kitért rá, hogy az előző városvezetéstől – amelyben Horváth Csaba főpolgármester-helyettes volt – 39 db Bamco-pert örököltek, ezek több 10 millió euró értékűek. 2010 előtt a 4-es metró szabálytalan közbeszerzései miatt – ide tartozott szinte az összes állomás, a felszíni munkák és tanácsadói szolgáltatások – összesen 56 milliárd forintra büntették a várost (ami az állami pénzeket levonva 43,7 milliárd), a központi szennyvíztisztító beruházás szabálytalanságai miatt pedig 15,8 milliárd forint volt a büntetés összege. A főpolgármester megemlítette: ehhez még hozzájön a dugódíj okozta veszteség (ami ma még nem kalkulálható), valamint a Bálna ügye (az előző városvezetés által kötött szerződés szerint a létesítmény negyed évszázados üzemeltetése a fővárosnak 31 milliárd forintjába került volna, miközben a projekt költsége nem haladta meg a 10 milliárdot). Tarlós István ide sorolta még az előző városvezetés idején, több mint 30 évre kötött Trafficom-szerződéseket és a 2010 előtt képződött, még folyamatban lévő pereket is. „Ha Horváth úr és állandó jellegű tettestársai mindezt visszafizetik, mi is kísérletet teszünk a visszafizetésre” – fogalmazott.
A Magyar Liberális Párt minapi közleményével kapcsolatban – miszerint a városháza hemzsegne a korrupciós botrányoktól – Tarlós István azt mondta: azok mind 2010 előtt képződtek. „Ha a liberálisok nagyhatalmú elnöke – aki az SZDSZ utolsó, „lámpaleoltó” elnöke volt – tud korrupciós ügyekről, akkor ő tulajdonképpen bűnpártoló, mert volt kedves azokat eddig elhallgatni” – tette hozzá, megjegyezve, „az arcátlanságnak is van határa”. A főpolgármester úgy fogalmazott: Szabadai jobban tenné, ha azon törné a fejét mint utolsó SZDSZ-elnök, hogy az állammal szembeni tartozásaikat „mikor hozzák be a stelázsiból”.
A római-parti árvízvédelmi műről Tarlós István azt mondta: nincs szó irányváltásról, vagy arról, hogy visszavonulnának a korábbi koncepciótól. Emlékeztetett, hogy már a Demszky-féle adminisztráció is a part menti változat mellett tette le a voksát, „nincs Tarlós-féle védmű.” Elmondta, hogy folyamatban van a védmű tervezése, jogszabályi változás miatt „tervezési anomáliák, objektív akadályok” képződtek, amelyeket nem egyszerű áthidalni. A szakemberek szerint részletesebb hidrogeológiai modell készítése is szükséges, amely nagyobb kiterjedésű, és vizsgálja Budakalászon és az Omszki-tó környékén bekövetkező hatásokat is. A főpolgármester bejelentette: még egy szaktanulmányt készíttettetnek a Nánási út-Királyok útja nyomvonalon való védekezés „esetleges előnyeinek és akadályainak alátámasztására”. Kérdésre válaszolva értelmetlennek nevezte, hogy a Ligetvédők a Római-partra vonuljanak demonstrálni. „A fene akar kivágni 1500 fát, de ilyen munka favágás nélkül nem végezhető el” – fogalmazott.
A főpolgármester szólt arról is, hogy a hulladékdíj ügyében megszületett a kormánnyal a megállapodás: az előzetesen számított közel 10 milliárdos veszteséget a főváros 1,9 milliárdra tudja csökkenteni. Ennek kompenzálására 2,5 milliárdos többletfejlesztési támogatást kap, a számlázás és az elszámolás pedig továbbra is havonta történik. Tarlós István jelezte: a közgyűlésen elfogadtak egy ellenzéki javaslatot, miszerint a Főváros keresse meg a kormányt, hogy az új hulladékgazdálkodási rendszerből Budapestet vegyék ki.
