Összesen hét koncertre kerül sor a Zenés Állatkerti Esték tizennegyedik évadának keretében. A fellépők között lesz Boban és Marko Marković, Lajkó Félix, a Budapest Bár, a Budapest Klezmer Band, a Hot Jazz Band, Orosz Zoltán harmonikaművész és a MÁV Szimfonikus Zenekar is.
Idén is lesznek nyáresti koncertek a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A Zenés Állatkerti Esték koncertsorozat idei programjában hét koncert kapott helyet. Az első koncertre július 8-án szerda este kerül sor, s ettől kezdve minden héten szerdán újabb és újabb előadások lesznek, egészen az utolsó, augusztus 2-i időpontig, amely kivételesen péntekre esik. A koncertsorozat programja az alábbiak szerint alakul:
július 8. (szerda), 20:30 – Boban és Marko Marković – Balkan Magic
(esőnap július 9-én csütörtökön); a koncert helyszíne a Holnemvolt Park lesz;
július 15. (szerda), 20:30 – Budapest Klezmer Band (vendég: Falusi Mariann) –
25 év zene – 25 koncert (esőnap július 16-án csütörtökön);
július 22. (szerda), 20:30 – Budapest Bár – Budapest Bár koncert
(esőnap július 27-én hétfőn);
július 29. (szerda), 20:30 – Lajkó Félix – Koncert a madárnak
(Máté Bence természetfotós képeivel) (esőnap július 30-án csütörtökön);
augusztus 5. (szerda), 20:30 – Hot Jazz Band és Barátai – Miért vidám a kenguru?
(esőnap augusztus 6-án csütörtökön);
augusztus 12. (szerda), 20:30 – Orosz Zoltán harmonikaművész és Barátai –
Dallam és Szenvedély (esőnap augusztus 13-án csütörtökön);
augusztus 21. (péntek), 20:30 – MÁV Szimfonikus Zenekar –
Strauss polkák és keringők: válogatás a dinasztia remekműveiből
(esőnap augusztus 22-én szombaton).
A koncertek minden alkalommal 20 óra 30 perckor kezdődnek, de az előadásokra érkező közönség előtt már 19 órakor kitárulnak a kapuk, így egy kellemes esti sétát is lehet tenni az állatkertben. Az ülőhelyek elfoglalása érkezési sorrendben történik.
Az egyes előadásokra az állatkert pénztárainál, a Ticket Express jegyirodájában, valamint az interneten, a jegymester.hu oldalon lehet jegyet váltani. A jegyek ára egységesen 3300 Ft, kivéve a nyitóelőadást (Boban és Marko Marković fellépése), amelyre 4400 forintért válthatók jegyek.
A koncertsorozat programbemutató sajtótájékoztatóját kedden délelőtt tartották meg a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Az egyes koncertekről Jávori Ferenc „Fegya” (Budapest Klezmer Band), Farkas Róbert (Budapest Bár), Galbács István (Hot Jazz Band és Barátai), Orosz Zoltán, illetve Horváth László (Boban és Marko Marković és Lajkó Félix menedzsere) és Lendvai György (a MÁV Szimfonikus Zenekar ügyvezető igazgatója) árult el részleteket. Ezután a Budapest Bár három művésze, Behumi Dóri, Farkas Róbert és Ökrös Károly Fényes Szabolcs slágerét, a Szerdán tavasz lesz című dalt is előadták ízelítőképpen.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben már az 1800-as évek végén is gyakran tartottak koncerteket és zenés programokat, sőt, ebben az időben külön zenepavilon is állt a kert területén Pálffy gróf adományaként. Az 1910-es években az állatkertnek saját szimfonikus zenekara volt, Wieschendorff Henrik karnagy vezetésével. A húszas években induló Magyar Rádió az Állatkertből sugározta az első koncertjét, amint azt az LGT is megénekelte a Rádió című dalban.
A II. világháború után a Filharmónia Vállalat szervezett koncerteket az egykori szabadtéri színpadon, amelynek helyét ma a Japánkert foglalja el. Ezután évtizedeken át szinte teljesen hiányoztak a zenés programok. Az állatkerti zenei hagyományok felelevenítése az 1990-es évek közepén kezdődött meg a Budapesti Fesztiválzenekar koncertjével.
2002 óta pedig minden nyáron megrendezik a Zenés Állatkerti Esték koncertsorozatot.
A Holnemvolt Park egyik karámjában a Nomád nevű hucul kanca pünkösd hétfő éjjelén egy csikónak adott életet.
A Nimródnak elnevezett jövevény az anyaállattal együtt látható az 1906-os műemlék körhinta szomszédságában, ám most még nem közvetlen közelről, hanem egy ideiglenes kordon mögül. Nomád ugyanis elég nyugtalan, s mindenkitől védené a csikóját, így az ő nyugalma, és az esetleges kisebb odaharapások elkerülése érdekében van szükség a közönséget a karámtól kissé távolabb tartó ideiglenes kordonra.
A hucul ló a Kárpátokban kialakult különleges lófajta, amelyet az ukránok, a lengyelek, a szlovákok és a románok mellett mi magyarok is sajátunknak tekintünk. Ez nem is meglepő, hiszen a fajta olyan vidéken alakult ki, ahol ezek a népek évszázadok óta együtt élnek. Maga a hucul elnevezés is az egyik ruszin népcsoportra utal. Magyarul régebben mokány lónak is nevezték ezt a fajtát. Hegyi fogatos és málhás lóként nagy hasznát vették nemcsak a Kárpátokban élő emberek, hanem a hegyi tüzérség is. Hazai állományát a második világháború utáni időkben az állatkert egykori főigazgatója, Anghi Csaba kezdeményezésére sikerült megmenteni és megőrizni.
Fővárosi Állat- és Növénykert
