A Blaha Lujza tér felújítása, fakivágások, közlekedésfejlesztés, a csillaghegyi öblözet árvízvédelme, a BKV finanszírozása, a Városliget fejlesztése – ezek voltak a főbb témái az idei közmeghallgatásnak, amelyet szerda késő délután tartott a Fővárosi Közgyűlés. Az esemény előtt az érdeklődő állampolgárok írásban küldhették el kérdéseiket, akik nem kaptak választ a meghallgatáson, azokat írásban tájékoztatja a Fővárosi Önkormányzat.
Érkezett kérdés a Blaha Lujza tér felújításával kapcsolatban. Tarlós István főpolgármester a közmeghallgatáson azt mondta: vizsgálják a tér teljes megújításának lehetőségeit, a rekonstrukció jövőre indulhat, és másfél év múlva fejeződhet be.
2017 első félévében készülhet el a Főváros által kezelt területek fakatasztere
Volt, aki az iránt érdeklődött, hogy ki engedélyezi Budapesten a fakivágásokat, mikorra készül el egy fakataszter és egy fakivágási terv. A főpolgármester válaszában elmondta: a Fővárosban erről dönteni a Tulajdonosi, Gazdasági és Közterület-hasznosítási Bizottság jogosult, ezt követően a kerületi jegyzők adhatják meg a fakivágásra az engedélyt vagy tilthatják meg azt, vagyis a kérelem kettős szakmai szűrőn megy át. Elmondta, hogy 2017 első félévében készülhet el a Főváros által kezelt területek fakatasztere, a fásítási terv összeállítása az ebben foglalt adatok alapján történhet. Tarlós István megjegyezte, a Főváros minden évben elkészíti és nyilvánosságra hozza a környezeti állapotfelmérését. Elhangzott, hogy a főváros területén a múlt század derekán ültetett jelentős faállomány elöregedett, veszélyessé válhat; a faállomány felmérése után szükséges lesz egyes fasorok, parki fák cseréje, kivágása. Tarlós István ezzel kapcsolatban azt mondta: messzemenőkig támogatja a faültetéseket, nem ért egyet azonban azokkal, akik a közérdekű beruházásoknál elkerülhetetlen fakivágások miatt tiltakoznak. Hozzátette: olykor szükséges az is, hogy egészségesnek látszó, de valójában balesetveszélyes fákat is kivágjanak, például a Margitszigeten, amely sóderágyon fekszik, a feljövő víz pedig kimossa a fákat.
A belváros autómentesítésére vonatkozó kérdésekre a főpolgármester azt a választ adta: ha lesz dugódíj, azzal a belváros részben mentesíthető az autóktól, de annak bevezetési feltételei nem állnak fenn. „Egy csaknem kétmilliós lakosú várost nem lehet kompletten természetvédelmi területnek nyilvánítani" – fogalmazott. Szükségesnek nevezte, hogy legyen elegendő számú P+R parkoló - „ezekből az elmúlt 5 évben többet létesítettünk, mint az azt megelőző 16 évben" -, vonzó tömegközlekedés és észszerű bicikliskultúra.
A római-parti védmű tervezésének ideje alatt is biztosítani fogják a helyiek tájékoztatását, prezentációkat fognak tartani, az ott élők pedig hozzászólásokkal élhetnek
A főpolgármester elmondta, hogy a közúti forgalom káros hatásainak csökkentésére, a forgalombiztonság növelésére számtalan intézkedés, beavatkozás történik. Ez utóbbiba tartozik például a budapesti járműpark korszerűsítése, hiszen a környezetkímélő EURO6 dízelmotorral szerelt autóbuszok, a hibrid és elektromos buszok beszerzése jelentős zaj és károsanyag-kibocsátás csökkentéssel jár, de ugyanezt a célt szolgálja a felszíni buszhálózat folyamatos racionalizálása is.
Több kérdés érkezett a római-parti védművel kapcsolatban. Tarlós István hangsúlyozta: kizárólag az a céljuk, hogy megoldják a csillaghegyi öblözet árvízvédelmét. – Nem én fogom kijelölni a védmű nyomvonalát, hanem a vízügyi hatóság. A védmű újratervezése pedig azért szükséges, mert 2014-ben változott a mértékadó árvízszint, valamint azért, mert az eredeti tervekben nem szerepelt a Barát-patak és az Aranyhegyi árok védelme. A védművel párhuzamosan a partrendezés is megvalósul - mondta. A főpolgármester rámutatott, hogy a Római-part Budapest egyetlen, árvízvédelmi szempontból védtelen területe. - Ez a parti védmű mindenképpen meg fog épülni, a kiviteli tervezés most indult be – tette hozzá. Tarlós István azt is mondta: a tervezés ideje alatt is biztosítani fogják a helyiek tájékoztatását, prezentációkat fognak tartani, az ott élők pedig hozzászólásokkal élhetnek. – A Római-part ügyében 16 éven át nem történt semmi, én öt éve próbálom megcsinálni, emiatt folyamatosan támadnak, pedig még pénzt is szereztünk a beruházásra – fogalmazott. Kitért arra is, hogy a védműre nem a lakóparkként funkcionáló üdülők miatt van szükség, azok ugyanis feltöltésekre épültek, így védettek. A környéken van 30-40 db, az 1920-as-30-as években – az akkori szabályok szerint legálisan – épült lakóház, zömében idős lakókkal, valamint számos sportlétesítmény. – Ordas, rosszindulatú hazugság tehát, hogy az üdülőket akarnám megvédeni – hangsúlyozta.
Elmondta az is, vitatott, hogy az 1965-ben emelt Nánási úti nyúlgát egyáltalán elsőrendű védvonalnak számít-e. A védmű azért sem épülhet ott, mert a Nánási út alatt nagy kapacitású víz- és gázvezeték húzódik, amit csak a Szentendrei út alatt lehetne kiváltani, jóval drágábban. A Nánási úton ráadásul számos értékes fát kellene kivágni. Tisztázatlan a Római-parton a jogi helyzet is, kérdéses, hogy hol húzódnak a telekhatárok és a kerítések, ennek rendezése évtizedekig is eltarthat.
Tarlós: Végső esetben a Főváros kész átadni az államnak a BKV működtetését, „oldja meg ő azt ennyi pénzből"
A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy a Fővárosi Csatornázási Zrt. felmérte a budapesti árvízvédelmi művek állapotát, a csillaghegyi öblözet védelmét pedig az első helyre sorolták. A védművek fejlesztésére egyébként Budapesten több mint 50 milliárd forintot kellene költeni – ebből mintegy 10 milliárdot vinne el Csillaghegy védelme. Beavatkozás szükséges többek között Újpesten, Albertfalván, a Bem térnél és a Margitszigeten is.
A Városligetbe tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban Tarlós István elmondta: a terület 99 évre az állam tulajdonába került, „nem mi nyújtottuk át tálcán, a törvény rendelte oda". A Fővárosnak továbbra is megmaradtak a ligetre vonatkozó egyes feladatkörei, valamint építési szabályzatot készíthet a területre, amit meg is tett. A fejlesztések miatt a zöldterület nem fog csökkenni, minimális mértékben még növekedni is fog. Tarlós István megjegyezte: a Nyugati pályaudvar mögé tervezett múzeumnegyed ötlete tőle származik, az már a 2009-es Budapest-programjában is szerepelt, de a Városligetet is jó helyszínnek tartja.
A BKV finanszírozására vonatkozó kérdésekre válaszolva a főpolgármester megjegyezte: az agglomerációs közlekedés fenntartása Budapestnek évente több mint 15 milliárd forintjába kerül. Ha a finanszírozás kérdése nem rendeződik, akkor a Főváros csak a városhatáron belüli tömegközlekedést fogja biztosítani. Végső esetben a Főváros kész átadni az államnak a BKV működtetését, „oldja meg ő azt ennyi pénzből" – tette hozzá.
