A Budapesti Közlekedési Központ fokozatosan halad előre a létrehozását megalapozó koncepció megvalósításában, melynek egyik elsődleges fontosságú eleme a komplex közlekedésfejlesztési feladatok, beruházások, fejlesztési projektek szervezett megindítása, megvalósítása amelynek egyik állomása a Fővárosi Közgyűlés elé június 22-én kerülő előterjesztés. Az előterjesztés részeként a Fővárosi Önkormányzat elfogadott költségvetésében és a BKK üzleti tervében szereplő forrásokat szerződéses alapon a BKK megkapja, tehát valótlanok azok a sajtóhíresztelések, melyek többletigényként vagy többletforrásként állítják be ezeket, az egyébként már a Közgyűlés által többször elfogadott és a város költségvetésében szereplő forrásokat.
A finanszírozandó beruházások – mint közlekedésfejlesztési fejlesztési célok – szerepelnek a BKK Zrt. 2011. évi Üzleti Tervében, amelyet a Közgyűlés 2011. áprilisi ülésén megismert, megtárgyalt. A fejlesztések a Fővárosi Önkormányzat 2011 évi költségvetésének részei, különböző készültségi fokban, de minden esetben előkészítési szakaszban tartó beruházások.
A BKK célja a fejlesztések integrált szemléletű megvalósítása, az egyedi fejlesztések összehangolása az aktuális közlekedésfejlesztési programokkal és tervekkel, forgalmi viszonyokkal, illetve a szétszórt projektmenedzsment-szervezetek helyett integrált, hatékony és professzionális projektmenedzsment létrehozása.
A most a Közgyűlés elé kerülő dokumentum részét képező megállapodásokkal a BKK hét különböző fejlesztési célról dönthetnek a képviselők, amelyekre a tervezett források a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből kerülnek át a BKK-hoz a feladatok megvalósítása érdekében. E fejlesztési célok megvalósításához szükséges források a Fővárosi Önkormányzat 2011. évi költségvetéséből összességében 443,602 MFt-ot, a 2012. évi költségvetés tervezésre előirányozva további 93,75 MFt-ot tesznek ki.
Elektronikus jegyrendszer
A Fővárosi Közgyűlés már döntött arról, hogy BKK-t bízza meg az elektronikus jegyrendszer bevezetésének előkészítésével, az ezen munkához társuló finanszírozást a Közgyűlés június 22-i ülésén biztosíthatja. Magyarország egyik legösszetettebb informatikai fejlesztési projektjéről van szó a tranzakciók számát és a rendszer komplexitását tekintve, épp ezért az elmúlt években rendre elmaradt alapos előkészítés elengedhetetlen.
A budapesti közösségi közlekedés tarifarendszere mind műszaki színvonalában, mind üzletpolitikai koncepcióját tekintve rendkívül elavult. A kidolgozandó tanulmány célja egy olyan elektronikus jegyrendszer elvi és gyakorlati szintű meghatározása, amely egyrészt növeli a közösségi közlekedés vonzerejét, másrészt az utasok számára elérhető, megérthető és könnyen használható, harmadrészt hozzájárul a közösségi közlekedés fenntartható finanszírozásához, színvonalának javításához. A Fővárosi Közgyűlés idén áprilisban döntött arról, hogy támogatja a közösségi közlekedési elektronikus jegyrendszer megvalósításának célját, és felkérte a főpolgármestert, hogy a Budapesti Közlekedési Központ útján a projekt előkészítését kezdje meg. A BKK a feladat elvégzését megkezdte, a koncepciót 2011 végéig dolgozzuk ki. A koncepció az elektronikus jegyrendszer megvalósítását, a metró zárttá tételét, az ellenőrzési és jegyértékesítési csatornák teljes megújítását egyaránt magában foglalja majd. A feladat finanszírozását a most megkötendő megállapodások tartalmazzák, a fővárosi költségvetésben már elfogadott forrásokból.
Személyforgalmi behajtási díj előkészítése
A főváros forgalmi helyzete – különösen a főútvonalak, illetve még az átmenő forgalommal továbbra is terhelt útvonalak, valamint az agglomerációból beérkezők – egyre sürgetőbb intézkedéseket tesznek szükségessé, ennek része a személyforgalmi behajtási díj, ismertebb nevén a dugódíj jövőbeni bevezetése is. A széles körű vizsgálat érdekében a BKK a személyforgalmi behajtási díj bevezethetőségére vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány készítését kezdi meg, arra tekintettel, hogy a behajtási díj bevezetését a 4-es metró finanszírozásáról szóló európai uniós finanszírozási szerződések is előírják. A városi úthasználati díj céljai a torlódások csökkentése, a levegőszennyezés visszaszorítása és a környezetbarát közlekedésfejlesztési projektek finanszírozásához bevételek generálása lehet, amellett, hogy a közösségi közlekedés fejlesztésének és fenntartásának finanszírozhatóságához is hozzájárul. Természetesen csak a többi forgalomszervezési eszközzel összhangban, alapos előkészítéssel és egyeztetések nyomán, a feltételek megteremtése után vezethető be. A június 22-i Közgyűlésen döntés születhet arról, hogy az előkészítés megkezdéséhez a BKK megkapja a költségvetésben szereplő forrásokat.
Az egyik legnagyobb intermodális csomópont,
a Széll Kálmán tér (volt Moszkva tér) fejlesztésére vonatkozó koncepcióterv célja a tér megújításának előkészítése. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetése jelentős összeget (3 Mrd Ft-ot) különített el a Széll Kálmán tér felújításának, a térség tömegközlekedési kapcsolatai fejlesztésének, a budai fonódó villamoshálózat kiépítésének, valamint a fogaskerekű felújításának és Széll Kálmán térre való behozatalának támogatására. Ez lehetőséget teremthet a tér jövőbeni elrendezésének kialakítására, összhangban a Budai Fonódó villamoshálózat megteremtésével. A tér megújításának előkészítési feladataival a Főváros a BKK-t bízta meg, ezen feladat finanszírozásáról is június végén dönthet a Fővárosi Közgyűlés. Jelenleg a tervezési keretek kidolgozása zajlik (az ezzel kapcsolatos téves sajtóhírekkel ellentétben), a részletes tervezés még nem kezdődött el. Amint ez a folyamat 2011 nyár végén elindul, természetesen a kerületekre, a civil szervezetekre és az építész szakmára is számítunk a tér lehető legszínvonalasabb műszaki tartalommal történő megvalósítása érdekében. A Széll Kálmán tér megújításának előkészítésével kapcsolatos előrehaladásról a BKK honlapján rövidesen beszámolunk.
Nyugati tér és aluljáró fejlesztése
A BKK a Nyugati tér és aluljáró közterületeinek fejlesztését is megkezdi, amely szervesen kapcsolódik városi és elővárosi közösségi közlekedésfejlesztés uniós forrásokkal is támogatott, nagyobb léptékű fejlesztéseihez. Itt előrehaladott szakmai együttműködés alakult ki a Budapesti Közlekedési Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. között, ahol jelenleg előkészítés alatt van a Nyugati pályaudvar és a hozzá kapcsolódó elővárosi vasúti szakaszok rekonstrukciója. A BKK részt vállal az előkészítésben, tekintettel arra, hogy a vasúti és a városi területek közötti kapcsolatot adó közterületek rekonstrukciója a jelenleg készülő tervekben nem szerepel. A szakmai együttműködés részeként a BKK a fejlesztéshez kapcsolódó közterületek koncepciótervét készítteti el, annak érdekében, hogy a fejlesztés szervesen illeszkedjen a város szövetébe és a Nyugati pályaudvarhoz kapcsolódó közterületek és a ma méltatlan állapotú aluljáró felújítását is magába foglalhassa.
Budapest Szíve II. ütem
A Budapest Szíve II. ütem Reprezentatív Kaputérség kiépítése program Európai Uniós társfinanszírozásának előkészítése a BKK-hoz rendelt fejlesztési feladat a Közgyűlés döntése nyomán. A Kormány 2010. márciusban nevesítette ezt a kiemelt projektötletet, amelynek projektjavaslatát a BKK számos új javaslattal egészített ki a II. ütem tervezett műszaki tartalmával kapcsolatosan. A Közgyűlés a BKK szakmai javaslatait 2011 januárjában elfogadta és a Budapesti Közlekedési Központot bízta meg a tervek átdolgozásával.
A II. ütemben megvalósuló projekten belül a legfontosabb változás, hogy
a BKK javaslata nyomán a projektbe a Széchenyi tér (volt Roosevelt tér) megújítása is bekerült. Ennek keretében egy a környezetéhez méltó új városi tér jön létre a Magyar Tudományos Akadémia előtt, a Szent István térről induló Zrínyi utcai gyalogostengely, valamint a Hősök terétől induló turisztikai folyosó átvezetésével a Lánchíd – Budai Vár és a Duna-korzó irányába. Az átépítés és fejlesztés révén a Hősök terétől a Budai Várig vezető turisztikai folyosó hiányzó szakaszának kiépítése valósul meg a József Attila utcán, az Andrássy úti fasor továbbvezetésével, a járdák kiszélesítésével. A tervezés folyamatban van, az első koncepcióterveket a BKK honlapján rövidesen közzétesszük. Az előkészítési feladat finanszírozását a Fővárosi Önkormányzat elfogadott költségvetésében szereplő forrásokból a Közgyűlés június 22-i ülésén biztosíthatja.
Tömegközlekedés előnyben részesítése
A fővárosi költségvetésben évek óta szerepelt négy területen rövidebb szakaszokon a tömegközlekedés előnyben részesítése, amelyek kiviteli tervezése 2008-ban valósult meg, és a jelenlegi forgalmi állapotoknak megfelelő aktualizálásuk elkerülhetetlen. Sajnos 2008 óta az elkészült tervek és a kivitelezésre rendelkezésre álló forrás ellenére a Fővárosi Önkormányzat korábbi vezetése nem indította meg a közbeszerzési eljárásokat, hivatali kapacitáshiányra hivatkozva. A feladatokat most – éppen az ilyen késedelmek elkerülése érdekében létrehozott új szervezetként – a BKK kapja meg, de a tervek felülvizsgálata (tekintettel a Budaörsi úti projekt tapasztalataira is) elkerülhetetlen. A projektek között az I.-XII. Krisztina krt. – Vérmező út közös tömegközlekedési sáv kialakítása az egyik, amelynek eredeti tervei szerint a Déli pályaudvar és a Széll Kálmán tér között az autóbuszokat felvezetné a villamosvágányra, illetve a Vérmező úton rövid buszsáv kerülne kialakítása. Az Andrássy út körzetében a 105-ös autóbuszok menetidejének csökkentése érdekében forgalomtechnikai kiskorrekció tervezett az Oktogon, illetve a Bajcsy Zsilinszky úti csomópontokban, az útvonal jelzőlámpás hangolásának módosításával, illetve a megállóhelyek használhatóságának javítása érdekében a forgalomtechnikai jelek megerősítésével. További beavatkozások a Dózsa György úton és a dél-pesti Jahn Ferenc kórház térségében tervezett. A BKK a felsorolt, tervezés-előkészítés szakaszban lévő fejlesztések megvalósíthatósága kapcsán első lépésben megvizsgálja és az aktuális forgalmi jellemzőkhöz, valamint a kapcsolódó fejlesztésekhez igazítja a műszaki tartalmat, összehangolja azokat az egyéb fejlesztésekkel. Ennek alapján, a soron következő Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a BKK e felsorolt, folyamatban lévő önkormányzati beruházások folytatására kidolgozott javaslatait, amely összehangolt a jelenlegi forgalmi állapotokkal, és azok függvényében tesz javaslatot az esetlegesen szükségesnek ítélt műszaki tartalom-változtatásokra, a megvalósításra, továbbá a megvalósításhoz szükséges és indokolt mértékű forrás-felhasználásra.
Tervezés, előkészítése
Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Tervéhez kapcsolódó hosszú távú előkészítési, tervezési, kutatásfejlesztéssel összefüggő feladatok szakmai előkészítése kerül át a BKK-hoz, amelyre mintegy 35 millió Ft összegű keret használható fel, a későbbi közlekedésfejlesztési beruházási változatok kidolgozása, megalapozása érdekében. Célunk: a közlekedés fejlesztéséhez, egyedi projektekhez (pl. jelzőlámpák átprogramozásához, kerékpáros fejlesztésekhez) tervek, döntés-előkészítő javaslatok kidolgozása, amelyekből kiindulva a BKK közlekedésfejlesztési javaslatokat valósíthat meg vagy terjeszthet elő a Fővárosi Közgyűlés elé.
A fenti összefoglalóból egyértelműen kiderül, hogy a BKK világos fejlesztési feladatokra kap forrásokat a Fővárosi Közgyűléstől, összhangban a Fővárosi Közgyűlés által a BKK-nak adott feladatokkal, azok finanszírozására és kizárólag a Főváros költségvetésében és a BKK üzleti tervében szereplő források terhére, nem azokon felül.
Budapesti Közlekedési Központ (BKK)
