A Főpolgármesteri Hivatal utasítására, a Fővárosi Csatornázási Művek megkezdte az árvízi védekezést a Duna fővárosi szakaszán. Az átemelő telepeket már átállították árvízi üzemmódra, 5 csatornazsilipet és egy árvízi kaput már lezártak, megakadályozva ezzel a város csatornákon keresztüli elöntését.
Az operatív védelmi tervnek megfelelően, először a szennyvízátemelő telepeket állítják át árvízi üzemmódba, ezt követően pedig, a föld alatt, a csatornarendszerben kezdi meg a védekezést a Fővárosi Csatornázási Művek. Idáig 5 csatornazsilipet zártak le, valamint a szennyvíztisztító és átemelő telepeket átállították árvízi üzemmódba.
A mai napon –- 600 centiméteres magasságig –- további 8 csatornazsilipeket zártak le és a felszínen, az ún. védvonali áttörések, magyarul árvízi kapuk zárását is megkezdték.
Az idei első nagyobb dunai áradásra már felkészült a társaság. A védművek karbantartása, felkészítése egy esetleges árra, már kora tavasszal megtörtént.
A Csatornázási Művek védekezésbe bevonható munkatársai éjjel-nappal riaszthatók a naprakészen tartott riasztási lista alapján. Szükség esetén a lehető legrövidebb időn belül munkába állnak és létszámuk a védelmi fokozattól függően növelhető.
Budapest önkormányzata még 1946-ban a Csatornázási Művekre bízta a főváros árvízvédelmét. Ennek az a magyarázata, hogy árvíz esetén a csatornahálózat a legveszélyeztetettebb, hiszen a magas víz visszafolyhat a csatornákba, onnan pedig a lakott területekre. Egyrészről meg kell védeni a fővárosi csatornahálózatot a Duna vízének beáramlásától, másrészt folyamatosan biztosítani kell a szenny- és csapadékvíz zavartalan elvezetését. A csatornarendszeren keresztüli elöntésektől zsilipek, a folyó mederből való kilépése ellen pedig, több mint 90 kilométernyi ún. fővédvonal védi Budapestet.
A Társaság felkészültségét legutóbb, 2006-ban, a 860 cm-es rekord vízmagasságot elért áradás elleni sikeres védekezés meggyőzően bizonyította.
Főpolgármesteri Hivatal Kommunikációs Igazgatóság
Fővárosi Csatornázási Művek
