Tarlós: elkerülhetetlen a költségvetési szigor, állami segítség nélkül bedőlhet a BKV

Elkerülhetetlen a költségvetési szigor, hogy megteremtsék egy tisztább, biztonságosabb, jobban működő város feltételeit – mondta a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott idei költségvetési koncepcióról Tarlós István. Atkári János pénzügyi főtanácsadó szerint azért haladhatja meg e ciklusban a hiány a 160 milliárd forintot, mert az előző városvezetés súlyosan alábecsülte a kiadásokat, és túlbecsülte a bevételeket. A főpolgármester szerint állami segítség nélkül még idén bedőlhet a BKV, amelynek megmentésére összesen mintegy százmilliárd forintot kérnek a kormánytól. A jövőben egyetlen rendezvény sem kaphat mentességet a közterület-használati díj alól, a Sziget viszont akár másfélmilliárdos kedvezményben részesülhet.
 
Ellenzéki támogatással fogadta el január 12-i rendkívüli ülésén a Fővárosi Közgyűlés a főváros idei költségvetési koncepcióját. Tisztább, biztonságosabb, jobban működő várost akarunk, de ennek meg kell teremtenie a feltételeit – mondta január 13-i városházi sajtótájékoztatóján Tarlós István főpolgármester.
 
A ciklusra vetítve a számított hiány az átadáskor közölt 56 milliárd forint helyett több mint 160 milliárd forintra nőtt. „Az ellenzék vezetője azt mondta, hogy mi minden nap más számot mondunk a hiányról, ami igaz, de csak azért, mert ők hazudtak, nem reális adatokat közöltek a városháza átadásakor” – tette hozzá Tarlós István.
 
Hangsúlyozta, szigorú költségvetés fog születni, de csak ezzel tudják megalapozni, hogy a csődöt elkerüljék. Tarlós István szerint a közgyűlés által elfogadott koncepcióban foglaltakhoz képest három területen képzelhető el elmozdulás: a közterületek, zöldfelületek karbantartására, a kisebbségi önkormányzatok, valamint a hajléktalan-ellátásra fordítandó támogatás esetében.
 
Az választások utáni átadás-átvételkor becsült 56 milliárdos hiány és a most kalkulált 160 milliárd forintos hiány közötti különbözetet eredményező tételeket Atkári János pénzügyi főtanácsadó részletezte. Mint mondta, az előző vezetés súlyosan túlbecsülte az iparűzési adóból remélt bevételeket (ami 38,4 milliárdos mínusz az egész ciklusra vetítve), az illetékbevételeket (21 milliárdos mínusz), az osztalékbevételeket (3 milliárdos kiesés), valamint az ingatlaneladásból befolyó összegeket (10 milliárdos mínusz), az úgynevezett korrekciós szorzó (amely azt mutatja, valójában mennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, de amelyekhez intézkedéseket végül nem társítottak) pedig további 27 milliárdos kiesést okoz.

Csontvázak miatt is nőtt a hiány

További mínusz jelentenek a „kisebb-nagyobb csontvázak”: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-t csak úgy lehetett megmenteni az csődtől, hogy a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen 900 millió forintos támogatást adott a cégnek, a Heim Pál Kórháznak újabb 300 milliós támogatást kellett adni, a József Attila Színháznál 200 milliós hiányt kellett pótolni.
 
Atkári szerint az Orbán-kormánynak az önkormányzati választások óta hozott, a fővárosra nézve kedvezőtlen döntései (például az idegenforgalmi adó átadása a kerületeknek) 18,8 milliárdos mínuszt jelentenek, de összességében csak 6 milliárdos e címen a kiesés, mert több kormánydöntés viszont pozitív hatással járt (például a Moszkva tér felújítására elkülönített 3 milliárd vagy az úgynevezett elvonási küszöbérték megemelésével nyert 7,8 milliárd).
 
A főpolgármester a BKV-t „feldolgozhatatlan hagyatéknak” minősítette, amellyel kapcsolatban elkerülhetetlen az állami beavatkozás, különben a közlekedési társaság még az idén bedől. Kérdésre válaszolva Tarlós István közölte: a közlekedési társaság megmentéséről már tárgyaltak Orbán Viktor miniszterelnökkel és Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterrel, akik részéről „támogatást észleltünk”. Több száz oldala anyagot juttatott el a főváros ez ügyben a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, Matolcsy György szakminiszter részéről „a támogatást még nem tudjuk”. A főpolgármester hangsúlyozta: a 77 milliárdos közvetlen adóssággal és 800 milliárdos teljes adósságállománnyal küszködő BKV-t csak állami segítséggel lehet megmenteni.

A BKV megmentéséhez mintegy 100 milliárd kellene az államtól

„Nem akarunk mindig minden bajjal a kormányhoz rohangálni”, fogalmazott Tarlós István, „csak a BKV-hoz kérünk segítséget, a többit megoldjuk mi magunk”. A főváros azt akarja elérni, hogy az állam szanálja a BKV adósságállományát, vállaljon ötven százalékos tulajdonrészt a Budapesti Közlekedési Központban, és adja meg a közlekedési társaság idei működéséhez hiányzó 19 milliárd forintot.
 
A 4-es metró második (Keleti pályaudvar és Bosnyák tér közötti) szakaszára egyetlen fillér sem maradt a kasszában, a beruházásról az EU tárgyalni sem hajlandó. 2014 előtt még az első (Kelenföldi és Keleti pályaudvar közötti) szakasz befejezése sem reális. "A második ütemet nem töröltük, de nem akarjuk azzal becsapni a budapestieket, hogy valamilyen fiktív összeggel szerepeltetjük az idei költségvetésben" – mondta a főpolgármester.

Büntetőjogi relevanciája is lehet az Alstom-ügynek

Tarlós István arra a kérdésre, lesz-e a büntetőjogi relevanciája annak, hogy az átadás-átvételkor nem valós adatokat kapott az új városvezetés, azt felelte, „itt inkább súlyos erkölcsi, politikai problémát látok”. Hozzátette: esetleg az Alstom metrókocsi-szerződések és a Közraktárak átépítése kapcsán merülhet fel a büntetőjogi felelősségre vonás. Előbbivel kapcsolatban azt mondta: a főváros jelenleg is jogászokkal konzultál az ügyben, amelyet óvatosan kell kezelni, mert "az egész országra nézve lehetnek következményei". Feltette a kérdést, miként fordulhatott elő, hogy 2008 januárjában a főváros és a BKV felmondta a magyar bankkal kötött garanciaszerződést, és azt átvitte egy francia bankhoz (ezért tárgyalhatta a BKV által korábban kifizetett 30 milliárdos garancia ügyét francia bíróság, amely nemrégiben megtiltotta, hogy a pénzt a BKV visszahívhassa).
 
Tarlós István emlékeztetett arra, hogy az új metrókocsiknak már tavaly meg kellett volna érkezniük, ehelyett csak három prototípus van Budapesten, a magyar közlekedési hatóság pedig már évekkel ezelőtt többször felhívta a gyártó figyelmét, hogy a járművek nem megfelelőek. A negyven tesztpróba közül tíz esetben nem állt meg a szerelvény, gond volt a fékkel, viszont kinyílt az ajtaja.
 
Tarlós István ugyancsak kérdésre válaszolva jelezte, hogy a hajléktalanellátó szervezetek közül a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal és a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal mindenképpen folytatják az együttműködést, és azok támogatásáról meg fognak tudni állapodni. A kiemelt aluljárók rendbe tétele érdekében indított programot sikeresnek nevezte, kiemelve, hogy a két ünnep között Budapesten egyetlen kihűléses eset sem volt.

Vége az ingyenességnek, a Sziget milliárdos kedvezményt kap

A Sziget Fesztivál által fizetendő közterület-használati díjról szólva a főpolgármester úgy fogalmazott: született egy általános döntés, miszerint ebben a nehéz pénzügyi helyzetben senki számára sincs ingyen ebéd. „A parttalan ingyenességnek véget kell vetni”, a jövőben egyetlen rendezvény sem kap felmentést az alól, hogy az igénybe vett közterület használatáért fizessen. (Tavaly a rendezvényeknek ingyen biztosított közterületek után 4,5 milliárd forint bevételről mondott le a főváros.) „A kulturális államtitkár múlt heti ingyenességi kérelmét is elutasítottuk” – tette hozzá. Tarlós István jelezte, hogy a Sziget Fesztivál egy-másfélmilliárd forint közötti kedvezményt fog kapni a fizetendő díj alól, amelyet egyébként még a Demszky Gábor vezette városvezetés kalkulált 2,5 milliárd forintra. Ez ügyben a főváros vezetése jövő héten tárgyal Gerendai Károllyal.