Budapest portál

​A tegnapi mérési eredmények hajnali értékelése alapján vált biztossá, hogy csak a szmogriadó tájékoztatási fokozatának feltételei teljesültek, így a fővárosban nem lesz gépjárműforgalom korlátozás 2014. január 30-án, csütörtök reggel 6 órától. Ugyanakkor a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a mai napon jelentős javulás nem várható.

A kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlageredménye 2014. január 27-én
a város összes üzemelő 11 mérőpontján, 2014. január 28-án 6 helyen meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket (75 µg/m3). Az egy napra számított átlageredmények 2014. január 27-én 5 mérőponton a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3) is meghaladták, ez a feltétel 2014. január 28-án 1 mérőponton teljesült. A meteorológiai előrejelzés szerint a mai napon jelentős javulás nem várható, ezért a vonatkozó jogszabályok alapján Tarlós István főpolgármester – további intézkedésig – FPH061/947-11/2014 iktatószámú határozatával a szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el.

A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket haladhatja meg.

A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek) csoportjaira.

A riasztási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása is veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni. A riasztási fokozatot – a kisméretű szálló por (PM10) szennyező anyag esetében – akkor kell elrendelni Budapesten, ha három fővárosi mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációja, két egymást követő nap átlagában meghaladja a riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.

A kisméretű szálló por légszennyezettségi szintjének növekedése, kialakulása jellemzően két – a helyi (közlekedési, ipari, szolgáltatói és lakossági stb.) kibocsátásoktól függő és az azoktól független – folyamat egyidejű eredménye.

A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a helyi kibocsátásoktól függetlenül fontos szerepet játszanak a kedvezőtlen meteorológiai viszonyok, az őszi, téli időszakban gyakrabban előforduló gyenge vízszintes és függőleges irányú légköri átkeveredés, a viszonylag gyakori szélcsendes időszakok, illetve az 5 km/h alatti szélsebesség. A helyi meteorológiai – és domborzati (medence jelleg, kis szintkülönbségek) – tényezőkön túl szerepe lehet az országhatárokon átterjedő hatásoknak is.

Az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egy hatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A fővárosi szálló por szennyezettségi szinthez a közlekedés és/vagy a szél által felkavart por is mintegy 10-20 %-ban járul hozzá, továbbá 5%-a a gépjárművek gumiabroncsainak kopásából származik. Ugyanakkor a legújabb publikált számítások azt mutatják, hogy például Magyarországra külföldről 30 %-kal több aeroszol részecske érkezik, mint amennyit Magyarország területén összesen kibocsátanak, vagy itt keletkezik.

A közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyezettséget is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki káros hatásait.
A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak.

A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti. Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.