A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete ad otthont a Szétlőtt városok 1956 című fotókiállításnak. A csütörtök délután megnyitott tárlat emléket állít annak a poznani felkelésnek is, amely az ’56-os vérbefojtott magyarországi forradalom egyik nemzetközi előzménye volt.
A budapesti kiállítás története március 23-ig nyúlik vissza, ekkor ugyanis már hatodszor tartották meg Poznanban a Lengyel-Magyar Barátság Napját. Az erre az alkalomra összeállított rendezvénysorozatba bekapcsolódott a Nemzeti Emlékezet Intézetének Poznani Részlege is, amely a varsói Magyar Kulturális Intézettel és a budapesti 1956-os Intézettel karöltve fotókiállítást készített Szétlőtt városok 1956 címmel. A 32 tablót felvonultató anyagot először a Függetlenségi Harcok Múzeumában mutatták be Poznanban.
A tárlat a lengyelek és a magyarok kommunista időszak alatti közös sorsára emlékezik az 1956-os eseményeken keresztül. A bemutatott fényképes dokumentációk, valamint az azokhoz tartozó bőséges történelmi magyarázatok nemcsak a júniusi poznani munkásfelkelést és a pár hónappal későbbi magyar forradalmat illusztrálják, hanem azt is, hogy az 55 évvel ezelőtti események még ma is élénken jelen vannak mindkét város emlékezetében a köztéri szobroknak, emlékműveknek, emléktábláknak köszönhetően.
„Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!” – idézte megnyitó beszédében Csomós Miklós oktatási és kulturális ügyekért felelős főpolgármester-helyettes az ’56-os magyar forradalom egyik jelmondatát. Ezt a rigmust is skandálta a tömeg 1956. október 23-án a tüntetéseken a Műegyetemnél, a Rádió épületénél és a Bem téren. „Egy mondat, amelyben egyszerre van benne két nemzet egysége és szuverenitása, egyetértése és önálló döntése, s egy múltbéli példaértékű tett –- a lengyeleké –, és a jövőre tett elhatározás – a magyaroktól" – fogalmazott a politikus.
A főpolgármester-helyettes hozzátette: a ránk erőltetett népi demokrácia és a szovjet uralom alatt egyek voltunk a megaláztatásban, elvett történelmünkkel, a kifosztott gazdasággal, a megsemmisített társadalmi rétegekkel, a kitelepített emberekkel, a koncepciós pereink áldozataival csakúgy, mint a meghurcolt ellenállókkal, a tiltott egyházakkal.
Csomós Miklós szerint a nyugat-lengyelországi iparváros megmutatta, milyen is az ereje az elégedetlenségből szőtt összetartozásnak. A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és az évek óta tartó megalázottság ellen 1956. június 28-án kezdték meg a tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett, majd konkrét követeléseket megfogalmazó forradalmi megmozdulássá vált. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom egy páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte meg. A katonai attaknak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves diák, akit lesből lőttek le, majd a megtorlás során hétszáz embert börtönöztek be.
„Ez is sajátja volt a rendszernek. Belelőni a védtelen tömegbe, ezzel fegyveres felkelést szítani, amit ezután az államhatalomnak jogában állt elfojtani, természetesen gépfegyverrel, megtorlással. Ez volt az akkori sztálinista metódus, használták is a lengyeleknél és nálunk is” – emlékeztetett a főpolgármester-helyettes.
1956. október 23-án a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási tüntetésre határozták el magukat – folytatta a párhuzam megvilágítását Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója. A jelképpé vált Bem-szobornál zajló tüntetésen így már feltűntek a lengyel zászlók is. „A kiállítás két várost mutat be, de tudjuk, hogy az emlékezet, a történelem nem csak eseményekről, helyszínekről, hanem emberekről is szól. Mindazokról, akik azokban a napokban részesei voltak a felemelő és drámai, lelkesítő és tragikus pillanatoknak” - mondta az intézményvezető.
Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság nagykövete úgy vélekedett: Lengyelország és Magyarország európai uniós integrációja, ez a hosszú folyamat, 1956-ban, Budapest utcáin vette kezdetét. Ma pedig a két ország már együtt dolgozik azért, hogy minden nehézség ellenére egy erősebb és jobban működő Európa körvonalazódjék. A diplomata úgy véli, mindeközben nem szabad megfeledkeznünk arról, mekkora árat fizettek a lengyelek és a magyarok a közös Európáért.
A kiállítás november 5-ig tekinthető meg a központi könyvtár átriumában.
