Semmilyen döntés nem született a Lánchíd járdáinak szélesítéséről

2014-ben elkezdődött a Széchenyi lánchíd és a Várhegy-alagút műszakilag igen szükségessé vált felújításának megtervezése a BKK megrendelésére. A világörökségi értékek megóvásán és felújításán túl forgalomtechnikai és forgalombiztonsági szempontokat is figyelembe vesznek a tervek elkészítésekor. E szempontok közé tartozik a Lánchíd kényelmes és biztonságos megközelítése, illetve a hídon áthaladó gyalogosforgalom biztosítása is, de a Lánchíd járdáinak kismértékű kiszélesítéséről – a korábban megjelent sajtóhírekkel ellentétben – eddig semmilyen döntés nem született, pusztán vizsgálatok zajlanak. A felújítás műszaki tartalmáról a Fővárosi Közgyűlés 2015-ben dönthet. 

A Lánchíd 1849-es átadása óta a híd szinte minden szerkezeti elemét átépítették, a járdát is 40 centiméterrel kiszélesítették, ma már csak a pillérkapuzatok, a hídfők és a járdakorlátok eredetiek. A gyalogosok részére kijelölt, jelenleg is szűkös terület a kőoroszlánok talapzatánál vagy a pillérek körüli betonerkélyeken tovább keskenyedik, a beláthatóság csökken, nő a baleseti kockázat, ezért szinte mindennaposak a közlekedési konfliktushelyzetek. Az itt tapasztalható egyre jelentősebb gyalogos- és kerékpáros forgalom immár sürgős szakmai lépéseket követel, a szükségessé váló átalakításokat pedig ésszerű a felújítási munkákhoz időzíteni. A tervek hangsúlyos eleme, hogy a kerékpárosok áthaladását a híd felújítása után ne a járdán, hanem az úttesten biztosítsák egyéb forgalombiztonsági beavatkozásokkal. A járda szélesítését sok más mellett a tervező vizsgálja, hisz a Margit híd műemléki felújításakor is történt ilyen beavatkozás, de döntés nem született. Számos más műszaki kérdéssel, alternatívával együtt a felújítás pontos műszaki tartalmáról a Fővárosi Közgyűlés dönt majd várhatóan 2015-ben. 

A Lánchíd felújításának műszaki kérdéseit nemcsak forgalomtechnikai, de statikai, gazdasági, üzemeltetési, építészeti és műemléki szempontból is egyaránt megvizsgálják, a tervekről pedig széles körű társadalmi egyeztetést fogunk tartani, ha a tervezés abba a fázisba jut. A kismértékű, a Lánchíd látványát nem befolyásoló járdaszélesítést – mint az egyik alternatíva vizsgálatát – a jelentős számú idegenforgalmi térségi nevezetességek és fejlesztések (úgymint a Várkert Bazár megnyitása, a Várnegyed fejlesztése, a Budavári Sikló, a Clark Ádám tér felújítása, a Széchenyi István tér gyalogosszemléletű fejlesztése, a Gresham-palota közelsége, a Belügyminisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia hivatali forgalma, a Vigadó megnyitása, az Erzsébet tér és nemzet főtere (Kossuth tér) átadása, a Parlament közelsége, az Olimpia park megnyitása, illetve a Duna-korzó fejlesztése) miatt megnövekedő gyalogos- és turistaforgalom is indokolja.

A terveket a Belügyminisztérium Központi Építészeti Tervtanács Műemléki Testületének, a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Városépítési Főosztályának, valamint az UNESCO felé bejelentési kötelezettséggel tartozó Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnak a véleményét is figyelembe véve készítik el.

Budapesti Közlekedési Központ