Muzsikus cigányok parkja a Józsefvárosban - Raduly József a kezdeményezésről

Október 26-án avatják fel ünnepélyes keretek között Józsefvárosban a Muzsikus cigányok parkját. A Fővárosi Közgyűlés május 29-i ülésén Raduly József képviselő javaslatára döntött a Baross utca és a Szigony utca találkozásánál lévő, addig névtelen közterület elnevezéséről, valamint az emlékhely kialakításáról.
 


A BTM Budapest Galéria meghívásos képzőművészeti pályázatot írt ki, amelyen Illyés Antal szobrászművész terve nyert. A parkon átvezető utak találkozásánál 4 darab 240 cm magas, 50 cm élhosszúságú, egyenlő szárú háromszög alapú mészkőoszlopot helyeznek el. Ezeken a sztéléken első lépésként nyolc zenész – Járóka Sándor, ifj. Járóka Sándor/Kis Járóka, Bobe Gáspár Ernő, Berki László, Pertis Jenő, Lakatos Sándor, Kozák Gábor József és Cziffra György 60x40 cm méretű bronz domborműve, valamint vésett ismertető feliratok lesznek láthatók. A későbbiekben további 8 portrét és feliratot helyezhetnek el az emlékhelyen.

- Az emlékhely kialakításával az értékmentés és –közvetítés volt a cél. A cigányzene és a magyar nóta édestestvérek, egy tőről fakadnak, a kiegyezés korában mindkettőnek nemzettudatot erősítő, nemzetmegtartó ereje volt. A cigány kultúra a magyar kultúra szerves részévé vált, a kultúrák pedig akkor lesznek egyetemesek, ha átjárhatóak és hatnak egymásra – mondta a kezdeményező Raduly József fővárosi képviselő.

Emlékeztetett rá, hogy a muzsikus cigányok többsége a romungró cigányok közé tartozik. A romungrók a hazai cigányság zömét, mintegy 80 százalékát alkotják, első hullámban érkeztek Magyarországra, már 1423-ból származik írásos emlék arról, hogy Zsigmond király menlevelet adott nekik. E réteg hétszáz éve él az országban, konszolidálódott, és már nem beszéli a cigány nyelvet. (A hazai cigányság további 18-20 százalékát jelentik az oláhok, ők törzsek és foglalkozások szerint rétegződnek, és beszélik a cigány nyelvet. A cigányság 5-7 százaléka tartozik a beás csoportba, őket teknővájóknak is szokták emlegetni, az archaikus, óroma nyelvet beszélik.)

A muzsikus roma társadalom évszázadokon keresztül „együtt sírt, együtt nevetett” a magyar néppel. Amikor kialakult a magyar falusi társadalom, abban a cigányprímásnak fontos szerepe volt: játszott esküvőkön, temetéseken és természetesen a nemzeti ünnepeken is. A cigány muzsikusok szerepet játszottak már a Rákóczi-szabadságharcban, majd az 1848-49-es szabadságharcban. A cigánymuzsika és a magyar nép büszkeségeként említhetők a következő nevek: Bihari János, Cinka Panna, Patikárius Ferkó, Sárközi Ferenc, Boka Károly, Magyari Imre, a prímáskirály XXXVI. Rácz Laci, a 20. század „még fénylő időszakából” pedig Járóka Sándor, Lakatos Sándor, Berki László, Pertis Jenő, Bobe Gáspár Ernő, Kozák Gábor József és még sorolhatnánk.

Régi adósság, hogy nekik rangjuknak, eredményüknek és művészi színvonaluknak megfelelő emléket állítsunk – hangsúlyozta Raduly József. Úgy fogalmazott, hogy a mostani kormány és fővárosi vezetés új világot épít, új nemzeti értékrendet, amelyben meghatározó szerepet kap a cigányság is, ellentétben azzal, hogy a szociálliberális időkben „a silány giccskultúra diktatúráját éltük”. A képviselő hozzátette: a kultúra a legnagyobb tudatformáló erő, amely nemcsak a tárgyak és alkotások összessége, hanem hangulat, légkör, morál, készségeket és képességeget ad egymás megértésére, szimpátiához, empátiához és toleranciához vezet.

A magyar társadalomban a cigányok felzárkózásához szükség van társadalmi békére, szimbólumokra, eszmény- és példaképekre – hangsúlyozta. A Muzsikus cigányok parkja ezt a szerepet tölti be. Jelképezi a magyarság és a cigányság békés együttélését, azt, hogy a többségi társadalom elfogadja és elismeri, hogy a cigány kultúra a magyar kultúra része – így ugyanazzal a mércével és mértékegységgel mérendő –, a cigány fiataloknak pedig eszményképet, példaképeket ad, megmutatja, „hogy a kunyhókból, a cigánytelepekről hová és meddig lehet eljutni”.

Raduly József külön köszönetet mondott Tarlós Istvánnak, Budapest főpolgármesterének, mert az elsők között karolta fel a kezdeményezést, és magas szintű emberi nagyságról tett tanúbizonyságot.