Fővárosi Közgyűlés: öt új díszpolgára van Budapestnek

A Fővárosi Közgyűlés a napirendet 18 igen, 9 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes indoklás nélkül visszavonta azt a javaslatát, amely szerint november 4-vel véglegesen bezárnák a Vidámparkot, és az intézmény az év végéig átadná területét a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Tarlós István a közgyűlés szünetében újságírók előtt azt mondta: október 31-én lesz döntés a Vidámpark további sorsáról, ám az nem kérdés, hogy az intézmény ebben a formában megszűnik.

A főpolgármester a Budapest névhasználatra vonatkozó rendelettervezetet vonta vissza, a javaslat szerint a jövőben fizetni kellett volna a Budapest név és változatainak használatáért az egyéni vállalkozóknak és gazdasági társaságoknak. MSZP-s kezdeményezésre tárgyalják a 4-es metró építését, valamint a fővárosi csatornázást vizsgáló bizottság létrehozását. A Jobbik azon javaslatát viszont nem vették napirendre, hogy a XI. kerületi Szerémi út Horthy Miklós nevét viselje.

14 közterület elnevezéséről, illetve névváltoztatásáról döntöttek

Tizennégy budapesti közterület elnevezéséről, illetve nevének megváltoztatásáról döntött a Fővárosi Közgyűlés, a módosításokat kerületi önkormányzatok és magánszemélyek kezdeményezték. A V. kerületi Károlyi Mihály utca neve ismét Károlyi utca lesz, az indoklás szerint így nem kizárólag az egykori miniszterelnöknek, hanem az egész Károlyi családnak állítanak emléket. Ugyancsak az V. kerületben kapja vissza korábbi elnevezését a Pesti Barnabás utca, amely a továbbiakban a Piarista utca nevet viseli. Korábbi elnevezést állítanak vissza a XVI. kerületben is, ahol a szentmihályi templom mögött található Gelléri Andor Endre utcát a templom korábbi építtetőjéről, Regele Jánosról nevezik el.
 
A főváros rendelete lehetőséget ad olyan nem magyar személyről történő közterület-elnevezésre, akinek élete, munkássága kiemelkedő volt. Ennek megfelelően viseli ezután - egy eddig névtelen - kőbányai utca a Nobel-díjas francia író, filozófus Albert Camus nevét, aki 1956-ban nyíltan kiállt a magyar forradalom ügye mellett. Egy II. kerületi névtelen tér Tarasz Sevcsenko ukrán festőművész, költő nevét veszi fel, akinek bronzszobra 2007 óta áll ott. Kalkuttai Boldog Teréz anya nevét veszi fel egy XII. kerületi névtelen tér, az apáca boldoggá avatásának október 19-ei évfordulója alkalmából.
 
Döntöttek arról is, hogy egy III. kerületi névtelen parkot Fischer Ágoston lelkészről neveznek el, valamint ugyancsak Óbudán közterületet neveznek el Kiss Mihály szalézi szerzetes papról, aki a második világháború alatt menekültek életét mentette. Egy ferencvárosi névtelen tér Szentágothai János nemzetközi hírű agykutató nevét kapja, a XVIII. kerületi Tersánszky Józsi Jenő sétány pedig Somogyi László plébános nevét viseli a továbbiakban. A XIII. kerületben Ruttkai Éváról, a magyar színművészet kiemelkedő alakjáról neveznek el egy névtelen parkot. Zuglóban két névtelen közterületet érint a javaslat: az egyiket gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök, a másikat gróf Tisza István miniszterelnök után nevezik el. Határoztak arról is, hogy a csepeli gerincút egy szakasza Teller Ede fizikus nevét veszi fel.
 
A napirendi vitában Hanzély Ákos LMP-s képviselő azt javasolta, hogy nevezzenek el másik névtelen közterületet azokról, akikről most már nincs elnevezve tér, utca. A képviselők ezt csak Tersánszky Józsi Jenő író esetében támogatták.
 
Az MSZP - noha pontonkénti szavazást kezdeményezett - egy esetben sem nyomott gombot.

Öt új díszpolgára van Budapestnek

Berki Krisztián olimpiai bajnok tornász, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, Kozák Danuta olimpiai bajnok kajakozó, Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó és posztumusz Kocsis Sándor labdarúgó, az Aranycsapat egykori csatára lett Budapest díszpolgára - erről egyhangúlag döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Pro Urba Budapest díjat adományozott a közgyűlés - szintén egyhangú döntéssel - a Masat 1, az első teljesen magyar építésű műhold fejlesztő csapatának, Dr. Szerencsés Károly egyetemi docensnek, Jelenits István piarista atyának, dr. Osztie Zoltánnak, a Belvárosi templom plébánosának, Várhidi Pál labdarúgónak és Fátér Károly ladbarúgónak.

Budapestért díjat kapott a Rajkó zenekar, Baranyay László professzor, Prof. Dr. Hirsch Tibor főorvos, Dr. Dima Magdolna főorvos, Hambuch Gerda ügyvezető igazgató, Major Anna dramaturg, Bán Teodóra ügyvezető igazgató, Csuja Imre színművész, Kováts Adél színművész, Dr. Földesi Margit történész, egyetemi docens, Nagy Zoltán igazgató, Benkóczy Zoltán színművész, a Csík zenekar, Madarász Katalin népdalénekes, Dr. Maitz László orvos, Szörényi Szabolcs előadóművész, Sinkó László színművész, Barsiné Pataky Etelka okleveles építőmérnök, Burger Barna fotóművész, Marosi Ádám öttusázó, Hegedűs Endre zongoraművész és Györgyi Anna színművész.

Zalabai Gábor díjat adományozott a közgyűlés Lőrincz Nicolett igazgatóhelyettesnek, Dr. Könczei Györgynek, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának és Dombainé Arany Veronika igazgatónak.

Dr. Barna Sándor Emlékérmet - A Főváros Közbiztonságáért díjat kapott Vörös György osztályvezető, Varga Ferenc tűzoltó ezredes, igazgató, Sághi Jenő csoportvezető, Miklós István szolgálati igazgató-helyettes és dr. Fazekas Géza főügyészhelyettes, szóvivő. (E díj odaítéléséről ugyancsak egyhangúlag döntöttek a városatyák, kivéve dr. Fazekas Géza esetét, akinek kitüntetésénél az MSZP 8 képviselője nemmel szavazott, az LMP két képviselője pedig tartózkodott.)

Papp László Budapest-Sportdíjat adományozott a közgyűlés Raduly József labdarúgónak, Kulcsár Gergely gerelyhajító, Kovács Katalin kajakozó, Csipes Ferenc kajakozó, edző, Fábiánné Rozsnyói Katalin mesteredző, Mocsai Lajos mesteredző, Kovács István vezetőedző, Széles Sándor mesteredző és Somlai Béla mesteredző.

Vizsgálóbizottság a 4-es metró és a szennyvízberuházások vizsgálatára

A Fővárosi Közgyűlés Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető javaslatára vizsgálóbizottságot hozott létre a 4-es metró, valamint a szennyvízberuházások vizsgálatára. A közgyűlés egyhangúlag fogadta el az előterjesztéseket, amelyek  szerint a bizottságok héttagúak lesznek, a tagokat a következő ülésen, október végén választhatják meg. Tarlós István főpolgármester a 4-es metrót vizsgáló bizottságról szóló előterjesztés vitájában azt javasolta, hogy a bizottság elnökének a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) egyik szakértőjét kérjék fel. Horváth Csaba egyetértett a külső szakértő bevonásával, de ellenzéki többséget szeretett volna a testületben. A főpolgármester azonban jelezte: a vitatott kérdések 2005 és 2010 között voltak, ezért nem helyesli az ellenzéki többséget. A szennyvízberuházásokat vizsgáló ad hoc bizottság tagjait szintén október végén választja meg a közgyűlés.

Inflációkövető lakbéremelés az önkormányzati bérlakásoknál

Egységesen 3,9 százalékkal emelkedik a lakbér 2013. január 1-jétől a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló mintegy ezer lakásban - döntött a Fővárosi Közgyűlés. Az emeléssel a havidíj egy összkomfortos, szociális alapon bérbe vett lakásnál négyzetméterenként 336 forint lesz, míg egy piaci alapon kiadott összkomfortos lakásnál négyzetméterenként 873 forint. Újdonság, hogy a nem szociális alapon bérlő lakóknál megszűnik az a feltétel, mely szerint a bérlőnek 12 hónapra előre, egy összegben kell megfizetnie a lakbért. Ehelyett beépítik az óvadék intézményét, vagyis három havi összeg befizetése esetén lehetne újabb öt évre kivenni egy lakást. További feltétel, hogy az érintettnek ne legyen hat hónapot meghaladó lakbér-, illetve rezsitartozása. 

Szarvas Ferenc lett a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatója

Szarvas Ferencet választotta meg zárt ülésen a Fővárosi Közgyűlés a Budapesti Városüzemeltetési Központ vezérigazgatójának. Szarvas Ferenc 1963-ban született Siófokon. Nős, két gyermek édesapja. 1987-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán végzett. 1990-ben az ELTE jogi karán szerzett jogi szakokleveles közgazdász diplomát. 1987-től 1995-ig a Corvinbank Rt-nél dolgozott osztályigazgatóként, likviditási igazgatóként majd igazgatósági tagként, vezérigazgató-helyettesként. Később a Pénzintézeti Központ Bank vezérigazgató-helyettese lett. 1997-től a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának tagja. 1997-1998 között a Polgári Bank Rt. vezérigazgatója. 1998 és 2000 között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese, a Hitelintézeti és Tőkepiaci Ügyvezető Igazgatóság vezetője. 2000 és 2010 között az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, igazgatósági tagja, 2010 és 2012 között pedig a Magyar Államvasutak Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A közgyűlés döntése alapján a BVK igazgatósági tagja lett Nagy Márta és Szabadhegy Péter.

Zajlik az e-jegyrendszer előkészítése

Jóváhagyást adott a Fővárosi Közgyűlés ahhoz, hogy a főpolgármester a Budapesti Közlekedési Központ közreműködésével kezdjen hiteltárgyalásokat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) az elektronikus jegyrendszer megvalósítása érdekében. Az előzetes tervek szerint a teljes projekt nagyságrendileg 15-20 milliárd forintos költségének 40 százalékát adná az EBRD, 40 százalék volna a kereskedelmi banki hitel, 20 százalék pedig az önrész. Az e-jegyrendszert a tervek szerint 2014-ben vezetnék be. Ez év végén, jövő év elején az egyik metróállomáson megkezdődhet a be- és kiléptetőkapuk felszerelése és több hónapos tesztüzeme.