A városfejlesztés összetett feladat, amelyben az önkormányzatok mellett számos szereplő vesz részt. Ennek megfelelően a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célok részben túlmutatnak a Fővárosi Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatkörén, jelzik a Főváros által támogatandó folyamatokat és fejlesztési irányokat, illetve ösztönzik és támogatják az érintett szereplőket a célok megvalósításában.
Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója egy önálló, szakági fejlesztési koncepció, amelyben a zöld, azaz a városi tájépítészet határozza meg a vezérelveket. Átfogó, rendszerszemléletű dokumentum, amely mérleget von az elmúlt 10-15 év városfejlesztési történéseiből, összefoglalja a zöldfelületekkel, illetve a zöldinfrastruktúrával kapcsolatosan felmerülő kormányzati, fővárosi, kerületi és nem különben társadalmi feladatokat, továbbá rövid és hosszú távú fejlesztési célokat fogalmaz meg az élhetőség, a fenntarthatóság, a környezettudatosság erősítése érdekében.
I. kötet - Helyzetelemzés és értékelés (54 MB)
II. kötet - Koncepció (14 MB)
A Balázs Mór-terv Budapest 2014 és 2030 közötti időszakra vonatkozó közlekedésfejlesztési stratégiája, amely már a fenntartható városi mobilitás-tervezés szellemében és a Budapest 2030 városfejlesztési koncepció alapján készült. A terv meghatározza a budapesti közlekedés szerepét a nagyváros stratégiai fejlesztési céljainak elérése érdekében, illetve rendszerbe foglalja a legfontosabb közlekedési teendőket. A stratégia az európai uniós fejlesztési források programozásával kapcsolatos elvárások szerint készült, hogy felkészülten pályázhassunk az unió városi közlekedés fejlesztését támogató forrásaira.
A stratégiában megfogalmazott mintegy hatvan intézkedés(csomag) felöleli az összes városi közlekedési módot és alágazatot (a gyalogosoktól és kerékpárosoktól kezdve a közösségi közlekedésen át az egyéni közlekedésig, beleértve a parkolást, az áruszállítást, a taxi közlekedést, illetve technológiai, informatikai alapú fejlesztéseket is), valamint olyan komplex témákat is kezel, mint a Dunával kapcsolatos teendők (hidak, vízi közlekedés), a turizmus igényei, valamint a városi közterületek humanizálása.
Budapest közlekedési fejlesztéseiről bővebben a
BKK oldalán olvashat.
Az „okos város” szemlélet évek óta kiemelt szerepet tölt be a Fővárosi Önkormányzat városfejlesztési intézkedéseiben, a tervezés és a projektek megvalósítása során egyaránt. A koncepcionális dokumentum célja, hogy egységes keretrendszerbe foglalja az egyes szakági fejlesztési dokumentumokban horizontális célként megjelenő okos város célkitűzéseket, bemutassa az okos városfejlesztés területeit, valamint a megvalósult jó példákat.
Smart Budapest – Budapest okos város jövőképe (6 MB)
Összefoglaló (11 MB)
Összefoglaló angol nyelven (Smart Budapest summary – English version) (11 MB)
Smart Budapest Keretstratégia (3 MB)
Megalapozó munkarész (4 MB)
A Duna és partjai történeti és építészeti szempontból is Budapest legértékesebb, funkciókban gazdag területei, melyek a pezsgő kulturális élet és a sokszínű szabadidő-eltöltési lehetőségei révén a turisták és a kikapcsolódni vágyó lakosok kedvenc célpontjai. Éppen ezért a Fővárosi Önkormányzat kiemelt célja egy vonzóbb, sokszínű és színvonalas kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó Duna-part kialakítása: a belvárosi Duna-partok közterületi megújítása, az árvízvédelem, a hajózás és a kikötők fejlesztése, valamint a Duna-parti zöldterületek megújítása. Mindezek megvalósítását több tanulmány és városépítészeti kézikönyv, valamint a több ütemben készülő Duna-parti Építési Szabályzat is segíti.
Budapest Duna menti területeinek fejlesztési tanulmányterve és hasznosítási koncepciója
A tanulmányterv feltárja a Duna menti zónában rejlő gazdasági, szabadidős és turisztikai fejlesztések, valamint a vízi közlekedés, a rakpartok és a kikötői infrastruktúra fejlesztésének és a szállodahajók elhelyezésének lehetőségeit.
A budapesti Duna-partok karaktervizsgálata
A karaktervizsgálat célja, hogy a teljes budapesti Duna-part építészeti, műszaki és természeti környezetének felmérésével támogassa a tervezőket, annak érdekében, hogy a Duna-parti fejlesztések egységes és magas építészeti minőségben valósuljanak meg.
RAK-PARK: a Kossuth tér-Fővám tér közötti Duna-part megújítása
A Fővárosi Önkormányzat 2015-ben építészeti tervpályázatot írt ki a pesti belvárosi Duna-part Kossuth tér – Fővám tér közötti szakaszának megújítására, melynek célja egy sokszínű és színvonalas kikapcsolódási lehetőségeket nyújtó Duna menti közösségi tér létrehozása. A tervpályázatról további információ
a pályázat honlapján található.
PARTIFECSKE ATLASZ
A kötet a Fővárosi Önkormányzat érdekeltségében lévő budapesti Duna-partokon elhelyezhető időszakos parti építmények tervezési útmutatója és arculati kézikönyve alátámasztásaként az építmények, valamint a kikötői úszóművekhez tartozó parti elemek építészeti kialakítására és a közterületen történő elhelyezésére vonatkozó koncepcióterve.
A kataszter rendszerbe foglalja a város barnamezős és alulhasznosított területeit, előirányozza a területek hasznosíthatóságát és fejleszthetőségét, valamint tartalmi alapot képez egy interaktív információs rendszer kidolgozásához.
Összefoglaló (2 MB)
Összefoglaló angol nyelven (Brownfield Register Summary – English version) (2 MB)
Metodika (31,5 MB)
Buda (124 MB)
Pest-belső (293 MB)
Pest-külső (398 MB)
Budapest lehetséges ún. rozsdaövezeti akcióterületei – tanulmány (10 MB)
A kézikönyv célja kézikönyv a budapesti történeti városszövet és épületállomány értékőrző, energetikai fejlesztéseivel kapcsolatos ismeretanyag átadása, az épületfelújítások során az alkalmazandó szakszerű és jövőbemutató beavatkozási javaslatok bemutatása, ösztönzése.
Kezelési kézikönyv (86 MB)
A kézikönyv a szociális városrehabilitációs projekteket tervező és megvalósító fővárosi és kerületi önkormányzatok, szervezetek számára készült, annak támogatására, hogy a források felhasználásával egymásra épülő eszközökből álló, komplex helyi programok valósuljanak meg.
A megvalósíthatósági tanulmányterv a kerületek eltérő adottságai alapján összehangolt beavatkozási javaslatokat fogalmaz meg a patak menti területek revitalizációja, fejlesztése érdekében. A komplex fejlesztés részeként a patak menti tervezett kerékpárút „Rákos-patak menti ökoturisztikai folyosó” néven benyújtásra került a VEKOP 5.3.1-15 pályázatra, és támogatásban részesült. Az engedélyes tervek készítése 2017 tavaszán indul, a kivitelezés várhatóan 2019 nyár végéig fejeződik be.
Rákos-patak és környezetének revitalizációja Megvalósíthatósági Tanulmány és Mesterterv
A fejlesztési tanulmánytervek célja, hogy a fővárosi kezelésben lévő, kiemelt városi parkok (Margit-sziget, Óbudai-sziget, Népliget) fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat integráltan kezelve meghatározza a parkok zöldfelületi, rekreációs, közlekedési, kulturális és sportfejlesztéseit.
A megjelenő Zöldinfrastruktúra füzetek a szakemberek, döntéshozók munkáját és a városlakók tájékoztatását kívánják segíteni. A kiadványok bemutatják a zöldinfrastruktúra fejlesztések komplex eszközrendszerét a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok révén. Az általános alapelveken és a jó példákon túl tartalmazzák a megvalósítás különböző lehetőségeit, továbbá ezek műszaki és növényélettani feltételeit, korlátait. A kiadványsorozat a városökológiai alapismeretektől a zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásán át a csapadékvíz-gazdálkodás ökologikus rendszeréig minden fontosabb tématerületet felölel.
Az Zöldinfrastruktúra füzetek sorozat első kiadványát a városi csapadékvíz-elvezetésben kiemelt szerepet betöltő vízáteresztő burkolatokat és azok alkalmazási lehetőségeit mutatja be. A füzet és a jövőben megjelenő kiadványok célja, hogy a fővárosi közterület-megújítások során útmutatást nyújtsanak az élhető, fenntartható, közösségi terek létrehozásában.
A füzetsorozat második kiadványa egy alternatív zöldfelületi elem, a zöldhomlokzat tervezéséhez, kivitelezéséhez és fenntartásához nyújt segítséget. A zöldhomlokzatok, zöldfalak alkalmazásának különösen a belvárosban, illetve az intenzíven beépített városrészekben van jelentősége, ahol a sűrűn beépített vagy burkolt felületeken problémát okoz új, kondicionáló zöldfelületek létrehozása. A függőleges növényfalak révén a kedvező ökológiai és esztétikai tulajdonságoknak köszönhetően élhetőbbé, fenntarthatóbbá, zöldebbé tehető a főváros, ami a 21. század városökológiai törekvéseinek egyik legfőbb követelménye.
A füzetsorozat harmadik kiadványának célja bevezetést nyújtani a városi környezet alakításában résztvevő szereplők (tervezők, döntéshozók és beruházók) számára a fenntartható csapadékvíz-gazdálkodás lehetőségeibe és eszközrendszerébe. A kiadvány bemutatja a csapadékvíz-elvezetés jelenlegi helyzetét és a jogi környezetet, rövid ismertetést nyújt a különböző műszaki megoldásokról, valamint megvalósult projekteken keresztül szemlélteti a gyakorlati alkalmazást.
A füzet az új fatelepítésekről, azok kialakítási követelményeiről, illetve az utca rekonstrukciók lehetőségeiről szól, közművek tekintetében pedig elsősorban a földalatti infrastruktúrát veszi górcső alá. A fásítás és a közművesítés viszonyának vonatkozásában ismerteti azokat a rendszereket, amelyek segítségével egyedi eljárás keretében megvalósítható a közművel sűrűn ellátott területeken is a fatelepítés. Hazai és nemzetközi példákon keresztül bemutatja a téma szempontjából előremutató, precedens értékű fejlesztéseket, melyek mintául szolgálhatnak a városi fásítások számára. A téma e hiánypótló feldolgozása elősegíti jövőbeli közterületmegújítások során a lehető legtöbb új fa elhelyezését, „városi ligetek” kialakítását a városi életminőség javítása érdekében.
A sűrűn beépített történeti városrészek jellemzően zöldfelületekben szegény területek. A beépített és burkolt felületek magas aránya miatt a városi hősziget főként a nyári hónapokban erős terhelést jelent, ami kihat az ott élők, dolgozók egészségi állapotára is. Ezek a városrészek gyakorlatilag „városi sivatagoknak” is tekinthetők, ami a beállt történeti városszerkezet miatt nehezen módosítható, a zöldítésre felszabadítható területek aránya erősen korlátozott. Ebben a kontextusban a belső udvarok szerepe felértékelődik. A historikus városszövetben ezek a sokszor elhagyatott, alulhasznosított, kihasználatlan társasházi belső udvarok adnak egyedüli lehetőséget a zöldfelületi fejlesztésre, kondicionáló és szabadtéri rekreációs lehetőséget nyújtó zöld terek kialakítására. A füzetsorozat ötödik kiadványa összefoglalja az élhető belső udvarok kialakításának legfontosabb ismérveit és fővárosi tapasztalatait.
A Zöldinfrastruktúra füzetek sorozat ezen kötete nem parkokról vagy terekről szól, hanem a városokban fellelhető egészen kicsi, de stratégiailag annál fontosabb területekről; az utak menti fahelyekről és zöldsávokról.
Városaink utcáiban és útjai mentén napról napra verseny folyik a helyért, az egymást átfedő funkciók és szükségletek közt. Hatalmas az igény a parkoló és út felületekre, ugyanakkor minden talpalatnyi zöld megóvása közös érdekünk. Különösen igaz ez a sűrűn lakott területeken, a belvárosi területeken, ahol az út menti fák és zöldsávok rendszere jelenti a kondicionáló zöldet.
A fahelyek kialakítása, ami a városi fák élettere, nagyban meghatározza azok jövőjét, hiszen az extrém városi körülmények közt gyökérszinten dől el, hogy mely fa vagy zöldsáv marad életben. Védenie kell a fát a taposástól, tömörödéstől és a mechanikai károktól. Az út menti zöldsávok pedig csak akkor töltik be ökológiai szerepüket, ha különböző városi hatások révén nem válnak tömörödött és kopár földsávokká.
•
Zöldinfrastruktúra füzetek 6. - Fahelyek és zöldsávok védelme a városi utak mentén (30 MB)
