Közmeghallgatást tartott a fővárosi önkormányzat

A BKV buszsofőreinek helyzete, a közlekedési társaság jövője, az aggályosnak tartott V. kerületi Új Városközpont beruházás, a taxizás szabályozása, a megállókban bevezetendő dohányzási tilalom – ezek voltak a legfontosabb témák a december 13-i közmeghallgatáson.
 
Kétórás közmeghallgatást tartott a főváros december 13-án az Újvárosháza közgyűlési üléstermében. Mint Tarlós István főpolgármester bevezetőjében fogalmazott, az amerikai mintára meghonosított közmeghallgatás tulajdonképpen nyilvános közgyűlési ülést jelent, ahol szóhoz juthatnak a választópolgárok is. Az idő szűke miatt az előzetesen írásban feltett, másfél tucat kérdést, témát igyekezett megválaszolni a városvezetés, a főpolgármester hangsúlyozta, akik kérdésére a helyszínen nem jut idő, azok 15 napon belül írásban kapnak választ.
 
A Közlekedési Dolgozók Országos Egyesületének elnöke, Apáthy István László arra volt kíváncsi, mik a politika tervei a BKV-val, az ott dolgozókkal, várható-e jövőre a buszközlekedés kiszervezése, privatizációja. Tomasitz István, a közlekedési társaság jogi igazgatója válaszban hangsúlyozta: a munkavállalók biztonságban vannak, fizetésüket és egyéb, például a kollektív szerződésben biztosított juttatásaikat meg fogják kapni. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy idénre a BKV számára minden forrás biztosított, a cég működésében nincs akut finanszírozási bizonytalanság. A cég mindazonáltal nehéz helyzetben van, 80 milliárd forintos adósságállományt görget maga előtt, a belső adósságállománya meghaladja a 700 milliárdot. Vitézy Dávid szerint az a céljuk, hogy uniós források bevonásával hosszabb távra rendezzék a BKV finanszírozását, azt ne évről évre kelljen tervezni.

BKV: Tarlós István szerint szó sincs privatizációról

Tarlós István főpolgármester a témával kapcsolatban hangsúlyozta: bár az előző vezetéstől rendkívül súlyos hagyatékot vettek át, a buszvezetők egzisztenciáját mindenképpen meg akarják őrizni, privatizációról pedig szó sincs. Budapest első embere emlékeztetett arra, hogy a BKV buszainak átlagéletkora 18 év, 1100 buszt kellene venni, a cég adósságállománya pedig csaknem kezelhetetlen. A főváros ezért olyan javaslatot juttatott el a szakminisztériumhoz, amely szerint az állam a BKV-t is felügyelő Budapesti Közlekedési Központban 50 százalékos részesedést szerezne, a MÁV és a Volán bevonásával így az üzemeltetési költségek fajlagos csökkentése lenne elérhető, és enyhülne a cég közvetlen banki adósságállományához kapcsolódó kamattörlesztési teher is. A buszközlekedés egy részét kiszerveznék, feltételként szabva a BKV buszsofőreinek alkalmazását. Tarlós István szerint szükséges, hogy a főváros újabb 10 milliárd forinttal emelje a saját közlekedési cégének adott működési támogatását, „ennek előteremtésén dolgozunk, de nem lesz könnyű a válságköltségvetésben”. A főpolgármester azt kérte a BKV számos szakszervezetét, ne hecceljék se a buszsofőröket, se a közvéleményt.

A főváros foglalkozik a taxisok gondjaival

Egy taxis egyéni vállalkozó, Fárbás Tibor azt kérdezte, mikor dönt a főváros a taxizást szabályozó rendelete módosításáról. Tarlós István válaszában úgy fogalmazott: a taxisok problémái – az évek óta változatlan tarifák, a létszám kérdése és a drosztok kijelölése – évek óta megoldatlanok, „ezért ezzel nekünk foglalkozni kell”. A főpolgármester szerint konkrét lépésre a jövő év első felében kerülhet sor. A szakmailag illetékes ügyosztály képviselője szerint a kérdéskört több, magasabb szintű jogszabály is szabályozza, ezeket is módosítani kellene (például a közlekedési és az önkormányzati törvényt), a fővárosnak például ma nincs ellenőrzési jogosítványa, csak a tarifák és a drosztok ügyét tudja rendeletben szabályozni.

Aki méltó a bizalomra, a mellett kiáll a főpolgármester

Egy kérdező a Kossuth Lajos Gyermekotthon igazgatójának adott, szerinte nagy összegű prémiumot nehezményezte amellett, hogy az intézményvezető vezetői és pedagógiai módszereit is kifogásolta. Csókai László alosztályvezető válaszában azt mondta, a törvény szerint a kinevezett intézményvezetők 40 százalékos maximális prémiumot kaphatnának, a fővárosban ez csak kétszer 10 százalék volt. A szóban forgó gyermekotthon vezetője az előírt prémiumfeladatokat teljesítette, a jutalmat ezért kaphatta meg. Az elmúlt években csaknem fél tucat bejelentés érkezett az intézménnyel kapcsolatban a fővároshoz, ezeket kivizsgálták, de többségüket megalapozatlannak találták. Az intézményt 2009-ben az ombudsman is vizsgálta, de nem tett észrevételt.
 
Tarlós István főpolgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: mindenki mellett kiáll, akinek munkáját és emberi hozzáállását arra méltónak tartja akkor is, bármilyen politikai vagy sajtónyomás is nehezedjen rá. „Nem tartozom azok közé, akik félelemből rugdosnak ki embereket. De ha meggyőződöm, hogy valaki méltatlan a bizalomra, azt szemrebbenés és szívfájdalom nélkül eltávolítjuk a rendszerből, még akkor is, ha politikai vagy sajtóvédelem alatt áll.”
 
Dr. Szabó András több kérdést is feltett a közmeghallgatáson. Azt firtatta, a IV. kerület hivatalos elnevezéséből a több tízezres lakótelep, Káposztásmegyer miért maradt ki. A Főpolgármesteri Hivatal szakmai illetékese szerint ez ügyben nem a fővárosnak, hanem a kerületi képviselőtestületnek kell döntenie. (A javaslattal egyébként a főpolgármester személyes véleménye alapján egyetértene.)

Felújítandó kórházak: csak a legégetőbb feladatokra jut pénz

A kérdező azt is felvetette, hogy a főváros egyes korszerűtlen kórházi épületeiben – példaként a Nyírő Gyula Kórház egy részlegét említette - nincs megfelelő hőszigetelés. Az egészségügyi ügyosztály illetékese válaszában azt mondta, a főváros évente 800 millió forintos keretből tudja támogatni az egészségügyi intézményei felújítását, ami csak a legszükségesebb feladatokra elegendő, több milliárd forintra volna szükség. Kiemelt támogatásban részesülnek az energiaracionalizálási feladatok, amelyre az elmúlt 3 évben 760 millió forintot költöttek. A Nyírő kórház évente 1,2-1,7 milliárd forintos felújítási igénnyel fordul a fővároshoz,de csak 25-30 millió forintot tudnak adni.
 
Dr. Szabó András az iránt is érdeklődött, hogyan fogja betartatni a főváros a BKV megállókban bevezetni tervezett dohányzási tilalmat, hiszen ő gyakran lát cigarettázó hajléktalanokat, de még hatósági személyeket is az aluljárókban, holott ott már elvileg tilos a füstölés. A főpolgármester válaszában arra emlékeztetett, hogy december 14-ig visszaadják a budapestieknek a 14 kiemelt fővárosi aluljárót, ott nem fognak hajléktalanok életvitelszerűen lakni, így cigarettázni sem.

Bővítenék a közterület-felügyelők jogait

Tarlós István kitért arra is, hogy egy törvénymódosítás révén „rendkívül megerősítik” a közterület-felügyelet ellenőrzési hatásköreit. Így is biztos lesz, aki az aluljáróban rágyújt, de megnő a büntetés kockázata. „Én változatlanul a szigorú szankciók híve vagyok, hogy annak legyen visszatartó ereje. Sok támadás ér engem azért a törekvésemért, mert rendet akarok tenni. Nem öncélúan, autokrata módon akarok bárkit is korlátozni, a túlnyomó többség biztonság- és otthonérzetét szeretném visszaadni” – fogalmazott Tarlós István.

Új Városközpont a Bécsi utcában: a fővárosnak is vannak kérdései

Több kérdező az V. kerületi Bécsi utcába tervezett Új Városközpont beruházását nehezményezte, amely miatt a beruházó több belvárosi épületet lebontana, a helyükön pedig irodaházat, bevásárlóközpontot és hotelt építene. Berényi Péter szerint az ötven méter magas, a tetején szivarra vagy Zeppelinre hasonlító új épületek „borzasztó disszonáns módon” érintenék a városszerkezetet. Tarlós István ezzel kapcsolatban azt mondta, „a főváros új vezetőinek is megvannak a maga kérdései e beruházással kapcsolatban”. Az azonban V. kerületi beruházás, a főváros jogai meglehetősen szűkek. Tarlós István szerint „tisztán kell látnunk, nem szabad elhamarkodott állásfoglalást hoznia a fővárosnak. Saját személyes álláspontom még nem végleges, vannak bizonytalanságaim. Engem nem nyűgöz le az a projekt.” A főpolgármester szerint a neves építészekből álló tanács véleményét fogja kikérni a héten, az ő álláspontjuk pedig a városvezetés véleménye szempontjából mértékadó lesz. Ezzel kapcsolatban a főpolgármester szorgalmazta, hogy a városrendezési jogkörök ne a kerületeknél legyenek, hanem a főváros kezében összpontosuljanak.
 
A kétórás közmeghallgatáson szó esett a P+P parkolók bővítéséről (a főváros immáron együttműködik e kérdésben a Nemzeti Infrastruktúra- fejlesztővel, amely az elővárosi vasútállomások mellett tervez uniós támogatással parkolókat kialakítani), a zöldterületekről (amelyek területe nem csökkenhet, és elképzelhetetlen, hogy azok helyén pláza létesüljön), a szmogriadó-rendeletről (amely Európa egyik legszigorúbb szabályozása), a főútvonalak üzleteinek és reklámjainak szabályozását (ez most kerületi hatáskör, ami az egységes városrendezést nem teszi lehetővé), és arról is, hogy a főváros megvizsgálja, tudja-e kedvezményes helyiségbérlettel segíteni a Kórházi Önkéntes Segítőszolgálat adományboltjának kialakítását.