Továbbra sem lehet az aluljárókban élni, de amíg a szociális munkások látnak esélyt az utcán élő ember gondjainak megoldására, addig nem kezdeményeznek rendészeti fellépést –
derült ki Tarlós István főpolgármester leveléből, amelyet a közterület-felügyelet által a téli felkészülés jegyében szervezett szakmai fórumon olvastak fel. A felügyelet augusztus óta megállapodás alapján működik együtt a Menhely Alapítvánnyal.
A társadalmi többség felelőssége megkerülhetetlen a hajléktalan emberek téli túlélésének biztosításában. Továbbra sem lesz lehetséges az aluljárókban élni, aludni. Amíg viszont a szociális munkások látnak esélyt az utcán élő egyes ember gondjainak megoldására, addig nem kezdeményezünk rendészeti fellépést – derül ki Tarlós István főpolgármester leveléből, amelyet a Fővárosi Közterület-felügyelet által rendezett, a téli felkészülés alkalmából tartott szakmai napon olvastak fel a résztvevőknek.
A rendezvényen a szociális szakma – BMSZKI, Menhely Alapítvány, Magyar Máltai Szeretet Szolgálat - képviselőin kívül, előadást tartott többek között az Országos Mentőszolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az FKF ZRT., a Főkert és a Fővárosi Közterület-felügyelet - mint a rendezvény házigazdája - egy-egy vezető munkatársa.
Pető György, a Fővárosi Közterület-felügyelet vezetője
A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a hajléktalanság kérdése évről évre növekvő problémát jelent a fővárosnak. A közterületen életvitelszerűen tartózkodó személyek emberekhez méltatlan körülmények között élnek, a budapestiek és a városba látogatók életét is megkeserítik. Tarlós István hozzátette, a tavaly indított
Társadalmi Megbékélés Program lehetőséget adott a helyzet javítására, de „korántsem mondhatjuk, hogy a probléma megoldódott”.
A rendőrségi – hajléktalantelepekkel kapcsolatos – felmérések szerint a főváros 350 pontján mintegy 1500-2000 köbméter szemét halmozódott fel, ennek felszámolását – három ütemben – november elejétől kezdik meg. Tarlós István kitért arra, hogy a belügyminiszterrel együtt azon dolgoznak: ezen a télen már ne lehessen férőhelyhiányra vagy a szociális szállókon uralkodható elfogadhatatlan viszonyokra hivatkozni. „Ahogy a múlt télen, most is elkötelezett vagyok a probléma humánus megoldásában. Rendészeti eszközökhöz csak akkor nyúlunk, ha a szociális munkások lehetőségeiket kimerítették” – derül ki a levélből.
Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatóhelyettese
A főpolgármester megköszönte a szakmai fórum résztvevőinek „az eddigi, valóban életmentő munkájukat”, és arra kérte őket, a közeledő télen is legyenek a rászorulók és a budapestiek segítségére.
A Fővárosi Közterület-felügyelet munkatársai napi szolgálatuk során a közterületek ellenőrzésekor figyelmeztetik a környezetet esetlegesen zavaró hajléktalant arra, hogy szabálysértést követ el, ha lakásként használja a közterületet. A felügyelő a helyszínen háromtól húszezer forintig szabhat ki bírságot, súlyosabb esetben feljelentéssel élhet, ekkor a büntetés összege akár ötvenezer forint is lehet.
A tavaly indult Társadalmi Megbékélés Program célja az aluljárók élhetőbbé és biztonságosabbá tétele, azzal a feltétellel, hogy az ott életvitelszerűen élő hajléktalanok életben maradási esélyei ne csökkenjenek. A program lényege az aluljárók színvonalának emelése, és nem az otthontalanok kitiltása volt. A közterület-felügyelet becslései szerint több százra tehető azok száma, akik nem hajlandók igénybe venni a szállásokat.
A Fővárosi Közterület-felügyelet együttműködést folytat a Menhely Alapítvánnyal, hogy a közterületen életvitelszerűen lakó hajléktalanokat ne vonják azonnal eljárás alá, hanem előbb keressenek megoldást a számukra. A még augusztusban kötött megállapodás alapján minden olyan esetben, amikor a felügyelet munkatársa a szociális ellátórendszer segítségét igényli az adott helyzet megoldásához, a folyamatosan, 24 órában működő regionális diszpécserszolgálattal veszi fel a kapcsolatot. A Társadalmi Megbékélés Programba bevont utcai szociális munkások látják el az aluljárókban fedelet találó hajléktalanokat, emellett az utcai segítő szolgálatok folyamatosan szálláshelyeket kínálnak, és az utcai életmódról lemondani nem szándékozóknak az úgynevezett túlélési vagy toleranciapontokon történő elhelyezéshez nyújtanak segítséget.
