Elfogadta a főváros a 2011-es költségvetési koncepciót

Mintegy kétórás vita után elfogadta január 12-i rendkívüli ülésén a főváros 2011-es költségvetési koncepcióját a Fővárosi Közgyűlés 20 igen szavazattal (a Fidesz és az LMP részéről), 11 nem voks ellenében (az MSZP és egy jobbikos képviselő szavazata), egy tartózkodással (szintén egy jobbikos képviselő). Az eredeti javaslatot az előterjesztő Tarlós István főpolgármester úgy módosította, hogy a fő számokon belüli sorokról a költségvetés majdani megtárgyalásakor lehetőség legyen a vitára. Nyitott maradt a vita abban a kérdésben is, hogy mely folyamatban lévő feladatokról, beruházásokról mondjon le a főváros. Döntött a közgyűlés arról is, hogy dr. Szentes Tamást választja meg egészségügyi főpolgármester-helyettesnek.

A költségvetési koncepció bevezetője szerint „egyértelműen válsággal állunk szemben, válsággal kell megküzdeni”. A Tarlós István által aláírt bevezető szerint a tervezet nem tekinthető „saját költségvetésnek”, mivel az önkormányzat válsággal küzd, és saját elképzeléseit is csak akkor tudja megvalósítani, ha azokat több hónap alatt előkészíti, mivel a város gazdálkodása jelenleg nem áll biztos alapokon.

A koncepció szerint újdonságnak számít a költségvetési tervezetben többek között az, hogy reális becslésekre épít, illetve az, hogy a következő évek előre látható kiadásai (például a nagyberuházások már betervezett költsége) csak akkor jelenhetnek meg a költségvetésben, ha megvan rájuk a fedezet is.

A költségvetési koncepció 2011-re 460,8 milliárd forint bevétellel számol, a kiadásokat összesen 473,8 milliárdra tervezi. A következő hét évre vonatkozó terv szerint a következő években a kiadások nem lépik majd túl a főváros bevételeit, ugyanakkor a koncepció a főváros bevételeinek a csökkenésével számol a mostanihoz képest (2013-ra például 341, 2017-re pedig 372 milliárd forint bevétellel számol). Működési kiadásokra 2011-ben összesen 260 milliárd forintot költene a főváros, ami 9 milliárddal kevesebb a 2010-es költségvetés működési kiadásainál. Megfeleznék a városrendezésre fordított összeget, kétmilliárd forinttal kevesebb juthat a kulturális területnek, de 3 milliárd forintot spórolnának a Fővárosi Önkormányzat működésén is.

Leginkább azokat a forrásokat vágná vissza a főváros, amelyet eddig a kötelező feladatain felül költött bizonyos területekre. A spórolás másik része abból tevődik össze, hogy idén számos olyan civil szervezetet nem támogatna már a főváros, amellyel tavaly még volt szerződése, de ezek 2011-re már lejárnak. A tavalyi költségvetéshez képest szinte minden feladatcsoportra költött forrást csökkentene a főváros, ez alól a következők a kivételek: a közlekedési és parkolási feladatok (8 helyett 10 milliárd forint), a vállalkozási és vagyonkezelési feladatok (1,2 helyett 2,8 milliárd forint) és a tartalékkeretek (4 helyett 8,3 milliárd forint).

160 milliárdra nőtt a hiány

A koncepcióról szóló vitában a főpolgármester azt hangsúlyozta, hogy az még nem a végleges büdzsé, a koncepció csak a fő számokat és irányokat tűzi ki. Mint mondta, a pénzügyi tanácsadója, a korábbi főpolgármester-helyettes, Atkári János által fémjelzett anyag célja az, hogy a főváros csődjét elkerüljék. „Az átvett örökséget, a jelenlegi pénzügyi-gazdasági helyzetet nem a jelenlegi vezetés állította elő” – jegyezte meg. Felidézte, hogy amikor az új vezetés átvette a Városházát, az elődök által átadott dokumentumok 56-57 milliárd forintos hiányt jeleztek előre. Ez a számított hiány mára 160 milliárd forintra nőtt – tette hozzá.
 
A főváros adósságállománya meghaladja a 200 milliárd forintot. A BKV közvetlen adóssága 77, teljes adóssága 800 milliárd forint. A 4-es metró első szakaszát illetően 35 milliárd forintos többletköltségre van igénye az alagútépítő konzorciumnak, a „billegő” Alstom-szerződés költsége további 67 milliárd. 900 milliós pénzügyi mentőövet kellett nyújtania a fővárosnak a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek, hogy az azonnali csődöt elkerüljék. Ugyancsak súlyos anyagi helyzetben van a temetkezési cég és a közterület-fenntartó. Az előző városvezetés által betervezett, de végül meg nem valósított úgynevezett korrekciós eredmény további 12 milliárdos mínuszt jelent. 700 millió forintos bizonytalanságot jelent a 2008-as útfelújítási pénzek szabálytalan felhasználása. További 12 milliárdos mínuszt eredményez az idegenforgalmi adóbevételek átkerülése a fővárostól a kerületekhez, illetve a parlamentnek a fővárosi adóerő-képességet érintő döntései. Mindeközben az önkormányzat hitelképessége kimerült. További probléma, hogy a kerületek át akarják majd adni a középiskoláik fenntartását a fővárosnak, ami intézményenként további 400 millió forintos pluszkiadást jelenthet. Az agglomerációból bejáró diákok nagy része is a fővárosban tanul, de ennek költségeihez az agglomerációs települések nem járulnak hozzá.

4-es metró: esély sincs a második szakaszra 2014 előtt

A 4-es metró második szakasza megvalósításának elhalasztásáról Tarlós István azt mondta: erre a beruházásra az előző vezetés egy fillért sem hagyott a kasszában, ezért hazugság és disznóság azt állítani, hogy a fejlesztést „Orbán és Tarlós törli”. A 2. metrószakasz építésének megkezdése a főpolgármester szerint 2014 előtt műszakilag és pénzügyileg sem elképzelhető.
 
„Mi nem tudunk sem bank-, sem válságadót kivetni, Budapestnek ugyanis jelenleg nincs adókivetési joga” – mondta Tarlós István, hozzátéve, hogy fogják kezdeményezni az Országgyűlésben, hogy legyen.

Egymilliárdos kedvezményt kap a Sziget Fesztivál

A Sziget Fesztivál által fizetendő közterület-használati díjról szólva a főpolgármester úgy fogalmazott: a rendezvény egymilliárd forintos kedvezményt kap a díjfizetés alól. „A Szigetet senki sem akarja büntetni, de aki ezt az egymilliárdot el akarja venni a várostól, az veszi el a pénzt a kisebbségi önkormányzatoktól vagy a hajléktalanellátó szervezetektől, nem mi” – jelentette ki.
 
Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője szerint a költségvetési koncepció tárgyalásra alkalmatlan, az „Atkári János már a második megszorító csomagját jelenti a fővárosban”. Szerinte a javaslat jelentős megszorításokat tartalmaz. Tüttő Kata (MSZP) azt említette, hogy a Rogán Antal által jegyzett javaslat, amely szerint az idegenforgalmiadó-bevételeket a főváros helyett a kerületek szedik be, 8 milliárdos mínuszt jelent a fővárosnak hét év alatt. Bírálta a kormány szerinte hibás gazdaságpolitikáját, amely az árfolyamváltozás miatt további tízmilliárdos mínuszokat okoz a fővárosnak.
 
Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője üdvözölte, hogy az előterjesztő főpolgármester módosított a javaslatán, és azt kérte, hogy a kisebbségi önkormányzatok által felhasználható pénzek csak legfeljebb 5 százalékkal csökkenjenek. Ugyanezt kérte az ülésteremben felszólaló Lásztity Péter, a fővárosi szerb kisebbségi önkormányzat vezetője is. A főpolgármester ezzel kapcsolatban azt kérte, a konkrét javaslatokkal a költségvetés vitájában álljanak majd elő.
 
Andó Sándor (MSZP) szerint a koncepció gyakorlatilag leállítaná a fejlesztéseket, beruházásokat. Azt kérte, a főváros bírálja felül azt a döntést, hogy elhalasztja a 4-es metró 2. szakaszának megépítését, hiszen a metrótörvény szerint annak költségei 80 százalékát az állam állná. „Hősies tettnek” nevezte, hogy a metró első szakaszának építése egyáltalán idáig eljutott, hiszen abba is úgy kezdtek bele, hogy nem volt rá forrás. A főpolgármester erre azt válaszolta: kimerült a főváros hitelképessége, a metró 2. szakaszának önrészére sincs pénz. „Mit neveznek hősi tettnek? Hogy csak 10 százalékos kötbérkeretet engedtek kikötni a metrókocsi-szerződésben? Hogy francia banknak játszották át a garanciaszerződést?” – tette fel a kérdést Tarlós István.
 
Németh Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője azt emelte ki, a közgyűlés most tárgyalja egyáltalán a költségvetési koncepciót, hiszen az előző városvezetés ugyanis ódzkodott a társadalmi vitától, „szerintünk viszont ennek igenis van helye”. Hozzátette: a koncepció azt is lehetővé teszi, hogy láthatóvá válik, milyen örökséget hagyott az MSZP-SZDSZ városvezetés, milyen csontvázak esnek ki a szekrényekből. Úgy fogalmazott, míg a Fidesz az igazságot keresi a koncepcióban, addig az MSZP a pénzt, holott jobb lenne, "ha azt az elődeik által hazavitt nokiásdobozokban keresnék."
 
Hanzély Ákos (LMP) szerint nem olyan drámai a helyzet, ahogyan a koncepció lefesti. Szerinte 20 milliárd forintot jelent az az elvonás-csomag, amelyet a Fidesz-kormány intézkedései eredményeznek. Hiányolta egyebek között a dugódíj bevezetését, amely szerinte 10-20 milliárd forintos bevételt hozna. Hozzátette, ők sem nyúlnának a fő számokhoz, de „humanizáltabb” költségvetést szeretnének, amelyben több jut szociális területre vagy az oktatásra.

"Mindenkinek fájni fog": a főpolgármester szerint a kemény költségvetési szigor elkerülhetetlen

Molnár Gyula (MSZP) úgy vélte, a koncepcióban foglaltak ellentétesek azzal, amit a főpolgármester a kampányban ígért. „Az első Tarlós-korszak valójában egy második Atkári-korszak”, fogalmazott, „ahol nem látják a döntések mögött az embereket”. Tarlós István erre úgy válaszolt, a ciklus elején sajnos szükség van kemény szigorra, ami „mindenkinek fájni fog”, de sajnos elkerülhetetlen, hogy ezzel is megteremtsék a majdani fejlesztések feltételeit.
 
Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes azt emelte ki, hogy a koncepció új módszertan alapján készült, eddig mindig az előző évi számok alapján kalkuláltak, most viszont a kiadásokat a lehetőségekhez mérik. Újdonságnak nevezte, hogy a büdzsé koncepciója őszinte és a valóságot írja le.
 
Felszólalási lehetőséget kapott A Város Mindenkié civil szervezet képviseletében Bene Géza, aki szerint megdöbbenéssel olvasták, hogy a koncepció szerint az önkormányzati lakásai fenntartására a főváros idén félmilliárd forinttal kevesebbet költene, szerinte ez azt fogja eredményezni, hogy 1100-zal nő a fővárosi hajléktalanok száma. Kifogásolta a hajléktalanokkal foglalkozó civil szervezeteknek szánt támogatások csökkentését is. A főpolgármester válaszában azt mondta: a kérdést „empátiával, de racionális határozottsággal” kezelik. Hangsúlyozta, a főváros azt nem tudja vállalni, hogy minden otthontalannak lakást biztosít. „Az nem volt megoldás, hogy húsz éven át életvitelszerűen használhatták az aluljárókat, hiszen azokat nem arra találták ki. Ha ezt nem tesszük nekik lehetővé, akkor nem vagyunk embertelenek, emberi körülményeket igyekszünk biztosítani nekik” – tette hozzá.
 
A vita végén a főpolgármester jelezte, a koncepcióban foglaltakhoz képest három területen, a hajléktalan-ellátásban, a kisebbségi önkormányzatok támogatásában és a zöldterületek gondozására fordítandó összeget tekintve lát lehetőséget elmozdulásra.

Szentes Tamás az új egészségügyi főpolgármester-helyettes

Megválasztotta dr. Szentes Tamást egészségügyi főpolgármester-helyettest a Fővárosi Közgyűlés.A leadott 30 szavazat közül egy érvénytelen volt, 28 támogatta, egy ellenezte a megválasztást. Az új főpolgármester-helyettes illetménye 644.420 forint lesz, illetve ennek húsz százaléka illeti meg költségátalányként. Elődje, Pesti Imre azért mondott le fővárosi tisztségeiről, mert a Fővárosi Kormányhivatal vezetőjének nevezték ki.

Visszaveszi a BKV a korábban kiszervezett reklámfelületeit

A BKV visszaveszi a korábban kiszervezett reklámfelületeit, és közösségi célra hasznosítja azokat. A javaslat szerint a Peron Reklám Kft. lejárt szerződését egy fővárosi tulajdonú közszolgáltató nonprofit társaság, esetleg a Budapesti Közlekedési Központ vehetné át - az LMP erről szóló javaslatát ellenszavazat nélkül fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A főváros több mint tízezer plakáthelyet birtokol a BKV-n keresztül, ám a bérbeadásból befolyó milliárdos bevételekből csak elenyésző hányad, havi 50 millió forint kerül a közlekedési társasághoz - indokolta javaslatát Hanzély Ákos (LMP).
 
A Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése este fél hét után ért véget. A főpolgármester bejelentése szerint a testületi üléseket a jövőben már nem az Újvárosháza dísztermében, hanem a Főpolgármesteri Hivatal Városház utcai épületének dísztermében tartják, kivéve az ünnepi üléseket.
 

Közgyűlési hírek

A testület támogatta, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban a Dunával párhuzamos védmű a kerítések nyomvonalában húzódjon, ezt a változatot terveztetik tovább. Eredménytelennek nyilvánították a városnéző buszok üzemeltetésére vonatkozó koncessziós eljárást.
Döntöttek a Széna tér és a Vörösmarty tér felújításáról. Újbudán és Zuglóban a kerületek kérésére újabb fizetőparkolási övezeteket alakítanak ki. Budapest együttműködési megállapodást kötött Sanghajjal és Taskenttel.
Döntöttek az M3-as metróvonal öt állomásának speciális akadálymentesítéséről. Júliustól drágul a taxizás, az alapdíj 700 Ft-ra nő, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal emelkedik. A Lánchíd felújítása szeptemberben kezdődhet. Döntöttek Budapest nyolc új díszpolgáráról.
Elfogadták Budapest idei költségvetését, amely a bevételeket 245,4 milliárd, a kiadásokat 376,8 milliárd forintban határozta meg. Egyhangúlag fogadták el a képviselők a BRFK tavalyi évről szóló beszámolóját, döntöttek arról, hogy a Főváros felszámolási eljárás keretében szerezné meg a Rác fürdő és hotel tulajdonjogát.
Módosítottak a közbeszerzési rendszer működésén, elfogadták az idei forrásmegosztást. A főpolgármester tárgyalhat a kormánnyal a Bálna eladásáról. Bővült a fizetőparkolás a III. kerületben, valamint jóváhagyták az idei átlagos 12%-os bérfejlesztést a BKV-nál. Zárt ülésen öt új Csengery-díjasról is határoztak.
Négymilliárd forintból fejlesztik a csillaghegyi öblözet árvízvédelmének keretében az Aranyhegyi-patak menti és a pünkösdfürdői védvonalat. A lengyel-magyar barátságot kifejező emlékpark épül Budafokon, elnevezést kap 11 eddig névtelen közterület, valamint zajrendeletet fogadtak el a Margitszigetre.
Döntöttek arról, hogy Budapest együttműködési megállapodást köt Buenos Airesszel, valamint módosították a szmogriadórendeletet, tovább korlátozva a riadó idején használható gépjárművek körét a fővárosban.
A Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítménye nem a Nánási út – Királyok útja nyomvonalon, hanem a hullámtérben, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén valósuljon meg úgy, hogy a pontos nyomvonal kijelöléséről később döntenek – határozott rendkívüli ülésen a Fővárosi Közgyűlés.
Maradt a parti nyomvonal a Nánási út-Királyok útjával ellentétben, tanulmányterv készül a parton egy telekhatárokon belüli, magánterületeken történő építés realitásának vizsgálatáról.
Nyílt pályázatot hirdetnek a Bálna értékesítéséről, 11 milliárd forintos minimálárral. A közgyűlés úgy döntött: megerősíti korábbi döntését a Római-partról, amely szerint a part menti nyomvonalon épülhet meg a védmű.
A legfontosabb döntések: tovább működhet a téli hajléktalan-krízisférőhely a Rimaszombati úton, 240 milliós összetámogatást kapnak idén a kiemelt budapesti sportegyesületek, modernizálnak hétezer elavult közvilágítási lámpatestet.
Testvérvárosi együttműködési megállapodást kötöttek Budapest és Beregszász között. Indulhat a csillaghegyi árvízvédelmi mű engedélyeztetése. 2019 végéig megújulhat a Blaha Lujza tér, továbbépülhet a csepeli gerincút. Döntöttek a margitszigeti zenélő szökőkút multimédiás bővítéséről is.
Budapest testvérvárosi együttműködést köt Krakkóval. Racionalizálják a Fővárosi Közbeszerzési Kft. működését. Júniusban dönthet a közgyűlés arról, hogy egyes nyári hétvégéken lezárják az autósok elől a Szabadság hidat. Határoztak arról, hogy mintegy egy tucat eddig névtelen közterület kap új elnevezést.
Elfogadták a BRFK tavalyi beszámolóját. Döntöttek arról, hogy a part menti nyomvonalon épülhet meg a csillaghegyi öblözet védműve. Felújítják a Lánchidat és a Váralagutat, a munka nyáron indul, és 2019 végén fejeződhet be. Zárt ülésen nyolc új budapesti díszpolgárt választottak.
Rendkívüli ülésen döntött a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2024-es olimpiai pályázatának visszavonásáról. A testület felkérte a főpolgármestert: folytasson tárgyalásokat a kormánnyal az olimpiai pályázattal kapcsolatos beruházások további sorsáról.
Elfogadták Budapest 2017. évi költségvetését 381,4 milliárdos főösszeggel. A közgyűlés felhatalmazta a főpolgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a BOM-mal és a kormánnyal a budapesti olimpiai pályázat további sorsáról, „a megszűnt nemzeti konszenzusra tekintettel”.
A közgyűlés döntött az olimpiai helyszínkiválasztási javaslat véglegesítéséről. Tudomásul vették az Alstom metrókocsik beszerzését vizsgáló bizottság jelentését, amelyet eljuttatnak a Legfőbb Ügyészségre. Zárt ülésen döntöttek az idei Csengery-díjasokról.
Budapest együttműködési megállapodást köt Quitóval és Minszkkel. Módosították a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet, 2017-től a háziorvos, védőnő vállalkozókat adómentesség illeti meg, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapjuk nem haladja meg a 20 millió forintot.
Az M3-as metró felújításakor szükséges buszpótlást nem szolgáltatásvásárlással oldják meg, hanem átcsoportosításokkal, korábbi járműbeszerzési szerződések opcióival, valamint használt járművek vásárlásával. A közgyűlés a római-parti változtatási tilalomról is döntött.
Együttműködési megállapodást köt Budapest Szarajevóval. Módosították a 2024-es budapesti olimpiai pályázat alapját képező helyszínkiválasztási javaslatot. Határoztak új P+R parkolók építéséről. Zárt ülésen döntöttek a Pro Urbe Budapest, a Budapestért díj, valamint más fővárosi kitüntető címekről.