A Fővárosi Közgyűlés 2011. november 30-i rendes ülése

Csaknem nyolcvan előterjesztésről döntött november 30-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Nem drágul jövőre a BKV, új jegytípusokat vezetnek be, és felülvizsgálják a cég kollektív szerződését. Jóváhagyták a városatyák a római-parti árvízvédelmi mű megépítéséről szóló támogatási szerződést. Több mint 300 milliós pluszforrást szavaztak meg a hajléktalanellátásra, a Városligetben kap szobrot a dél-koreai himnusz zeneszerzője.
 
21 igen, 3 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett elfogadta napirendjét a Fővárosi Közgyűlés. György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes javaslatára a Fővárosi Közgyűlés decemberi ülésén tárgyalhat a víz- és csatornadíjakról. (A Fővárosi Vízművek Zrt. átlagosan 3,6 százalékos ivóvízdíj-emelést javasol: a lakossági fogyasztóknál 2,6 százalékkal növekedne a fizetendő összeg, az ipari-közületi fogyasztóknál pedig 5,5 százalékkal, a csatornahasználati díj 3,84 százalékkal emelkedne, köbméterenként nettó 337,80 forintra.)
 
A napirend elfogadása után Tarlós István főpolgármester azt mondta, nem tartja illőnek, szokásosnak és elfogadható stílusnak az ülésteremben megjelent BKV-szakszervezeti képviselők akcióját, hogy "sajtpapírokat" próbáljanak a főpolgármester kezébe nyomni a kamerák előtt. (A Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének tagjai a közgyűlés ülése előtt levelet adtak át a képviselőknek, amelyben a BKV finanszírozási helyzetére hívják fel a figyelmet, a levelet Tarlós Istvánnak is át akarták nyújtani, de ezt a főpolgármester elutasította.)

Emlékeztetett arra, hogy a BKV súlyos válságban lévő cég volt, amikor az új városvezetés hivatalba lépett, a finanszírozása 20 éve nem megoldott, a járműveket 10-15 éve le kellett volna cserélni, a követlen banki adósságállománya meghaladja a 70 milliárd forintot.
 
Tarlós: nem most kell BKV-sztrájkkal fenyegetőzni!

 
Tarlós István úgy fogalmazott, a szakszervezetek tiltakozhatnak, sztrájkkal is fenyegethetnek, de úgy vélte, akkor kellett volna sztrájkolniuk, amikor húsz évig nem kapta meg a BKV a finanszírozásához szükséges forrásokat, amikor sok milliárd forintot szivárogtattak ki fiktív szerződésekkel a cégből, illetve amikor arcátlanul százmilliós végkielégítéseket fizettek ki. A főpolgármester jelezte, az ügyben tárgyalni fog a miniszterelnökkel, azt követően pedig a szakszervezetekkel is.
 
Döntés a városi televíziózási alapítványról
 
21 igen, 11 nem szavazattal elfogadta a közgyűlés a Városi Televíziózással Budapest Fejlődéséért Alapítvány létesítő okiratának módosítását. Az alapítványt még a Fővárosi Tanács hozta létre 1989-ben, az alapítvány az eszközeit az MTV regionális műsorainak rendelkezésére bocsátotta. E regionális adás időközben megszűnt, így jelenleg nincs olyan közszolgálati médium, amely elsősorban a budapestiek mindennapjait érintő ügyek, kérdések hiteles és megbízható forrása lehetne. A főpolgármester előterjesztése szerint a városvezetés kiemelten fontos feladatnak tekinti a fővárosi lakosság folyamatos tájékoztatását a helyi közügyekkel, közszolgáltatásokkal kapcsolatban, így önként vállalt feladatait ezzel kibővíti. A közgyűlés a javaslat elfogadásával az alapítványt közhasznú szervezetnek nyilvánította, új kurátorokat jelölt és felügyelőbizottságot hozott létre.
 
Molnár Gyula (MSZP) a vitában azt mondta, miközben semmire sem jut pénz a fővárosban, a "Tarlós-tévére" igen, a javaslatot "homályos hátterűnek, szakmailag aggályosnak" nevezte. Tarlós István főpolgármester ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a budapesti televízió megszervezésére egyetlen fillért sem költenek a jövő évi költségvetésből, az erre szánt 60 millió forintot maga a főpolgármester húzta ki a tervezetből. Tarlós István megjegyezte, hogy a kerületeknek is van saját újságjuk, tévéjük. Kaltenbach Jenő (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi médiában is szükséges a kiegyensúlyozott tájékoztatás, Losonczy Pál (Jobbik) támogathatónak nevezte, hogy legyen fővárosi tévé, ha abban az ellenzék véleménye is helyet kaphat.
 
Római-parti árvízvédelmi mű: megkötik a támogatási szerződést
 
27 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett döntött a Fővárosi Közgyűlés a római-parti árvízvédelmi mű támogatási szerződésének megkötéséről. A döntés biztosítja a központi költségvetésben a beruházásra elkülönített 1 milliárd forint fővárosi átvételét.
 
Nem drágul jövőre a BKV, újratárgyalják a kolletív szerződést

Hosszas vita után döntött a közgyűlés arról, hogy jövőre nem változnak a BKV-tarifák, új jegytípusokat vezetnek be, illetve 90 napos határidővel felmondják a közlekedési vállalatnál a kollektív szerződést. Előbbiről 23 igen, 9 nem, utóbbiról 21 igen és 11 nem szavazattal döntöttek a városatyák.
 
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes a vitában azt mondta, a viteldíjak elérték azt a szintet, hogy minden további emelés utasszám-csökkenést, és a bliccelés növekedését eredményezné. Kitért arra, hogy a kollektív szerződést újra akarják tárgyalni a szakszervezetekkel, hangsúlyozta, hogy nem akarnak minden béren kívüli juttatást elvenni, „ez félremagyarázás, tévedés”. Mint fogalmazott, a jóléti juttatásokat reális alapokra akarják helyezni. (A kollektív szerződésben foglalt többletjuttatások évente mintegy 10 milliárd forintba kerülnek.)
 
Tarlós István főpolgármester feltette a kérdést, hogy igazságos és arányos-e a kollektív szerződés tartalma, az elmúlt húsz évben hányszor sztrájkoltak a BKV-szakszervezetek amiatt, hogy a város nem adott működési támogatást a BKV-nak, illetve részesültek-e nagymértékű végkielégítésben korábbi szakszervezeti vezetők. Horváth Csaba (MSZP) azt mondta, egyetértenek azzal, hogy az utasok terheit nem lehet tovább növelni, de szerinte nem megoldás a kollektív szerződés felmondása. A főpolgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte, a szocialista-szabaddemokrata politikai közösségnek húsz éve volt, hogy kezdjen valamit a BKV-val, „pofátlanság nem figyelembe venni ezt a hagyatékot”. Források híján az új városvezetésen nem lehet számon kérni, hogy egyetlen év alatt miért nem tüntette el a BKV 70 milliárdot meghaladó adósságát, miért nem cserélt le mintegy ezer, elöregedett járművet – tette hozzá. Németh Zoltán frakcióvezető (Fidesz) úgy vélte, az MSZP a BKV-t illetően korábban a nokiás-dobozok kezelésében és a jegyáremelésben volt kreatív.
 
Új jegytípusok a BKV-nál
 
Jövőre új jegytípusokat is bevezetnek a BKV-nál, a közgyűlés döntése alapján. Bevezetik többek között az autópótló csoportos napijegyet, amelyet 2-5 fő használhat 24 órán át együttes utazásra, a BKV járatok teljes hosszán (HÉV-nél a közigazgatási határig). Az új jegy ára a budapesti 24 órás jegy mindenkori árának kétszerese (3100 Ft). A kisgyerekes bérletet (úgynevezett kismamabérletet) a gyeden és terhességi gyermekágyi segélyben részesülő budapesti utasok is igénybe vehetik. A pótdíj összegét 33 százalékkal emelik, a büntetés összege 30 napon belül fizetve 16 ezer, 30 napon túl 32 ezer forintra nő. A helyszínen fizetendő pótdíj 6-ról 8 ezer forintra emelkedik. Előkészítés alatt van a Liszt Ferenc Airport T2 átszállójegy jövő évi bevezetése, a jegyet a MÁV-Start fogja kiadni, a 200E buszon lesz érvényes Ferihegy vasútállomás a 2-es terminál között. (A Nyugatiból így vonattal egy jeggyel elérhető lesz a repülőtér.)

24 ingatlant vonnak ki az oktatási ágazati körből
 
Huszonnégy, az oktatásban használt ingatlan "ágazati körből való kivonásáról", azon belül tizenöt ingatlan forgalomképessé nyilvánításáról döntött a közgyűlés 18 igen szavazattal, 13 tartózkodás mellett.  Csomós Miklós oktatási főpolgármester-helyettes indítványa szerint olyan ingatlanokról van szó, amelyek az oktatási ágazat vagyongazdai körébe tartoznak, korlátozottan forgalomképesek, és jelenleg használaton kívül állnak. Ezeket december 1-től vonják ki az ágazati körből. A forgalomképessé nyilvánított ingatlanok közül a legnagyobb egy VI. kerületi, 4358 négyzetméteres telephely, amelynek bruttó nyilvántartási értéke több mint 508 millió forint. Ha az ingatlanok értékesítéséből, bérbeadásából, egyéb hasznosításából a fővárosi önkormányzatnak bevétele lesz, annak 25 százalékát halaszthatatlan oktatási feladatok fedezetéül különítik el.
 
Két XX. kerületi szakiskola szűnhet meg a tanév végén, oktatási feladataikat a fővárosi önkormányzat veszi át 2012. július 1-jétől, miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán vita nélkül, 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az erről szóló előterjesztést. A pesterzsébeti önkormányzat eddig önként vállalt feladatként működtette a Baross Gábor Szakiskolát, valamint a Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumot, nemrég azonban arról tájékoztatta a fővárosi önkormányzatot, hogy átadja feladatait. Ezt a fővárosnak törvényben előírt kötelessége átvenni. Az idei tanévindító adatok szerint az 534 férőhelyes Baross Gábor Szakiskolának 266 tanulója van, míg az 500 diákot fogadni képes Gróf Széchenyi István Szakiskola és Gimnáziumba 348-an járnak. A főváros, szándéka szerint, a két intézményt nem veszi át, ugyanis a tanulókat el tudja helyezni saját intézményhálózatában és megfelelő színvonalon tudja biztosítani a tanulók oktatását, nevelését. Pesterzsébeten a főváros hét középfokú oktatási intézményt működtet, ezekben, illetve a szomszédos kerületekben működő szakiskolákban be tudják fogadni a diákokat.
 
A Városligetben állítják fel a dél-koreai himnusz zeneszerzőjének szobrát
 

A Városligetben kap bronzszobrot An Ik Tai komponista, aki Dél-Korea himnuszának zenéjét szerezte – erről egyhangúlag döntöttek a városatyák. A mellszobor elhelyezését a Magyar-Koreai Társaság kezdeményezte, a szobor elkészítését Szöul finanszírozza, a megmunkálásra Zsin Judit szobrászművész kapott megbízást. A zeneszerző emlékére két éve avattak emléktáblát a budai Eötvös Kollégium előkertjében, emlékeztetve arra, hogy An Ik Tai a budapesti Zeneakadémián és a kollégiumban tanult 1938 és 1941 között. Az eredeti elképzelések szerint a mellszobrot is az Eötvös Kollégiumnál állították volna föl. A várható koreai turistaforgalomra tekintettel választották végül a városligeti helyszínt, a mellszobor a Dél-Koreai Nagykövetség közelében, a földalatti vasút Széchenyi fürdő megállója kijáratától nyugatra állítják fel.
 
An Ik Tai a Zeneakadémia zeneszerzés szakán Kodály Zoltán tanítványa volt. Hatására kezdte el a népzenei motívumokat felhasználni, mely sajátos ázsiai hangzású műveiben felfedezhető. Kérte Kodály Zoltán véleményét az Aegukgáról is, így jött létre a végleges változat, amely ma Dél-Korea nemzeti himnusza.
 
Több százmilliós pluszforrás hajléktalanellátásra
 
A Budapesti Módszertani Szociális Központ 120 millió forint többletforrást kap működőképességének fenntartásához, és további csaknem 193 millió forintot ahhoz, hogy a hajléktalanokat ellátó két új telephelyét 2012 végéig működtethesse – döntött 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a közgyűlés.
 
A Fűtött utca nevű program részeként két új telephely nyílik jövő év elején; a IV. kerületi Váci úti telephelyen a 93 ember befogadására alkalmas éjjeli menedék és a 84 férőhelyes nappali melegedő működtetéséhez 59,355 millió forintot kell elkülöníteni, a IX. kerületi Aszódi utca alatti telephely működtetéséhez pedig további 133,578 millió forint szükséges. Utóbbi helyen 192 férőhelyes éjjeli menedék, illetve 162 férőhelyes nappali melegedő működik majd. A hajléktalanok egészségügyi ellátásával kapcsolatban döntés született arról is, hogy kilenc fővárosi kórház többletkapacitást biztosít a téli időszakban. Erről 23 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett határoztak a képviselők. A téli időszakban 67 krónikus ágyat, illetve annak finanszírozását biztosítják többletként a kórházak az érintetteknek, és további 75 ágyat vállalnak az intézmények a meglévő kapacitásaik terhére.
 
Új igazgatója lesz a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának

 
 

Dippold Péter lesz jövő évtől a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) Központi Könyvtárának igazgatója a Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében. A közgyűlés egyhangú döntése alapján az új igazgató 2012. január 1-jétől öt évig, 2016. december 31-ig vezetheti a könyvtárat.

 

Közgyűlés - 2011.11.30.