A Fővárosi Közgyűlés 2011. december 14-i rendes ülése

Mintegy nyolcvan előterjesztést tárgyalt meg december 14-i rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Felszólalt az ülésen a köztársasági elnök, Schmitt Pál kijelentette, hogy nem 23 kerületre felosztott, hanem egységes fővárosra van szükség. Díjemelésekről is döntött a közgyűlés, infláció alatti mértékben drágul jövőre a víz- és a csatornadíj, a kegyeleti közszolgáltatások díja és a kéményseprési díj. Elfogadták a városatyák a jövő évi költségvetés koncepcióját, határoztak kilenc új utcanévről is.

 

Schmitt Pál köztársasági elnök együttműködést sürgetett a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésének elején tartott beszédében, mivel - mint mondta - a budapestiek által joggal elvárt fejlesztés csak így valósítható meg. Az államfő kifejtette: Budapest "hatalmas öröklött adósságállománnyal küzd" ugyan, de az - akár a főváros és a kerületek forrásvitája, akár a politikai pártok motivációi miatt kialakult - érdekellentéteket félre kell tenni.

A választók tavaly "egyértelmű, erős legitimitású többséget" küldtek a közgyűlésbe, "erős felhatalmazású" főpolgármesterrel - idézte fel. Úgy fogalmazott, hogy ezzel kifejezték szándékukat a két évtized utáni fordulatra. Ez a szándék csak részben politikai természetű, sokkal inkább egy erős Magyarországról és benne egy erős Budapestről, a rendteremtés igényéről, az érezhető fejlődésről és az összefogás, a közös munka szükségességéről szól - mondta. Megjegyezte: nem egy 23 kerületre felosztott, hanem egy egységes fővárosra van szükség.
 

Schmitt Pál a városvezetés által összeállított úgynevezett zöld könyvvel kapcsolatban emlékeztetett: a bevezetőjében Tarlós István úgy fogalmazott, hogy a fővárosi lépések három fő csapásirányban haladnak: először a már megkezdett rendteremtés folytatása, azután a válsághelyzet elkerülésére megtett azonnali beavatkozások sora jön. Mindezekkel összhangban pedig a hosszútávon kiszámítható működés megalapozása - fűzte hozzá.

 
A köztársasági elnök kiemelte: eddig is mélyreható változások történtek már például a város üzemeltetésében. Schmitt Pál üdvözölte, hogy az átalakítás "vezérfonala" egy tisztább, átláthatóbb és költséghatékonyabb rendszer kialakítása volt, és hogy ez a megoldás a megtakarításokban máris eredményeket hozott. Az államfő arra biztatta a közgyűlést, hogy továbbra is a költségek csökkentése, a közpénzekkel való józan gazdálkodás legyen a mérce. Mint hangoztatta, csak így szerezhető vissza az emberek bizalma, hogy a magukénak érezzék a fővárost. A cél az, hogy a kérdésre, hol szeretnének élni, egyre többen válaszolják: "természetesen Budapesten" - tette hozzá.
 

Kilenc új utcanév
 
Korábban névtelen közterületek elnevezéséről, illetve egyes nevek megváltoztatásáról döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés. A határozatot 20 igen és 3 nem szavazattal fogadták el, az MSZP nem vett részt a szavazáson. Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta, hogy a közgyűlés a kerületek kéréseiről döntött.
 
Havas Szófia (MSZP) szerint az átnevezések több százmilliós költséggel járnak, és feleslegesek, párttársa, Bánsági Tamás szerint pedig például a Koltói Anna utca átnevezésével a városvezetés a főváros szociáldemokrata múltját akarja eltüntetni. Németh Zoltán Fidesz-frakcióvezető úgy fogalmazott, egy utcatábla elkészítése 3-4 ezer forintba kerül, százmilliókba legfeljebb akkor, ha a táblákat a szocialisták szerzik be. Emlékeztetett arra, hogy a megváltozott nevű utcákban lakók a lakcím-kártyájukat ingyen cseréltethetik le.
 
Óbudán Kerényi Grácia költőről, műfordítóról neveznek el eddig névtelen közterületet, Soroksáron Túri István kertészmérnökről, tanárról és nemesítőről neveznek el utat, Csepel pedig a Koltói Anna utcának ad új nevet, Vermes Miklós tanítónak, a fizika szakmódszertana kimagasló alakjának nevét veszi fel. Terézvárosban a Szalmás Piroska utca neve változik meg, ez Németh László író, kritikus, műfordító nevét viseli.
 
A XIII. kerületben egy jelenleg névtelen közterület Kopácsi Sándor nevét veszi fel, ő az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, majd a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka, a Nagy Imre-per életfogytiglanra ítélt hatodrendű vádlottja volt. A II. kerületben egy névtelen területet Erdélyi Jánosról, a Kisfaludy Társaság titkáráról, a Nemzeti Színház egykori igazgatójáról neveznek el.
 
A XV. kerületi Dembinszky utca Józef Wysockinak, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédtábornokának nevét veszi fel. A Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő zuglói névtelen sétány Lev Tolsztoj orosz író nevét viseli ezután. A soroksári Apostolhegy dűlő lakói azt kezdeményezték, hogy a Vágó köz elnevezésű területet Máté apostolra nevezzék át, mert az útszakasz nem tekinthető a - vele fizikai összeköttetésben nem álló - Vágó köz meghosszabbításának, és ez megnehezíti a tájékozódást. Az utca környékén több, apostolról elnevezett közterület is van, így János, Pál és Péter apostol nevét is viseli utca. A változások a közgyűlési döntés után harminc napon belül lépnek életbe.
 
Elfogadták a 2012-es költségvetési koncepciót
 
Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest jövő évi költségvetésének koncepcióját 18 igen, 10 nem szavazattal, két tartózkodás mellett.  A jövő évi költségvetési koncepció az idei évhez képest tízmilliárd forintos folyó bevételi kieséssel számol. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes a javaslatban az ideinél sokkal feszítettebbnek nevezi a 2012-es büdzsét; ennek okaként azt jelöli meg, hogy a gazdasági válság folytatódik, ami a bevételi előirányzatokat gyengíti. A működési kiadások előirányzata a 2011-es 174,3 milliárd forintról 181,4 milliárdra nő, azzal együtt, hogy egyes egészségügyi feladatokra és a tűzoltó-parancsnokságra az állami kézbe adás miatt nem különítenek el forrást. Jelentősen nő a közlekedési és a parkolási feladatokra tervezett összeg, 10,7 milliárdról 20,7 milliárdra, továbbá megháromszorozódnak a cél jellegű működési keretek, így erre 543 millió forint juthat.
 
Bagdy Gábor elismerte, hogy a koncepció tele van bizonytalansági tényezőkkel; ezek között említette a szerkezetátalakításokat, az árfolyamkockázatokat, az adósság újrafinanszírozását és a világgazdasági környezetet. Hozzátette, ez nem lehet ok arra, hogy a főváros ne nézzen szembe a tényekkel, a koncepció „a mai legjobb tudásunk szerint” készült. A koncepció 2014-ig olyan fejlesztési pályát akar felrajzolni, amellyel megtartható az egyensúly. Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta, hogy a korábbi gyakorlattal szemben a költségvetés elkészítésébe az ellenzéket is bevonják.
 
Az ellenzéki frakciók jelezték, a koncepciót nem támogatják. Szaniszló Sándor (MSZP) szerint szinte a hadikommunizmust idézi a helyzet, hiszen a költségvetés koncepciója 10 milliárd forinttal csökkenő bevételekkel, 32 milliárd forinttal csökkenő állami normatívával számol. Párttársa, Tüttő Kata szerint a legártóbb külső körülmény a kormány, hiányolta, hogy a kabinet növekedési tervében nincs szó Budapest szerepéről, és úgy vélte, az adóemelések leginkább a budapestiek zsebéből vesz ki pénzt. Nehezményezte többek között, hogy a főváros teljesen kivonul a színházak támogatásából. Hanzély Ákos (LMP) azt mondta, a főváros érdekeit jobban kellene érvényesíteni a parlamentben, mert Budapest nem tudja a bevételeit maga növelni, a BKV finanszírozását megoldani. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy jelentősen csökken a kultúrára, oktatásra jutó forrás. Losonczy Pál (Jobbik) azt emelte ki, hogy a büdzsé megszorításokban gazdag, a koncepcióban sok a kockázati tényező, az önként vállalt fővárosi feladatok szinte teljesen megszűnnek. A Jobbik más szemléletű költségvetést szeretne, amely kevésbé terheli a lakosságot.
 
Infláció alatti díjemelések
 
Jövőre az inflációnál alacsonyabb mértékben, nettó 2,54 százalékkal emelkedik Budapesten a vízdíj – erről 18 igen, 10 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett döntött a Fővárosi Közgyűlés. A bruttó díjnövekedés 27 százalékos áfával számítva nagyságrendileg megegyezik az infláció mértékével. A lakosságnak a víz köbmétere 243,71 forintba, az ipari-közületi fogyasztóknak 252,6 forintba fog kerülni.  A csatornahasználati díj szintén 2,55 százalékkal emelkedik, így 2012-ben áfa nélkül 333,6, áfával 423,67 forint lesz köbméterenként, erről 18 igen,11 nem szavazattal, tartózkodás nélkül határoztak a városatyák.
 
György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy szerződéses kötelezettség terheli a fővárost a szolgáltatási díjak meghatározására. Ha ezt nem teszi meg, akkor a fővárosnak kell helytállnia, és a szolgáltató részére kifizetni a különbözetet. A csatornázási művek eredetileg 3,8, a vízművek pedig 3,6 százalékos emelési mértéket javasolt, a közgyűlés által elfogadott mérték igazodik az új víziközmű törvényhez, amely maximalizálja a lehetséges díjemelés legmagasabb mértékét. A főpolgármester-helyettes még a napirendi vitában erről a témáról azt mondta, hogy folyamatban van a korábbi fővárosi közmű-privatizáció teljes felülvizsgálata, hónapok óta intenzíven tárgyalnak a vízművek tulajdonosaival, a főváros ugyanis vissza akarja venni tulajdonába a társaságot.
 
Emelkedik a települési szilárd hulladék elszállításának díja Budapesten januártól, a képviselők az erről szóló előterjesztést 18 igen és 14 nem szavazattal fogadták el. Az áremelkedés 2,26 százalékos lesz, egy négytagú, családi házas övezetben élő család kukáját havi 579 forint helyett 592 forintért viszik el hetente egyszer. A nyitott konténerek ürítése alkalmanként 5.264 forint helyett 5.383 forintba kerül majd.
 
Drágulnak a fővárosban a kegyeleti szolgáltatások díjai is január elsejétől, miután a képviselők megszavazták az erről szóló előterjesztést 18 igen és 13 nem szavazattal . A döntés értelmében az árak nettó 3,9 százalékkal emelkednek. György István főpolgármester-helyettes felszólalásában hangsúlyozta, hogy az eredeti tervekben szereplő bruttó 8,8 százalékos emelést mérsékelték. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cég nem tudja majd  az szja-változások miatti bérkompenzációt végrehajtani, így azzal később foglalkozni kell.

 

A közterület-fenntartó is a BVK része lett
 

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) részvényeinek apportálásával 15,439 milliárd forintos alaptőke-emelést hajtott végre a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Holding Zrt.-nél a Fővárosi Közgyűlés. A testület júniusban döntött arról, hogy hat, százszázalékos fővárosi tulajdonú céget (annak üzletrészeit, részvényeit) - Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., Főkert Nonprofit Zrt.,  Főkétüsz Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft., Főtáv Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. - apportálnak a Budapesti Városüzemeltetési Központba. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes már akkor jelezte, hogy az FKF Zrt. is a BVK része lesz, a társaság szétválása után. A közterület-fenntartó ügyében október végén döntöttek a képviselők, így megkezdődött a közútfenntartási ágazat leválasztása. A koncepció szerint a BVK által ellenőrzött társaságok közé tartozik majd a később létrehozandó Fővárosi Energiagazdálkodási Kft. is. Emellett arról is döntöttek, hogy a Budapesti Közlekedési Központba apportálják a közútkezelési feladatokat ellátó BKK Közút Zrt.-t, itt az alaptőke-emelés 1,5 milliárd forintnak felel meg.

 
Támogatás az ebrendészet fejlesztésére
 
23 millió forintot kap Budapest Főváros Közterület-felügyelete az állat-egészségügyi (ebrendészeti) szolgálatának megújításához - döntött egyhangúlag a közgyűlés. Az állat-egészségügyi szolgálathoz évente több mint háromezer kutya kerül be, túlnyomó többségük keverék. Az idén 3220-at fogadtak be, közülük 340 visszakerült a gazdájához, az állatvédő egyesületeknek pedig hétszázat adtak át. A szolgálat működése és fenntartása a főváros és az agglomeráció járványügyi és közegészségügyi helyzetének szempontjából kiemelt jelentőségű. A vonatkozó javaslat szerint középtávon a feladatellátás színvonalának emelése mellett szükséges a funkciók, vagyis egyebek mellett a járványügy és a befogott állatok örökbeadásának szétválasztása, és nem lehet halasztani a férőhelyek bővítését sem. A határozat alapján a közterület-felügyelet 23 millió forintot fordíthat egyebek mellett ebbefogó gépkocsik, mikrocsip-leolvasók vásárlására, macskaketrecekre, a műtőhelyiség átalakítására, valamint épületfelújításra.
 
Önálló lesz a Szent Margit Kórház
 
Az önállóan működő és gazdálkodó Szent Margit Kórház létrehozását kezdeményezi a fővárosi önkormányzat a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál (Nefmi), erről 20 igen és 10 nem szavazattal döntött a Fővárosi Közgyűlés. A kórházat 2008 januárjában a Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházai elnevezésű  összevont intézménybe integrálták. A megállapodás-tervezet szerint az önálló intézményt 2012. május 1-jétől kellene létrehoznia a minisztériumnak, az ezzel kapcsolatos folyamatok koordinálásába pedig bevonja a főváros szakértőit. A minisztérium háttérintézményének felül kellene vizsgálnia a Szent Margit Kórház kapacitásait, és 2012. június 30-ig olyan szakmai portfóliót, valamint ellátási területet meghatároznia, amely illeszkedik a betegellátási igényekhez, emellett biztonságos és stabil gazdasági működést biztosít a kórháznak. A javaslat szerint a tárcának egyeztetnie kellene a fővárossal a kórház főigazgatói, illetve gazdasági igazgatói pályázatának kiírásáról.
 
Megszűnik a Pro Cultura Urbis Közalapítvány
 
Megszűnik a Pro Cultura Urbis Közalapítvány, melynek feladatait a jövőben a főváros saját intézmény- és támogatási rendszerén keresztül valósítja meg, az erről szóló javaslatot 18 igen szavazattal, 11 nem ellenében fogadta el a közgyűlés. A közalapítvány fenntartását és finanszírozását az önkormányzati költségvetés a továbbiakban nem teszi lehetővé, ugyanakkor az alapító okiratban célként meghatározott, önként vállalt közfeladat megvalósítása más módon, a meglévő fővárosi intézmény- és támogatási rendszer keretében is megvalósítható - áll a Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztésben. Az alapító okirat szerint a Pro Cultura Urbis Közalapítvány feladata a kulturális értékek védelme és új értékek létrejöttének elősegítése volt a Pro Cultura Urbis díj odaítélése, egyedi támogatás, illetve ösztöndíj-adományozás által. Az előterjesztés szerint a Pro Cultura Urbis Közalapítvány bankszámláján jelenleg 3,9 millió forint van, a közalapítvány ingó és ingatlanvagyonnal nem rendelkezik.

budapest.hu

Közgyűlés 2011.12.14.

Schmitt Pál felszólalása