Mintegy negyven napirendi pontot tárgyalt meg idei első, rendes ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Döntöttek arról, hogy Nemesdy Ervin lesz a Budapesti Közlekedési Központ új vezérigazgatója, aki az év végéig kidolgozza a szervezet reorganizációjára vonatkozó javaslatot. A közgyűlés határozott a fővárost és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról is: a kerületeket összesen 132,2, a fővárost 155,5 milliárd Ft illeti meg.
Az ülés kezdetén LMP-s javaslatra egyperces néma felállással adózott a közgyűlés Pawel Adamowicz, volt gdanski polgármester emlékének, aki január 13-án lett halálos merénylet áldozata.
Nemesdy Ervin lesz a Budapest Közlekedési Központ új vezérigazgatója – erről 22 igen szavazattal, hat tartózkodás mellett döntött a közgyűlés, támogatva Tarlós István főpolgármester előterjesztését. Dabóczi Kálmán jelenlegi BKK-vezérigazgató munkaviszonyát február 27-i dátummal, felmondással szüntetik meg. A január 24-én kezdődő felmondási idő alatt Dabóczi Kálmánt mentesítik a munkavégzés alól, akit egyhavi végkielégítés illet meg. A közgyűlés arról is döntött, hogy Nemesdyt a BKK igazgatósági tagjának is megválasztja.
A napirend vitájában Tarlós István közölte: még nem dőlt el, mi lesz a BKK-val, alternatíva lehet az esetleges megszűnés és az átalakítás is, ez csak október után fog eldőlni.
A közgyűlés előtt felszólaló Nemesdy Ervin elmondta: 67 éves, élete nagyobb részét a szakmájában töltötte, sok olyan emberrel találkozott és dolgozott együtt, akik később, a rendszerváltás után különböző utakra mentek, „de ebből nem következik, hogy ezekkel az emberekkel nekem bármiféle olyan kapcsolatom lenne, ami legalábbis negatívan ítélhető meg". Személy szerint sosem érte semmilyen vád, hogy bármi törvényelleneset vagy erkölcsileg elítélendőt tett volna – hangsúlyozta. „Világéletemben a szakmát akartam képviselni, és a szakma érdekében próbáltam tenni, amit tettem, most is ezt a tisztességes munkát vállalom" – jelentette ki.
Hozzátette: 12 éve dolgozik a fővárosnál, „az itteni munkám győzhette meg főpolgármester urat arról, hogy érdemes velem számolnia". Kitért rá, hogy a Főpolgármesteri Hivatalban létrehozta azt a monitoring és kontrolling referatúrát, amely korábban nem létezett, meghatározta ennek működési rendjét, a szervezet jól működik, és a mai napig hasznos része a hivatalnak. Ezt követően átkerült a Budapesti Városüzemeltetési Holdinghoz, ahol főtanácsadóként, majd gazdasági igazgatóként, végül vezérigazgató-helyettesként foglalkozott a fővárosi szolgáltató vállalatokkal. A BKK megalakulását követően az igazgatóság tagja lett. Kifejezetten pozitív véleménye van a központ közlekedésszervezési tevékenységéről, mint mondta, hatékonyan, gördülékenyen szervezik Budapesten a működőképes tömegközlekedést.
Hangsúlyozta: a főpolgármester nem arra kérte fel, hogy „beszántsa" a BKK-t, hanem azt kérte, hogy októberig készítse elő a központ reorganizációját. Ez tartalmazni fogja, hogy miként viszonyuljon egymáshoz a BKV, a BKK és a BKÜ (Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok Zrt.), és azt is, hogy egyben kell-e tartani, vagy külön kell-e választani a város közlekedésének üzemeltetési és fejlesztési feladatait. Ígéretet tett arra, hogy a feladatát szakmai alapon fogja ellátni. (Az új vezérigazgató szakmai életrajza itt olvasható.)
Tarlós István az ellenzéki felvetésekkel kapcsolatban leszögezte: nem olyan rossz a fővárosi közlekedés, külföldön mindenütt dicsérik. „Ízléstelennek tartom, ha azok verik a mellüket, és élesen kritizálják a fővárosi közlekedést és a BKV járműveit, akik annak idején hosszú regnálás után itt hagyták a közlekedési vállalatot lezüllesztett erkölcsi állapotban, majdnem 80 milliárdos működési adóssággal, elöregedett járműállománnyal" – fogalmazott. A BKK új vezérigazgatójával kapcsolatban megjegyezte: ő szakmabeli, közlekedési szakember, több diplomája van ezen a területen, és ezen a szakterületen is dolgozott. Ráadásul az általa folytatott szakma náluk családi tradíció, már az édesapja is nemzetközi hírű, nagy tekintélyű tanszékvezető egyetemi tanár volt a Műegyetem közlekedési tanszékén. Ezt a családi tradíciót folytatja, ráadásul az életét ebben töltötte el – tette hozzá. „Nem olyan szakértő, akinek semmilyen szakirányú végzettsége nincsen" – jegyezte meg.
Elfogadták a forrásmegosztást
A Fővárosi Közgyűlés döntött a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról: a kerületeket összesen 132,2 milliárd forint (46 százalék), a fővárost 155,5 milliárd (54 százalék) illeti meg a tervek szerint. A testület 18 igennel szavazattal 8 tartózkodás mellett fogadta el az idei forrásmegosztásról szóló rendeletet. Az elfogadott előterjesztés szerint a megosztandó bevételek a múlt évihez képest a tervek szerint több mint 29 milliárd forinttal nőnek.
Összfővárosi szinten erre az évre 287 milliárd forint iparűzésiadó-bevétel tervezhető, figyelembe véve a tavalyi tényleges bevételeket, valamint az idei makrogazdasági prognózisokat. A késedelmikamat- és bírságbevétel együtt 2019-re 700 millió forinttal tervezhető. A főváros egészére összesen 13 millió forint idegenforgalmi adót oszthatnak meg. Azok a kerületi önkormányzatok, amelyek maguk szedik be az adót, a főváros által beszedett összegből nem részesülnek.
Az előterjesztés elfogadása előtti vitában Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes elmondta, a vártnál nagyobb gazdasági növekedés, valamint az adók hatékonyabb behajtása révén a tavalyinál nagyobb összegről rendelkezhet a főváros és kerületei. Tarlós István főpolgármester a vita végén emlékeztetett, a kormányfővel tervezett egyeztetéseken várhatóan napirendre kerül a főváros forrásainak kérdése.
Húsz józsefvárosi bérlakást tesznek lakhatóvá hajléktalanoknak
Húsz józsefvárosi, fővárosi tulajdonú bérlakást hoznak lakható állapotba, hogy azokba hajléktalan emberek költözhessenek egy európai uniós és állami támogatású program révén - erről 25 igennel, egy tartózkodás mellett döntött a közgyűlés, támogatva húsz Kőbányai úti önkormányzati bérlakás felújítását, hogy azokat rendeltetésszerűen használni lehessen. Erre a pályázati támogatásból 35 millió forintot fordítanak.
Az "Utcáról a bérlakásba a Fővárosban" című projekt célja az utcán élők számának csökkentése, a hajléktalanellátó rendszeren kívüli, az utcai életmód feladására ösztönző szociális-egészségügyi szolgáltatások kialakítása; a program keretében a részben munkaképes, valamennyire stabil jövedelemmel rendelkező, tartósan utcán élő emberek részére biztonságos és hosszabban fenntartható lakhatási lehetőséget biztosítanak, valamint lakhatási és foglalkoztatási támogatásokat, munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtanak.
A projekt 25 - a kiválasztáskor utcán élő - hajléktalan ember számára kínál intézményrendszeren kívül támogatott lakhatási lehetőséget, önkormányzati bérlakásban. A lakhatási támogatás mellett komplex szakmai segítséget nyújtanak annak érdekében, hogy minél többen képesek legyenek a támogatás után is a bérlői jogviszony megtartására.
A pályázati támogatás teljes összege mintegy 100 millió forint. A támogatás másik részét, azaz mintegy 65 millió forintot a Budapesti Módszertani és Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) az utcán élő hajléktalan emberek részére a hajléktalanellátó intézményrendszeren kívüli komplex segítség biztosítására, szakmai együttműködési hálózat megteremtésére fordít.
A főváros a húsz lakás esetében hét évre - a projekt megvalósításának időtartamára - a BMSZKI részére bérlő-kiválasztási jogot biztosít. A lakások használatáért szociális lakbért állapítanak meg.
