Tarlós István átadta az idei Csengery Antal-díjakat

A díjazottak (b-j): Excellenciás Spányi Antal megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió képviseletében, Mottl Ágnes, Hlavay Richárd, Kárász Róbert és Nyerges Zoltán Gyula

Átadta az idei Csengery Antal-díjakat a Városházán Tarlós István főpolgármester. A főváros sajtódíját ez évben a Magyar Katolikus Rádió közössége, Mottl Ágnes, a Hegyvidék Televízió ügyvezető igazgatója, Hlavay Richárd, az Inforádió szerkesztő-műsorvezetője, Kárász Róbert, az ATV, illetve korábban a TV2 szerkesztő-műsorvezetője, valamint Nyerges Zoltán Gyula, a Józsefváros újság főszerkesztője, a Józsefvárosi Média Központ szakmai igazgatója kapta.

 

Az alábbiakban olvasható Tarlós István főpolgármester beszéde, amely a díj átadását megelőzően hangzott el.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Újságírók, Szerkesztők!

Köszöntöm Önöket a Csengery-díj, a fővárosi sajtódíj idei átadó ünnepségén, amelyre tizenharmadik alkalommal kerül sor a Városházán.

Az elismerést minden esztendőben a magyar sajtó napjához kapcsolódóan adjuk át a kitüntetetteknek, arra emlékezve, hogy 1848-ban ezen a napon, március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. 1848. március 15-én hirdették ki a polgári sajtószabadságot, majd április 11-én törvénybe is foglalták, ami jelentős fordulatot jelentett a szigorú cenzúra korábbi időszakához képest.

A díj névadója, Csengery Antal politikus, közgazdász, publicista a reformkor és a magyar sajtótörténet jeles személyisége volt; az 1840-es évek elején ő írta az országgyűlési tudósítások egy részét a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlapba, majd később átvette a tudósítások szerkesztését is. A Pesti Hírlapnak – mint a „magyar ellenzék közlönyének" – Csengery előbb rendes munkatársa, 1845 júliusától 1848 végéig pedig főszerkesztője volt, megújítva többek között a lap Fővárosi Újdonságok rovatát. Nevéhez fűződik az első magyar politikai napilap megteremtése azzal, hogy 1848. március 17-től az addig hetente legfeljebb négyszer megjelenő Hírlapot napilappá formálta, egyszersmind a Batthyány-kormány közlönyévé avatta: egyforma eréllyel küzdött a bécsi reakció cselszövései, valamint a pesti demagógia kicsapongásai ellen.

1848-ban a forradalom egyik első követelése volt a sajtószabadság kivívása, ez szerepel az első helyen a 12 pontban. Logikailag a forradalom legelső lépése és egyszersmind fő kötelessége szabaddá tenni a sajtót. Holnap ki kell vívnunk a sajtószabadságot" – írta március 14-én naplójába Petőfi. A márciusi ifjak szemében a sajtószabadság volt minden más szabadság alapja, a kiindulás. Enélkül az égetővé vált politikai és társadalmi kérdéseket, a nagy átalakulás kívánalmait nem lehetett megfogalmazni a nyilvánosság előtt.

Az 1848-as forradalomban főként irodalmárok, költők vitték a főszerepet, mert hosszú időn át inkább csak szépirodalmi formában, kerülő úton lehetett forradalmi eszméket képviselni. A márciusi ifjak és az irodalmi csoportok létrejöttének és szerepének, hatásának feltételeit Budapest városi fejlődése segített megteremteni. Budapest – a három város közös neve már ekkor, az 1873-as hivatalos egyesítés előtt is használatos volt – az ország egyetlen igazi, modern, másfél százezres nagyvárosi tömörülése volt, fő kormányszékek, hivatalok, felsőoktatási intézmények székhelye, gazdasági – főleg kereskedelmi –, kulturális, irodalmi központ, a politikai sajtónak is centruma.

Csengery Antalnak, a reformkor egyik kiváló jurátusának, publicistájának ma az Almássy téren áll szobra a fővárosban. „Hazáját szerető, öntudatos magyar polgári társadalom teheti naggyá és boldoggá az országot" – olvasható a talapzaton a máig érvényes üzenet.

Tisztelt Újságírók, Szerkesztők!

A Csengery-díjat a Fővárosi Közgyűlés azon újságíróknak, médiában dolgozó személyeknek, közösségeknek adományozza, akik huzamos időn át kiemelkedő tevékenységükkel a fővárost és a Fővárosi Önkormányzat működését érintő hírekről, információkról magas színvonalú, hiteles, pontos, tárgyilagos és gyors tájékoztatást adtak az írott és elektronikus sajtón keresztül. Ezzel is szeretnénk köszönetet mondani mindazért a munkáért, amellyel Önök abban segítettek, hogy a közönség megismerje a budapesti híreket, és hitelesen tájékozódjon a városvezetés valós tevékenységéről. Az Önök munkája segített és segít nekünk abban, hogy döntéseink, terveink, beszámolóink eljussanak a közvéleményhez. És segít abban is, hogy mi, politikusok is tájékozódjunk a fővárosiak véleményéről, döntéseink visszhangjáról.

Úgy tartják, hogy amit látunk, az a hír, amit tudunk, az a háttér, és amit érzünk, az a vélemény. Ma a magyar sajtó egy bizonyos szegmesében ez rendszeresen és módszeresen összekeveredik egyes – elsősorban internetes - orgánumok, sajtótermékek nem azt írják, mondják, ami a való, hanem azt, amit érzelmeik, nem egy esetben megbízójuk elvárása alapján láttatni szeretnének. Az objektív tények háttérbe szorításáról, a vágyvezérelt újságírásról sajnos napi tapasztalataink vannak a budapesti ügyek kapcsán, legyen szó a 3-as metró felújítása vagy az árvízvédelem ügyében egyesek részéről tapasztalható hibás tájékoztatásokról, regényírói bravúrokról. Nem jó érzéssel olvassuk azokat a – többségükben internetes portálokon, online változatokon megkereshető – tudósításokat, ahol csak azon tűnődhetünk, hogy a tudatlanság, a politikai elkötelezettség vagy a rosszindulat nyom-e többet a latban.  

Csengery Antal mai szellemi örököseinek érdemes nem elfeledniük, hogy az újságírás felelősség is, nemcsak hivatás. A sajtó, a média súlyos hatalom – de egyben olyan felelősség is, amellyel élni kell, de visszaélni nem ajánlott. Minden leírt szó, megfogalmazott gondolat eljut valakikhez, akikből érzelmet, értékítéletet vált ki. Ebben van a sajtó felelőssége. Ezért vagyunk hálás elismeréssel a tárgyilagos, felkészült, a közvéleményt hitelesen tájékoztató újságírók iránt.

Tisztelt Díjazottak!

A Fővárosi Önkormányzat nevében szeretném megköszönni Önöknek, hogy napi feladataikat, tudósításaikat, publicisztikáikat, riportjaikat és beszámolóikat a közösségért való cselekvés jegyében, magas szakmai színvonalon látják el és látták el eddig is. Külön örömömre szolgál, hogy ez alkalommal egy közösség, a Magyar Katolikus Rádió is részesül az elismerésben. Manapság, amikor a világban vallási üldözést elszenvedők túlnyomó többsége keresztény, a modern kori népvándorlás pedig Európa keresztény jellegét és arculatát veszélyezteti, különösen fontos hangsúlyozni, hogy kontinensünk keresztény gyökereit meg kell őrizni. Európa a kereszténységre épült, azáltal lett erős, ha ennek hátat fordít, akkor gyökértelenné válik.

Minden díjazottnak szeretném megköszönni a közösség érdekében végzett munkáját a magam és a fővárosiak nevében. További jó munkát, sok sikert és mindehhez jó egészséget kívánunk, gratulálunk Önöknek!

​Indoklások

Budapest Főváros Közgyűlése Csengery Antal Díjat adományozott

MAGYAR KATOLIKUS RÁDIÓ KÖZÖSSÉGE RÉSZÉRE a magyar társadalomban a keresztény világnézet, életfelfogás megerősítése és terjesztése érdekében másfél évtizeden át végzett tevékenységéért (A díjat átvette: Excellenciás Spányi Antal megyés püspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója.)

MOTTL ÁGNES, A HEGYVIDÉK TELEVÍZIÓ ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA RÉSZÉRE az elektronikus sajtó területén végzett magas színvonalú, értékeket közvetítő munkájáért, valamint a kábeltelevíziós szolgáltatás műsorsugárzásának bővítésében elért kiemelkedő eredményeiért

HLAVAY RICHÁRD, AZ INFORÁDIÓ SZERKESZTŐ-MŰSORVEZETŐJE RÉSZÉRE az InfoRádióban, elsősorban az Aréna című műsorban közel két évtizede nyújtott magas színvonalú szerkesztői, riporteri munkájáért

KÁRÁSZ RÓBERT, AZ ATV SZERKESZTŐ-MŰSORVEZETŐJE RÉSZÉRE az ATV-ben, illetve korábban a TV2-ben nyújtott magas színvonalú szerkesztői, műsorvezetői munkájáért

NYERGES ZOLTÁN GYULA, A JÓZSEFVÁROS ÚJSÁG FŐSZERKESZTŐJE, A JÓZSEFVÁROSI MÉDIA KÖZPONT SZAKMAI IGAZGATÓJA RÉSZÉRE több éves kiváló és odaadó szakmai munkássága elismeréseként.

Hírek

RSS megtekintés