Az Újvárosházán rendezték meg csütörtökön az Emberi Erőforrások Minisztériuma Semmelweis Egyetemmel közösen szervezett, „Szociális Ágazati Konzultáció 2018” elnevezésű országos rendezvénysorozatának záró konferenciáját. Az esemény Tarlós István főpolgármester megnyitóbeszédével kezdődött, amely teljes terjedelmében az alábbiakban olvasható.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Dékán Úr! Tisztelt Megjelentek!
„Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat tehetünk nagy szeretettel” - Teréz anya ebben a gondolatában érzékletesen fogalmazta meg a rászoruló embertársainkhoz való viszonyulás lényegét.
Jól tudta, és egész életével bizonyította, hogy a szociális gondoskodás olyan területe a közösségi feladatoknak, ahol a részeredményeknek is komoly jelentősége van, ahol a szakmaiság és az emberség csak egymást kiegészítve működhet jól.
Az évszázadok során mindig is léteztek és fognak is létezni szociális problémák, amelyeket a közösség érdekében valahogy rendezni kellett. Ε feladatokat hosszú időn keresztül a lokálisan szerveződő biztonsági hálók, a család vagy az egyház látták el. Amikor a helyi szerveződések elégtelenné vagy működésképtelenné váltak, belépett az állam és az önkormányzatok, mint új problémakezelők.
A napjainkban ismert társadalmi jelenségek az elöregedés, a munkanélküliség, a rossz egészségi állapot mellett a hajléktalanság, a kriminalitás és a drogproblémák koncentráltan tapasztalhatóak a fővárosban, ezért Budapest fenntartható működése nem képzelhető el megfelelő, az aktuális városfejlődést szorosan követő szociális ellátás nélkül.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Budapesten a szociális gondoskodás megszervezése kiemelt várospolitikai kérdés. A város vezetése megkülönböztetett figyelmet fordít a több, mint félmillió időskorú fővárosi lakos otthoni és intézményi gondozására.
Az idősek helyzete szinte minden családot érint, ezért újra, meg újra előhívja a társadalom egészében felmerülő kérdéseket.
A fővárosban több százezer olyan idős ember él, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt, ellátásuk megoldandó feladatokat ad a szociális ellátásban dolgozó szakembereknek. Az aktuális demográfiai folyamatok következtében egyre több az otthonában egyedül, nem megfelelő körülmények között élő idős ember, a szociális intézményekbe érkezők körében a fekvőbetegek száma is folyamatosan emelkedik.
A kétszíntű önkormányzatiságból adódóan Budapest lakosainak alap és szakosított szociális ellátása megoszlik a főváros és a kerületi önkormányzatok között.
Az alapszolgáltatás keretében a lakosság számára hozzáférhető a házi segítségnyújtás, az étkeztetés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a családsegítés, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás, az utcai szociális munka és a nappali ellátás.
A Fővárosi Önkormányzat 11 tartós bentlakást biztosító idősek otthonát tart fenn, melyből 7 Budapesten, 4 pedig vidéken található. A 11 otthon összesen 29 telephelyen működik és 3994 férőhelyet biztosít, melyből 98 férőhely átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket nyújt az időskorúaknak.
Az elmúlt években egyre több idősek otthonában demens osztályokat alakítottak ki, ahol a betegek szakszerű ellátást kapnak. A Gödöllői Idősek Otthonában a közelmúltban 100 ilyen speciális férőhelyet hozott létre a Fővárosi Önkormányzat.
Az elhelyezésre várakozók száma évről-évre emelkedik. Jelenleg a férőhely kihasználtság az idősek otthonaiban közel 100 %-os. A kérelem benyújtása és a tényleges felvétel közötti várakozási idő a választott intézmény elhelyezkedésétől és tárgyi feltételeitől függően 6 hónaptól esetenként több év is lehet.
Az intézményekben összesen 2101 dolgozó gondoskodik a rászorultak megfelelő színvonalú gondozásáról.
A szakszerű ellátás szükséges, de nem elégséges az idősek önbecsülésének és méltóságának megőrzésében. A gondozás nemcsak szakmailag, de erkölcsileg is felelősségteljes feladat. Alapja a bizalom, melynek megteremtése az ápolók emberségén múlik.
A biztonság és a bizalom fontos feltétele a tudatos életnek. Ha ezek a feltételek hiányoznak, a személyiség sérül. Az egyik legelemibb emberi szükséglet a megfelelő lakhatás. Ennek hiánya speciális ellátásokat és a feladatok sajátos megszervezését teszi szükségessé, ezért a szociálisan hátrányos helyzetű csoportok sorában is külön helyet foglalnak el a hajléktalanok.
Magyarországon a szociális vándorlás célállomása Budapest. Ennek is köszönhető, hogy a fővárosban napjainkban az országos átlagnál nagyságrenddel több hajléktalan él. A hajléktalan probléma kezelése egyike a legnehezebb feladatoknak (emberségesség, arányosság, rend, visszaélés stb.)
A nappali melegedőket, éjjeli menedékhelyeket, átmeneti szállásokat Budapesten a Fővárosi Önkormányzat szervezi és működteti a Máltai Szeretetszolgálat segítségével, akik elsősorban az utcai-közterületi ellátásban végeznek pótolhatatlanul fontos munkát.
A főváros intézménye a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei 18 telephelyen, több mint négyszáz munkatárssal dolgoznak. 10 átmeneti szállás, 7 éjjeli menedékhely, 3 Családok Átmeneti Otthona fogadja a rászorulókat. A kritikus területeken nappali melegedőket és utcai gondozó szolgálatot is üzemeltet a Főváros. A téli krízis időszakban 6 telephelyen további időszakos menedékhelyek is működnek. Munkájukat nagymértékben segíti a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság.
A szociális hálózat szükség esetén újabb tartalék kapacitásokat tud rendbe állítani, hogy egyetlen rászoruló ember se maradjon fedél nélkül Budapesten. Az erőfeszítések ellenére sok hajléktalan nem kíván élni lehetőségeivel, és a város közösségi területein marad. Erre a speciális helyzetre dolgoztak ki a szakemberek az EMMI támogatásával egy személyre szabott, utcai gondozási modellt. A Kálvin téri, a Blaha Lujza téri és a Deák téri aluljáróban élő emberek számára az egyéni élethelyzetüknek megfelelő, személyre szabott segítséget nyújt a Főváros. A FKF a közterületek takarításával, a köztisztasági problémák megszüntetésével, a FÖRI a hajléktalanságra jellemző viselkedési formák elleni fellépéssel, a BRFK az automaták fosztogatásának megelőzésével segítik a munkát. A fővárosi szervezetek együttműködése a budapestiek számára is jól érzékelhető, pozitív változásokhoz vezet. Fontos megemlíteni, hogy ez nem végleges megoldás, továbbra is hatályos a főváros hajléktalanrendeletének az a része, amely a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján egyes közterületeken tiltja az életvitelszerű ott tartózkodást. A fővárosi hajléktalanprobléma kezelésére létrejött ad hoc munkacsoport tagjai azon dolgoznak, hogy a szociális és humanitárius követelmények érvényesülése mellett a város frekventált pontjai funkciójuknak megfelelő állapotba kerüljenek, és ne keltsék a város rossz hírét.
Budapest 2017-es költségvetésében a beruházási feladatok megvalósítására közel 300 millió Ft-ot, a felújítási feladatokra több, mint 400 millió Ft-ot fordított.
A Főváros kezelésében 50 szociális intézmény működik és összességében 2292 közszolgálati munkatárs dolgozik azért, hogy egyre javuló ellátást biztosítsanak a rászoruló idős, valamint hajléktalan embereknek.
Tisztelt Meghívottak!
A Fővárosi Önkormányzat törvény által előírt módon biztosítja a rászoruló időskorúak, valamint a Budapest területén élő hajléktalanok intézményi ellátását.
A jog meghatározza a szociális ellátás kereteit, de a paragrafusok nem írhatják elő a tiszteletet és a megbecsülést, a szeretet, a részvét és a szolidaritás gesztusait. Ez a feladat a lelkiismeretes gondozókra, szociális munkásokra, kiváló orvosokra és a szociális szférában dolgozó további szakemberekre vár.
A szociális ágazatban dolgozók presztízse, társadalmi ismertsége, megbecsültsége évtizedek óta rendkívül alacsony, a dolgozók átlagkeresete pedig az utolsók között volt. Mára már elmondható, hogy az ágazati minisztérium fejlesztései révén, a szociális életpályamodell kidolgozásával alkalmas feltételeket teremtett a minőségi munkavégzéshez, a garantált folyamatos szakmai fejlődéshez.
A Szociális Ágazati Konzultáció nyomán kialakulóban van egy olyan képzési rendszer, amely megfelel a szakmapolitikai és a munkaerő-piaci elvárásoknak, képes gyorsan és rugalmasan reagálni a változásokra.
A világot azok az emberek viszik előre, akik minden nap többet tesznek, mint az a kötelességük volna. A szociális hálózatot Budapesten most is elhivatott, a sokszor nehéz körülmények ellenére is kitartó szakemberek működtetik.
A szociálpolitikai fejlesztések sikere jelentős részben a jól képzett munkaerőn múlik. Alapfeltétel, hogy a szociális segítő hivatást az erre legalkalmasabb emberek válasszák, de legalább olyan fontos, hogy a már a rendszerben dolgozó szakemberek ne hagyják el a pályát.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális ágazatáért felelős államtitkársága és a Semmelweis Egyetem által közösen szervezett, „A szociális intézményekben dolgozók képzési és továbbképzési rendszerének teljes megújítása, professzionális színvonalú szakképzési rendszerének kialakítása” témakörében rendezett országos konferenciasorozata megmutatta a jövő szociális ellátásának új modelljeit.
Szent II. János Pál pápa így szólt híveihez, mikor jó tettekre buzdította őket: „Felszólítalak benneteket, hogy soha ne kételkedjetek, soha ne fáradjatok el, és soha ne bátortalanodjatok el.”
Végezetül szeretnék köszönetet mondani az EMMI vezetőinek és munkatársainak azokért a támogatásokért, projektekért, pályázatokért, melyekkel Budapest szociális ellátását előremozdították.
Kívánom a szociális területen dolgozóknak, hogy a ma záruló konferencia nyomán megújuló képzéseik sikeresen megvalósuljanak, és az új tudás birtokában szakmailag még erőteljesebben képviseljék eddigi céljaikat Budapest szociális hálózatának továbbépítésében.
