Állandó kamerák lesznek a gyorshajtások miatt a Szentendrei és a Váci úton

Tarlós István főpolgármester (középen), Bagdy Gábor (b1) pénzügyi, Szalay-Bobrovniczky Alexandra (b2) humán főpolgármester-helyettes és Sárádi Kálmánné főjegyző (j) a városvezetői pulpituson a Fővárosi Közgyűlés 2018. november 14-i ülésén

​Mintegy hatvan napirendi pontot tárgyalt meg a Fővárosi Közgyűlés 2018. november 14-i rendes ülésén. Egyhangúlag döntöttek arról, hogy a gyorshajtások miatt állandó közlekedésbiztonsági kamerákat szerelnek fel a Szentendrei úton és a Váci úton. Döntött a közgyűlés arról is, hogy 2019-től bővül a helyi iparűzési adó alól mentesülő vállalkozások köre. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása miatt módosították a fővárosi szervezeti és működési szabályzatát; az FKT döntéseit követően kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet a közgyűlés.

Az ülés kezdetén letette az esküt Németh Angéla, a XV. kerület szeptember 30-án, időközi választáson megválasztott új polgármestere.

Új, állandó közlekedésbiztonsági kamerákat létesítenek a gyorshajtások miatt a III. kerületben a Szentendrei úton és a XIII. kerületben, a Váci úton - döntött egyhangúlag a Fővárosi Közgyűlés. Az elfogadott előterjesztésben az olvasható, hogy az elmúlt években számos olyan, halállal vagy személyi sérüléssel járó baleset történt Budapesten, amelynek oka vélelmezhetően illegális gyorsulási verseny volt: ezek kedvelt helyszínei a III. kerületben a Szentendrei út és a XIII. kerületben a Váci út. Utóbbi helyszínen a személyi sérüléses baleseteknél a gyorshajtás napközben is szerepet játszik - tették hozzá.

A kamerákat a Szentendrei út kivezető oldalán a Záhony utcai kereszteződés előtt, a bevezető oldalon a Mátyás Király úti kereszteződés előtt, valamint a XIII. kerületi Váci út 169. szám előtt helyezik el. A három ellenőrzési pont kiépítése hozzávetőleg bruttó 400 millió forintba kerül.

A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa miatt módosították a fővárosi szmsz-t

Módosította a közgyűlés a szervezeti és működési szabályzatát a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa miatt 20 igen, 3 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett. Az szmsz kiegészült azzal, hogy az FKT döntéseit követően – a testületről szóló kormányhatározatban foglaltak szerinti ügyekben – kizárólag a főpolgármester előterjesztése alapján dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztésében emlékeztetnek arra, hogy a kormány által létrehozott tanács a budapesti fejlesztéspolitika, valamint a kiemelt budapesti közösségi fejlesztések tervezésének és megvalósításának összehangolásával, a budapesti fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati és fővárosi önkormányzati döntések megalapozott előkészítésével, a kormányzati és fővárosi önkormányzati hatáskörben megvalósuló jelentős fővárosi fejlesztések és beruházások tekintetében a kormány és a Fővárosi Önkormányzat közötti koordinációs tevékenységgel kapcsolatban javaslattevő, kezdeményező, döntéselőkészítő, koordináló feladatokat lát el. Az FKT ülésein a fővárosi önkormányzati oldal tagjaként a főpolgármester személyesen vesz részt, és nem helyettesíthető.

Az szmsz módosításának az az indoka, hogy az önkormányzati döntéshozók minden esetben és közvetlenül a főpolgármestertől értesüljenek az FKT fővárosi fejlesztéseket érintő véleményéről, állásfoglalásáról, javaslatáról.

Tarlós István a vitában megjegyezte: a közfejlesztési tanács létrejötte nagyon zavarja az ellenzék egyes köreit, politikailag rettegnek a testülettől. Azt javasolta nekik, hogy várják meg a megállapodás szombati aláírását, „várjanak az elhamarkodott propagandával". A főpolgármester közölte, a kormány és a közgyűlés csak arról dönthet majd, amiről a városfejlesztésre alakult tanács meghozta az állásfoglalását, továbbá minden fejlesztés alapdokumentuma a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepció.

​​
Több vállalkozás mentesül ezentúl a helyi iparűzési adó alól

Bővítette a közgyűlés a helyi iparűzési adó alóli mentességgel érintett vállalkozások körét; 2019 januártól a helyi iparűzési adómentesség azt a vállalkozót illeti meg, akinek a helyi adókról szóló törvény előírásai szerint számított adóalapja a másfélmillió forintot haladja meg. (A mentesség határa eddig az egymillió forintos adóalap volt.) A háziorvos, védőnő vállalkozások adómentessége nem változik.

Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes elmondta: az adómentesség határát a kisvállalkozások segítése érdekében javasolja a városvezetés, a döntéssel 18-20 ezer vállalkozásnak tudnak segíteni.

A javaslathoz mellékelt hatásvizsgálat szerint a fizetési kötelezettség alól a jelenlegi mintegy 27 ezer 400 adózó helyett várhatóan több mint 46 ezer mentesül, ugyanakkor a fővárosban összességében hozzávetőlegesen 300 millió forint kiesést generál, ami a Fővárosi Önkormányzat költségvetésében mintegy 160 millió forintot jelent.

Hitelt vehet fel beruházásaira a FŐTÁV

A közgyűlés jóváhagyta, hogy a FŐTÁV Zrt. összesen 19 milliárd forint hitelt vehessen fel fejlesztéseire. Az elfogadott előterjesztés szerint elkészült a cég 2030-ig szóló hosszú távú likviditási terve, ez alapján pedig külső forrás bevonása szükséges, mivel a saját források és bevételek a működést fedezik, a beruházásokhoz szükséges kiadásokat nem. A likviditási terv azzal számol, hogy 2018-2020 között összesen 19 milliárd forint beruházási hitel felvételrére kerül sor. Ebből finanszíroznák a cég fejlesztő beruházásait (korszerűsítő és fejlesztő távvezetéképítés, hőközpont-korszerűsítés, épületenergetikai felújítások), valamint a budapesti stratégiai gerincvezeték felújítását.

Három kerületet érintő Duna-parti tervekről döntöttek

Az V., a IX. és a XXI. kerületi Duna-partra vonatkozó építési szabályzatokat fogadott el a Fővárosi Közgyűlés 20 igen szavazattal, 1 ellenében, 4 tartózkodás mellett. Az elfogadott előterjesztés szerint a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott feladatok megvalósításában a Duna-parti építési szabályzat V., IX. és XXI. kerületre vonatkozó üteme előrelépést jelent a Duna-menti területek funkcióbővítése és barnamezős területek hasznosítása érdekében.

A szabályzat ennek eléréséhez támogatja a IX. kerület Ráckevei (Soroksári)-Dunától északra lévő területének funkcióváltását, a terület megújulását és a XXI. kerület északnyugati részén városi park kialakítását. További kitűzött cél a Duna természeti adottságai kihasználásának erősítése, amelyet az építési szabályzat a XXI. kerület folyóparti területein kijelölt zöldterületek és erdőterületek révén támogat.

A Duna-partok elérhetőségének, közcélú hasznosításának megteremtéséhez a terv fontos eleme a gyalogos, kerékpáros bejárhatóság biztosítása, valamint a rekreációs és sportolási lehetőségek megteremtése. Ugyancsak fontos kapcsolódás a szabályzat és a Budapest 2030 terv között a Duna-menti turisztikai és rekreációs területek fejlesztésekor a látogatott partszakaszok hosszának további növelése, a hajózás fejlesztése.

A koncepció fontosnak tartja a Duna mint vízi út jobb kihasználását és a városi hajózás fejlesztését, amelyet kikötő létesítésére alkalmas partszakaszok kijelölésével támogat a terv.

Hírek

RSS megtekintés