Csaknem négyórás közmeghallgatást tartottak csütörtök délután a Főpolgármesteri Hivatalban. Az állampolgárok összesen mintegy 190 kérdést tettek fel, amelyre a hivatal a törvényes határidőn belül írásban is megküldi a választ.
A legtöbb kérdés a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatban érkezett. Tarlós István főpolgármester a közmeghallgatáson elmondta, hogy a főváros készített árvízvédelmi koncepciót, valamint emlékeztetett rá, hogy a 2013-as árvíz miatt módosították a mértékadó árvízszint (MÁSZ) jogszabályban meghatározott értékét. Az FCSM felmérése szerint a fővárosi árvízvédelmi létesítmények közel 80%-a nem felel meg az új MÁSZ-nak, Budapesten pedig az utóbbi száz évben nem volt komolyabb árvízvédelmi fejlesztés.
A főpolgármester felhívta a figyelmet, hogy nem a főváros adja ki az építési engedélyeket, ez ügyben az elsőfokú hatóságok a kerületek, másodfok a kormányhivatal.
Úgy fogalmazott: az árvízvédelem ügyében „elképesztően téves fogalomhasználatok sorozatával, félrevezetéssel állunk szemben, nem csodálkozom, hogy ilyen indulatokat vált ki. Alapfogalmakat hibásan használnak, nem vesznek tudomást a tényekről.”
Kiemelte, hogy az Aranyhegyi-árok védelme (amelytől nagymértékben függ a Pók utcai lakótelep megóvása) „de facto el fog indulni, ebben közmegegyezés van, jelenlegi tervekből egy az egyben kiemelhető, engedélyek és tulajdonosi hozzájárulások megvannak”. A parttal párhuzamos védműszakasszal kapcsolatban megemlítette, hogy a „kerítések vonala” csak Pünkösdfürdő és a Sajtház között értelmezhető, az attól délebbe lévő 2,2 km-en nem, mert ott cikk-cakkban haladnak a kerítések, így pedig lehetetlen védművet építeni.
Mint mondta, az alapkérdés, hogy a Nánási út – Királyok útja nyomvonal valósuljon meg, vagy parti változat. „A mi álláspontunk szakmai vélemények alapján az utóbbi, hogy a parton belül hol, az már édesmindegy” – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy az Aranyhegyi-árok levédése és a pünkösdfürdői védmű megemelése kérdésében nincs a tiltakozók és a főváros közt semmilyen nézetkülönbség. Felhívta a figyelmet, hogy a beruházás ezen üteme nem helyezi kényszerpályára, hogy a parttal párhuzamos védműszakasz hová kerüljön. Közölte, hogy a Barát-pataknál a torkolati műtárgyat nem Budapest, hanem Budakalász és Pomáz igényli, ezért valószínűsíthető, hogy azt az állami szervek megépítik, nem a fővárosnak kell, ennyivel olcsóbb lesz a védmű.
Hozzátette: a 3,3 km-es, parttal párhuzamos védmű nyomvonalának meghatározásán megy a vita. Az FCSM a főpolgármester kérésére megrendelt egy újabb részletes, összehasonlító szakvéleményt a Nánási úti változatra, amely február végére el fog készülni. A főváros emellett összehívott egy tudós munkacsoportot, amelyben három műegyetemi transzék vesz részt, valamint Koncsos László professzor is, aki Lányi András munkatársa volt a Lányi-tanulmány elkészítésekor, rajtuk kívül az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársa, illetve gyakorló vízépítő mérnökök. A grémium értékelni fogja a Nánási útról készülő új szakvéleményt, de a nyomvonalról nem ők döntenek, hanem a Fővárosi Közgyűlés – mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy a védmű állékonysága tervezői, kivitelezői felelősség.
Tarlós István úgy fogalmazott: „igyekszünk megoldani egy problémát, amit 60 éve meg kellett volna oldani. Nem igaz, hogy nem lehet és lehetett vitatkozni, most is vitatkozunk.” Megjegyezte, hogy a civilekkel való konzultáció nem azt jelenti, hogy évtizedekig el lehet húzni a vitát. Rámutatott arra, hogy a helyi lakosság is megosztott a kérdésben.
Az erzsébetvárosi bulinegyedet érintő lakossági panaszokkal kapcsolatban a főpolgármester elmondta: jövő héten tárgyal a budapesti rendőr-főkapitánnyal, akinek fel fogja vetni a problémákat. „A VI. és VII. kerület nagyon fertőzött ebből a szempontból, ezt mi is tudjuk. Amit a mozgásterünk megenged, azt meg fogjuk tenni. Bizonyos dolgokat a közjó érdekében tiltani kellene” – jelentette ki, hozzátéve, hogy New Yorkban a polgármesternek megvan a jogosítványa, hogy egy szórakozóhelyet egyik napról a másikra bezárasson, ha az zavarja a lakosságot. „Jogosítványok nélkül egy ekkora városban a közjó érdekében rendet tartani nem lehet, ez a mai demokráciaértelmezés mellett lehetetlen” – jegyezte meg.
Több panasz érkezett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér okozta zajterhelés miatt. Ezzel kapcsolatban Szeneczey Balázs főpolgármester elmondta, hogy a fővárosnak nincs hatásköre az ügyben, a panaszokat tudja továbbítani az illetékesekhez.
A közmeghallgatáson többen kifogásolták a Városliget átépítését, a fórumon megjelent és többször közbekiabált a Ligetvédők szervezet több aktivistája is. Tarlós István főpolgármester hangsúlyozta, hogy nem fővárosi beruházásról van szó, a fakivágásokra nem a városháza ad engedélyt. Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes kiemelte: a városligeti építési szabályzat módosításával a Városligetben 65%-ra a zöldterületek mértéke, ami jóval több az eredeti elképzelésekhez képest.
